Újabb kirúgások - Többszáz dolgozójától válik meg az állami média

Publikálás dátuma
2016.08.26. 14:40
Fotó: Népszava
Újabb nagy leépítésre készül a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) - értesült a Népszabadság. Úgy tudják, 300 dolgozó elbocsátását tervezik.

Az állami médiában jelenleg közel 2000-en dolgoznak, és ez lesz a hatodik nagy leépítés. 2011 nyarán és őszén hozzávetőleg 900 embert küldtek el, azóta évenként 100-200 fővel csökkentik a létszámot, de közben sokakat fel is vesznek nagy fizetéssel. A cég összes dolgozójának bére és azok járulékai évente meghaladják a 15-16 milliárd forintot, az MTVA vezetése az ismétlődő elbocsátásokkal ezt az összeget próbálja meg egyre lejjebb faragni.

A várható leépítést az MTVA nem cáfolta. Közölték: az „MTVA szervezeti egységeiben folyamatosan zajlik egy belső vizsgálat, melynek célja annak kiderítése, hol vannak lehetőségek a még mindig meglévő párhuzamosságok megszüntetésére és a hatékonyság további növelésére”. Ennek a vizsgálatnak lehetnek személyi következményei, de az ­MTVA szerint nem olyan nagyságrendű (300 fő), mint amiről a lap tudomást szerzett. „Mi egy modern, XXI. századi közszolgálati médiaportfóliót építünk, és ennek a munkának része, hogy időről időre felülvizsgáljuk a szervezet személyi állományát és költségszerkezetét” – zárul az MTVA válasza.

A lap információi szerint az állami segítség ellenére az MTVA folyamatosan finanszírozási gondokkal küszködik. A büdzsét nagyon megterhelte az M1 hírcsatorna és az M4 Sport tavalyi elindítása és idei fenntartása az olimpia és a labdarúgó Európa-bajnokság közvetítésével. Idén egész évben az M1 5-6 mil­liárd forintba kerülhet, az M4 Sport fenntartása pedig 15 mil­liárdnál is többre rúghat. Úgy tudják, hogy az ­MTVA 2016-ban megközelítőleg tízmilliárd forintot fizet ki csak sportesemények – köztük a Magyar Labdarúgó Szövetség által szervezett mérkőzések, a Forma–1-es autóverseny, a Bajnokok Ligája – jogdíjaira, s akkor még egy perc műsort sem sugárzott.

A teljes cikket itt olvashatja. 

Szerző
Témák
leépítés MTVA

Egyeztetésre hívta a pártok frakcióit az IM

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) szeptember 2-ára, péntekre hívta egyeztetésre a pártok frakcióit, hogy áttekintsék az önálló közigazgatási bíráskodás újbóli szabályozását.

A szaktárca közleményében kiemelte, a kormány célja, hogy a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően olyan professzionálisan működő - a Kúria alatt elhelyezkedő - közigazgatási felsőbíróság jöjjön létre, amely a végrehajtó hatalmat kellő hatékonysággal ellenőrizni tudja, és biztosítja a jogbiztonság érdekében az egységes és magas színvonalú joggyakorlatot.

Az IM emlékeztetett: Trócsányi László miniszter már az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtti 2014. június 3-i miniszterjelölti meghallgatásán célként jelölte meg a közigazgatási bíráskodás újraszabályozását. A közigazgatási perrend létrehozása céljából az IM kodifikációs nagybizottságot hozott létre, amelyben valamennyi jogászi hivatásrend képviseltette magát. A közigazgatási perrendben szereplő közigazgatási felsőbíróság létrehozása érdekében a bírósági szervezeti törvények módosítása is szükséges - írták.

Az önálló közigazgatási bíráskodás megteremtése a rendszerváltás elmaradt adóssága - áll az IM közleményében.

Megírtuk: Valamennyi demokratikus ellenzéki párt tiltakozik, miután kiderült: egy új, úgynevezett közigazgatási bíróságot hozna létre a kormány, és itt dönthetnének a legtöbb állami vagy kormányzati intézmény működésének jogszerűségéről, valamint arról, mit lehet eltitkolni az állampolgárok elől (például, hogy mi számít közérdekű adatnak és mi nem). A stratégiai kormánykabinet által kedden, Handó Tünde (Szájer József fideszes EP-képviselő felesége) jelenlétében és meghallgatásával jóváhagyott javaslatot a kabinet csütörtökön szintén támogatásáról biztosította. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének egyetértése azért furcsa, mert a Trócsányi László igazságügyi miniszter nevével fémjelzett tervezet szerint a hatósági döntések elleni fellebbezések, a közérdekű adatokért indított perek és a választási ügyek mind az új testület elé kerülnének.

Lásd még: Saját bíróság is kell a Fidesznek?

Nem vesz részt az ötpártin az MSZP
Az MSZP nem támogatja majd Országgyűlésben a közigazgatási bíróság létrehozását, és a törvényjavaslatról összehívott ötpárti egyeztetésen sem vesz részt - közölte Tóth Bertalan.
A frakcióvezető szerint a Közigazgatási Bírósággal a Fidesz az állami szervek számon kérhetőségét akadályozná meg, hiszen a javaslat szerint ez a testület dönthetne a Médiatanács, a Magyar Nemzeti Bank, a Közbeszerzési Döntőbizottság és a Nemzeti Választási Bizottság döntéseivel kapcsolatos jogvitákban. Azaz a vádlott a saját családtagjaiból választhatná ki az esküdteket.

 

Szerző
Frissítve: 2016.08.26. 18:15

Orbán megtalálta a megoldást a munkaerőhiányra

Publikálás dátuma
2016.08.26. 12:15
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Hosszabb távon demográfiai, családpolitikai megoldásokkal kezelné a munkaerőhiányt Orbán Viktor miniszterelnök.

Több gyermekre, erősebb családokra van szükség, mert "ha majd több gyermek születik, akkor többen fogunk dolgozni Magyarországon" - mondta a kormányfő pénteken a Kossuth Rádióban a munkaerőhiánnyal kapcsolatban. Ez a felfogás azonban ma "Európában nem divat, Európában bevándorlással meg migránsokkal akarják megoldani a munkaerőhiányt, mert csak egy napig terjed a horizontjuk" - fogalmazott.

Az esetleges járulékcsökkentést firtató kérdésre úgy válaszolt, ez egy "eszközkérdés", a járulékcsökkentés "jó dolog", csak az a fontos, hogy illeszkedjen egy hosszabb távú tervbe.

Miközben ma számos állásra nem találnak embert Magyarországon, még mindig vannak munkanélküliek, vagyis van "belső tartalék", amelyet mozgósítani kell. Magyarország ma az ötödik legalacsonyabb munkanélküliséggel rendelkező ország Európában. Ezt az 5 százalék körüli munkanélküliséget fantasztikus teljesítménynek értékelte, hiszen 2010-ben még 12 százalék körüli volt a mérték.

Egyáltalán nem lehetetlen, hogy Magyarországon mindenki dolgozzon, aki akar - jelentette ki a miniszterelnök, aki arra is felhívta a figyelmet: úgy nőnek folyamatosan a bérek, hogy közben javul a versenyképesség, csökken a munkanélküliség, nő a gazdaság.

Szerző