Ködös MNB-jövőkép az államadósságról

Publikálás dátuma
2016.08.25 07:20
Fotó: Népszava
Az alaptörvényben előírt 50 százalékos GDP arányos bruttó államadósság célértéket Magyarország 2031-re tudja teljesíteni - írja az MNB két évtizedre előretekintő prognózisában. Ez jövőkép nagyon ambiciózus, hiszen az elmúlt évet 75,3 százalékos értékkel zártuk. A jegybank a költségvetés helyzetét is elemezte és mintegy költekezésre szólította fel a kormány.

A Matolcsy György által vezetett jegybank a rövid távú prognózisait ugyan folyamatosan korrigálni kénytelen, most a még több bizonytalanságot tartalmazó távoli jövőbe tekint előre. Ha a 20 évre előretekintő tanulmányukban ismertetett - az államadósságról alkotott - jövőkép nem válik be, akkor két évtized múlva ezért már senkinek sem fog fájni a feje. Az euróövezetbe történő belépés feltételeit tartalmazó kritériumok közül ugyanis már csak a 60 százalékos mértékű GDP arányos államadósságot nem teljesítjük. Feltehetően ezt is elnéznék az Európai Unióban Magyarországnak, mert folyamatosan csökkenő tendenciát tudunk felmutatni. Ez a többi maastricht-i kritérium (az infláció, a GDP arányos költségvetési hiány, a forint árfolyama, a hitelkamatok mértéke) mellett elfogadhatónak látszik. Az más kérdés, hogy az Orbán-kormány legközelebbi céljai között nem szerepel, hogy az európai közös pénzt még ebben az évtizedben bevezessék Magyarországon.

Az alaptörvény célként az 50 százalékos GDP arányos államadósságot említi, amitől az augusztusi 75,5 százalék jócskán elmarad, különös tekintettel arra, hogy a 2015-ös esztendőt ennél kedvezőbb, 75,3 százalékkal zártuk. Az elmúlt hat esztendő a GDP arányos államadósság csökkentése tekintetében aligha mondható sikertörténetnek, hiszen mindössze öt százalékponttal sikerült mérsékelni az adósságmértéket. Még az is csekély vigasz, hogy eközben akadtak rosszabbul teljesítő uniós tagállamok.

Most azonban az MNB húsz esztendőre előretekintve úgy véli, hogy felgyorsul az adósságcsökkentés, mégpedig évente átlagosan 1,5 százalékpontra, így 2024-re érnék el az uniós követelmény szerinti 60 százalékot - az Európai Bizottság idei Fiskális fenntarthatósági jelentésében a 2027-es esztendő szerepel -, és 2036-ban már a 45 százalékos mértéknek örvendhetnek azok, akik megérik ezt az időpontot. (Az 50 százalékot 2031-re ígérik.)

Az MNB stábja azzal a feltételezéssel él, hogy a GDP reálnövekedése húsz év alatt önmagában 31 százalékponttal csökkenti az adósságrátát, míg az elsődleges költségvetési többlet majdnem 20 százalékponttal járul a GDP-arányos államadósság csökkenéséhez. Ezzel szemben a kamatfizetés összesen a GDP valamivel több, mint 20 százalékával növeli az adósságrátát 2036 végéig.

Lázár János kancelláriaminiszter a múlt héten bejelentette: az állami földek eladásából származó 270 milliárd forintos bevételt az államadósság csökkentésére kívánják fordítani.

A jegybanki optimizmust kissé árnyalja a World Economic Forum Napi.hu által idézett egyik cikke. Eszerint a Boston Consulting Group elemzői Magyarország bekerült a 2006-2014 között a legcsekélyebb előrelépést elért országok közé. Emellett viszont az összkép sem annyira vidám: hazánk ugyanis azon országok között szerepel, amelyeknek ugyan a jelenlegi elért pontszámuk magas, de a közelmúltbeli fejlődés tekintetében az átlag alatt vannak, azaz jelenleg még jólét szempontjából a helyzetünk jó, de leszakadóban vagyunk a világ más részeihez képest.

Ebben a tekintetben még az MNB is óvatos, arról írnak, hogy a konvergenciaprogramban szereplő hiánycélok eléréséhez a gazdaság további dinamizálására, fehérítésére, vagy újabb költségvetési intézkedésekre lehet szükség.

Ugyanakkor az előrejelzés szerint 2016-ban a kormányzati szektor eredményszemléletű hiánya tovább csökkenhet, és a GDP 1,6-1,8 százalékos sávjában lehet, ami 100-150 milliárd forintos mozgásteret jelent a hiánycélhoz képest. "Ezt a fiskális mozgásteret ugyanakkor ki is kell használni a gazdasági növekedés fenntartása és gyorsítása érdekében, hogy a költségvetés felől érkező gazdasági impulzus ne legyen kisebb a tervezettnél" - fogalmaznak. Vagyis az MNB költekezésre biztat.

Szerző

Megpróbálták megfélemlíteni a Metro áruház dolgozóit

Publikálás dátuma
2019.03.19 14:46
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Szóba került az áruház bedőlése és az állásvesztés is a dolgozók gyűlésén.
A Metro áruházlánc vezérigazgatója és kereskedelmi igazgatója „üzemlátogatásra” érkezett az M3-as autópálya mellett működő kelet-pesti Metro áruházba. Hamar kiderült azonban a látogatás valódi célja, mert a munkavállalóktól származó információk szerint a vállalat hr-vezetője (aki az állománnyal kapcsolatos ügyekért felelős) közölte az összehívott munkásgyűlés résztvevőivel, hogy ha akár csak egy figyelmeztető sztrájkra is sor kerül, az áruházlánc magyarországi leányvállalata bedőlhet és elveszíthetik a munkahelyüket. Ha mégis vállalják a dolgozók a sztrájkot – és itt némi ellentmondás feszül a cég bedőlése és kilátásba helyezett ellenlépés között –, akkor a legkisebb szabálytalanság esetén a munkát beszüntető alkalmazott elveszítheti az állását. A munkavállalók szerint azért éppen ezt a Metro áruházat keresték fel a cég vezetői, mert nyilván kiderült, hogy a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) ebben az egységben végezhette a sztrájkhajlandósággal kapcsolatos első felmérést. Az eredmény: 94 dolgozóból 90 határozottan a munkabeszüntetés mellett foglalt állást, míg 3-an nem zárták ki a csatlakozást és csupán egy ember nem vállalná a sztrájkot. Az áruházlánc vezetői nem mulasztották el felhívni a figyelmet az ilyen aláírások veszélyeire, utalva arra, hogy akinek a neve ott szerepel az efféle íveken, esetleg kellemtelen helyzetbe kerülhet. A vállalat vezetői a délutános műszak dolgozóit is vélhetően hasonló céllal munkásgyűlésre várják. Korábban egy március 14-i általános ügyvezetői igazgatói utasítás egyébként megtiltotta a dolgozóknak hogy a sajtónak nyilatkozzanak, s ezt a áruházakban faliújságon tették közzé.
Szerző

Tízezer családi járgány ára - komoly kormányzati pluszbevétellel számolnak

Publikálás dátuma
2019.03.19 10:06

Fotó: Shutterstock
A nagycsaládosokon realizálnának szép profitot az autókereskedők - ez a célcsoport zömmel eddig 10-15 éves használt autókat vett.
Akár tízezerrel is több autó fogyhat a nagycsaládosok autótámogatásának köszönhetően 2019-ben - mondta Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének (Gémosz) elnöke az M1-en. Gablini Gábor szerint a szakma úgy számol, hogy a
6-8 miliós
autók forgalma nő majd jelentősen. A szövetség elnöke arról beszélt, hogy a július elsejétől igényelhető két és fél millió forintos maximális támogatás nagy segítség lesz, mivel az elmúlt évek tapasztalata szerint a nagycsaládosok szűkebb büdzséjük miatt elsősorban 10-15 évnél is idősebb használt autót vásároltak, ami környezetvédelmi és biztonsági szempontból sem kedvező.
A tízezer új autó (a támogatás használt négykerekűre nem vehető igénybe), pedig egy igen izmos szám, tekintve, hogy 2018-ban összesen
56 ezer autót
vásároltak magánszemélyek.
Frissítve: 2019.03.19 13:35