Orbán Viktor bölcsen elkerülte a pódiumot a riói olimpikonok köszöntésekor. Talán még emlékezett arra, amikor egy hasonló szertartáson a közönség kifütyülte amikor arról szónokolt, hogy a sportsikerekben mily nagy szerepe volt a kormányának.
Borkai Zsoltot, az egykori olimpikont, Győr fideszes polgármesterét, a kétséges legitimitású MOB elnökét viszont már nem fogadta fütty szó, amikor megköszönte a kormánynak az anyagi támogatást. Én ugyan nem emlékszem, hogy akár Orbán Viktor, vagy bármelyik kormánytag a zsebébe nyúlt volna, arról viszont több forrásból értesülhettünk, hogy a mi, adófizetők zsebébe mélyen belenyúltak, milliárdokat áldoztak arra, hogy összesen 7 sportoló - a 160 valahányból-, 8 aranyat gyűjtsön 4 sportágban. A mi támogatásunkkal pénzzel kitömött úgynevezett látvány sportok képviselői ezzel szemben látványos kudarcot vallottak.
Ezek után jött az ájtatos kinyilatkoztatásairól ismeretes Balog Zoltán tiszteletes, miniszter és ilyen szavakra fakadt: Jó nemzetből jó család lesz, ha sikereket kell ünnepelni. No meg hogy: Rióban, amikor az akkreditációról megtudták, hogy magyarokkal van dolgok, olyan tisztelet ült a szemekben, amit Brüsszelben is szívesen látna.
Nem tudom, ugyan milyen ismérvek alapján dönthető el egy nemzetről, hogy jó-é vagy sem, illetve milyen transzcendentális tudás birtokában olvasott ki tiszteletet az akreditátorok szeméből Balog tiszteletes, de kívánsága egyáltalán nem teljesíthetetlen. Brüsszelben ha tiszteletet nem is, legalább megértést olvashat majd ki a kormányzati lélekbúvár, ha főnökével és kollégáival együtt felhagynak a Brüsszel és a "migráncsok" elleni csúsztatásoktól, és nettó hazugságoktól hemzsegő uszítással. Ha a szinte korlátlan hatalmú miniszterelnök önkorlátozza magát; ha visszanyesik az elburjánzott állami korrupciót; ha véget vetnek az uniós és magyar adófizetők pénzének haveri zsebekbe talicskázásának. Röviden: ha Magyarországon ismét jogállamot és demokráciát teremtenek.
Addig nem mások szemében kellene keresni a tiszteletet, hanem a tükörbe kellene nézniük - és nagyon szégyenkezni.
