kitüntetés;Bayer Zsolt;lovagkereszt;

2016-08-24 20:41:00

Tovább gyűrűzik a Bayer-botrány

Bayer Zsolt szerint a kitüntetése körüli botrány nem is az ő személye, hanem a magyar kormány ellen irányul. A szélsőjobboldali publicista nem foglalkozik azzal, hogy mind több szaktekintély mond le állami elismeréséről az ő lovagkeresztje miatt. A tiltakozók száma már meghaladta a 80-at, Snétberger Ferenc például úgy látta, az adományozó mellett a díjazottak határozzák meg egy díj értékét. Eközben a Bayert felterjesztő alapítvány elnöke, nem is tudott a jelölésről, s a díjazásról is csak a lapokból értesült, nem ért vele egyet.

A magyar kormány és a Fidesz vezetőjének, Orbán Viktornak és az államfőnek, Áder Jánosnak nincs más választása, mint hogy azonnal visszavonja Bayer Zsolt kitüntetését - közölte a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum. Az amerikai intézmény emlékeztetett: miközben az Orbán-kormány több alkalommal is zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben, kitüntette a Fidesz-alapító publicistát, aki gyakran írt erősen provokatív antiszemita és romaellenes cikkeket. Kitértek arra is, szerintük a kormányok feladata a gyűlöletbeszéd és az uszítás elleni fellépés, ez Magyarországon is különösen fontos lenne, ahol a holokauszt idején "a magyar állam aktív cinkosságával hajtottak végre szisztematikus üldözést és tömeggyilkosságot". A közleményt meglepő módon az állami hírügynökség, az MTI is közölte, pedig eddig nem foglalkoztak a Bayer-botránnyal.

Elmaradt a vétó
Az alaptörvény szerint Áder János államfőnek amellett, hogy "törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz", jogában áll megtagadni a kitüntetést, ha az az alaptörvény értékrendjét sértené.
Ebből a hvg.hu szerint arra lehet következtetni, hogy Áder szerint Bayer munkássága nem sért alaptörvényt. Az is kiderült, hogy a publicista lovagkeresztjét a köztársasági elnök büdzséjéből finanszírozták, hiszen a törvény szerint a Miniszterelnökség csak az előterjesztéssel kapcsolatos teendőket intézi, a további költségek Áder hivatalát terhelik.
Az elmúlt napokban rengetegen keresték a köztársasági elnöki hivatalát a Bayer-ügy miatt, a hvg.hu szerda délután kapott egy semmitmondó választ. A Köztársasági Elnöki Hivatal azt írta, hogy a hatályos jogszabályok alapján nem lehet kitüntetést visszavonni, és arra sincs lehetőség, hogy a kitüntetés birtokosát a kitüntetettek listájáról töröljék. (Ez már hétfőn világos volt, de van, aki ennek tudatában is fontosnak érzi a lépést.)
"Ha valaki visszaküldi a kitüntetését, azzal lemond a kitüntetés viselésének jogáról - de ezt a döntését bármikor módosíthatja" - végződött a válasz. Egyébként Áder Jánosnak előzetesen törvényi lehetősége lett volna megakadályozni Bayer kitüntetését, de nem tette. A kifejezetten erre vonatkozó kérdésre is azt válaszolták, hogy utólag már nem tehetnek semmit.
Eközben Berkecz Balázs átadta a több mint 3500 aláírást tartalmazó petícióját Áder munkatársainak, amelyben az Együtt politikusa azt követeli az államfőtől, vonja vissza Bayer kitüntetését. Ugyanakkor a Köztársasági Elnöki Hivatal munkatársai is közölték vele, erre nincs törvényi mód. Berkecz bocsánatkérésre szólította fel az államfőt, s azt várja tőle, "kérje meg elvtársát, Bayer Zsoltot arra, hogy ne viselje a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést".
Hozzátette, amennyiben Áder ezt nem teszi meg, azzal bebizonyosodik, ő is egyetért ezzel a "goebbelsi tempóval, és az a kép kell kialakuljon az országban és a világban, hogy Magyarország elismeri és támogatja a gyűlöletet, a verbális erőszakot, a rasszizmust és a xenofóbiát".

Olybá tűnik, magát a díjazottat is hidegen hagyja a kitüntetése körüli felháborodás. Bayer azzal kapcsolatban, hogy meghaladta a 80-at a visszaadott kitüntetések száma a Magyar Időkben úgy fogalmazott: "kuriózum lenne, ha én maradnék az egyedüli díjazott". Hozzátette, legfeljebb akkor fontolná meg a lovagkereszt visszaadását, ha a számláló 1499-et mutat - ugyanis tudomása szerint nagyjából 1500 elismerést osztottak ki eddig. Szerinte nem az ő személye a valódi célpont, hanem a "kormány az, a miniszterelnök, Lázár, Balog, Áder, akiket most össze kell kenni azzal, hogy egy magamfajta náci, rasszista görénynek efféle kitüntetést mertek adni". A díjat visszaadók közül Németh Pétert, Heisler Andrást és Niedermüller Pétert külön kérdésben említette meg a Magyar Idők munkatársa, Bayer velük kapcsolatban úgy fogalmazott: számára is újdonság volt, hogy rajta kívül "ki mindenki kapott állami kitüntetést".

Az ügyben a legérdekesebb az, hogy a Bayert a díjra felterjesztő a GULÁG-okban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány elnöke, Stark Tamás nem is tudott a jelölésről, s a díjazásról is csak a lapokból értesült. Elmondta, a botrányos publicistát Pintér Jolán, az alapítvány elnökhelyettese magánkezdeményezésként terjesztette fel a lovagkeresztre. A HVG elérte a történészt, aki elmondta: a hónap végén tér vissza Magyarországra, és akkor összehív egy kuratóriumi ülést, hogy megbeszéljék, mi is a teendő az ügyben. Stark úgy tudja, hogy senki sem tudott az alapítványon belül Pintér magánakciójáról.

A történész a Népszabadságnak azt mondta, Bayer kitüntetését korábbi rasszista írásai mellett azért sem tudja támogatni, mert a publicista "egy olyan orosz rendszer támogatója, amely nem néz szembe a sztálini időszak bűneivel, sőt azokat bagatellizálja". Mint fogalmazott, éppen a Gulág áldozatainak emléke nem engedi meg, hogy "egy ilyen újságírót kitüntessenek". Hozzátette, nem vitatja, hogy Bayernek gulággal kapcsolatos tevékenysége is van, ám ő ilyeneket nem ismer, pedig ez a szakterülete. 

A kitüntetett kommentál
Bayer Zsolt a blogján kommentált néhány lovagkereszt-visszaküldőt. Kaltenbach Jenő korábbi ombudsman, Rózsa Péter tévés és rádiós szerkesztő és Krausz Tamás történész csak egy egyre fokozódó "ugyan már"-t kapott, Galkó Balázs színész annyit: "jaj szegény...", Heisler András Mazsihisz elnök pedig: "Hűűűha! Rezzenés… Ja, nem…J" (vélhetően szmájli). Felcsuti Péter közgazdász, bankár, a Raiffeisen Bank volt vezérigazgatója gesztusának örül, Rajk László építészhez pedig azt írta, "mekkora hátrahagyott űr."
Karsai László történész, holokauszt kutatóhoz azt írta, "a „mindenkinácicsakminem laci is? Jaj de sajnálom…", a jelenleg DK-s politikushoz, Niedermüller Péterhez pedig azt, "na, hát most, hogy ő visszaadta, még értékesebb lett a lovagkereszt!" Kabdebó Györgynek, a Filmjus elnökének odaszúrt egyet: "helyes, csak a szerzői jogdíjaimat tessék továbbra is pontosan utalni".

A kitüntetését visszaadók közül a világhírű gitáros, Snétberger Ferenc azt írta, "az adományozó mellett a díjazottak határozzák meg egy díj értékét. Szégyellem, hogy ilyen emberrel kerültem egy lapra. A továbbiakban nem tudom ezt a közösséget vállalni, már csak tanítványaim miatt sem. El kell határolódjak egy ilyen embertől, különben munkásságom hiteltelenné válik". Tamás Gáspár Miklós is megválik állami elismerésétől. A filozófus-közíró természetesnek tartja, hogy csatlakozott a tiltakozáshoz, mert "Magyarországtól távoli tájakon is tapasztalni lehet, hogyan terjed a méreg", a a xenofóbia és a fajgyűlölet, amit Bayer Zsolt is terjeszt. Marton László, A mi kis köztársaságunk című regény szerzője és a Faust fordítója is megválik a lovagkereszttől, mert azt idén egy arra méltatlan ember kapta: "a magyar állam ezzel a gesztussal azt sugallja, hogy új kitüntetettje kártékony - uszító és gyűlöletkeltő - tevékenységét ugyanolyan értékesnek tekinti, mint azok tudományos, művészeti, lelkipásztori, orvosi, pedagógusi vagy sportolói teljesítményét, akik erre kapták a kitüntetést". Garaczi László író csupán annyit közölt: "megvolt a magam keresztje. Mostantól nincs - tudjuk miért".

Fontos az újrahasznosítás
A Budapestre látogató Vlagyimir Putyinnak is hízelgett Bayer Zsolt Szibériai az úti beszámolójának előszavával - vette észre a 444. A publicista úti filmet is forgatott, s holott a gulággal kapcsolatos kutatásai miatt kapta meg a lovagkeresztet, Oroszországba nem azok miatt utazott, hanem Csehov és a Szibériai borbély miatt. A kormány most a TV2-nek részletesebben is megindokolta, miért érdemes állami kitüntetésre a szélsőjobboldali újságíró.
Mint írták, Bayer gulággal kapcsolatos munkásságában kiemelkedő az a beszámoló, amelyet Szalkai Zoltán szibériai útjáról írt. Csakhogy Szalkai maga is készített filmet Gyaloglás Gulágföldön címmel a gulágról, egyedül indult el, egy kamerával és hátizsákkal. Ő maga lovagkeresztre viszont nem méltatták, csak a Honvédelmi Minisztériumtól kapott elismeréséül I. osztályú Magyar Hadisírgondozásért Kitüntető Címet.