Előfizetés

Válaszol: Bokros Lajos, a Modern Magyarországért Mozgalom Párt (MoMa) elnöke

Publikálás dátuma
2016.08.27. 07:30

Meddig tartható még Rogán Antal?

Rogán Antal ugyanúgy a rendszer lényege, mint Orbán Viktor. Következésképpen Rogán Antal addig marad, amíg Orbán Viktor engedi.

Nem kell az erős forint - Kutyaszorítóba kerülhet az MNB

Publikálás dátuma
2016.08.27. 07:21

A nyár végével erősödni kezd a forint, búcsút mondhatunk a több, mint fél éve tartó nyugodt devizapiaci hangulatnak. A mögöttünk hagyott héten már kevesebb, mint 310 forintot adtak az európai közös pénz egy egységéért, és a folyamat még nem állt le. Kérdés azonban, hogy a magyar jegybankban is elégedettek-e a forint erősödésével, s van-e szándék a folyamat megfordítására?

Amikor 2016. májusában a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bejelentette, hogy tartósan nem kíván változtatni a forint 0,9 százalékos alapkamatán, azt sem rejtették véka alá, hogy ha szükséges, akkor más módszereket fognak alkalmazni a hazai fizetőeszköz gyengítése érdekében. Már jó egy esztendeje annak is, hogy az MNB nem jelöl meg árfolyamcélt, olyan pontot, amelynél beavatkozna a forint védelmében. Mivel a hazai lakosságot legfeljebb üdülései és devizaalapú államkötvényei révén foglalkoztatja a forint kurzusa - ugyanis a devizahitelezés gyakorlatilag megszűnt -, így elsősorban a külgazdaságban résztvevő cégek böngészik az árfolyamtáblázatokat. S, ha megteszik, akkor azt tapasztalják, hogy a forint erősödő pályára váltott az euróval szemben, pénteken már alig 308 forintot kellett adni az európai közös pénz egy egységéért.

Ma már tudjuk azt is, hogy az előzetes félelmekre rácáfolva a Brexit bejelentésének is csak rövid távú hatása volt. A magyar tőkepiaci szakértők szerint csak a jegybank lenne képes kimozdítani a holtpontról a magyar devizát, feltehetően azt már semmiképpen sem viselné el, hogy egy euró mindössze 300 forint érjen. Pedig nem is olyan régen, egészen 295-ig erősödött a magyar deviza, és onnan, a sorozatos kamatvágásokat követően, néhány hónap alatt 315-ig gyengült vissza. A tapasztalatok szerint az MNB-nek éppen ez a 300-315 forintos sáv lehet elfogadható. Számukra - de a piaci szereplők számára is -, a minimális gyengülés az elfogadható, mint amilyen az első félévi 0,35 százalékos volt. Ma már a forint általában jobban teljesít, mint a feltörekvő országok többi devizája, elég csak arra gondolni, hogy a zloty 3,9 százalékkal gyengült 2016, első hat hónapjában. Ennek pedig az volt az oka, hogy kritikátlanul átvették a Matolcsy György MNB-elnökhöz köthető unortodox módszereket, bizonyítván azt, ami nálunk hibásnak bizonyult, az másutt még a magyarországinál is kedvezőtlenebb eredményeket is képes szülni. A belföldi és nemzetközi bírálat - miként Magyarország esetében is történt -, ezúttal sem maradt el. Lapzártánk után az amerikai Jackson Hole-ban derül ki, hogy a jegybank szerepét betöltő Fed szeptemberben, decemberben vagy csak jövőre emeli-e fel a dollár kamatát. A dollár kamatemelések a forint gyengülésekhez vezethetnek nem csak az amerikai fizetőeszközzel, de az euróval szemben is.

Az MNB sasszemmel figyeli a történteket, kutyaszorítóba kerülhetnek, mert egy elhalasztott amerikai lépés további forinterősödést hozhat. A 300-315 forintos árfolyam csak egy olyan szélsőséges esetben valósulhatna meg, ha a forint alapkamatát 0 százalékra vinnék le. Ezt azonban az MNB aligha lépheti meg, mert a 0 százalékos kamat, az adókat és egyéb költségeket is figyelembe véve negatívnak bizonyulna, ami a befektetések végét jelenthetné.

Ezért az MNB-nek, a gazdasági növekedésért folytatott görcsös igyekezete jegyében a forint gyengítésén kell törnie a fejét. Erre egy hónapja van, szeptember végén felmérik a helyzetet, s feltehetően azt a módszert választják, hogy megszabják azt az összeghatárt, ameddig a bankok pénzét betétként elfogadják. Egy ilyen lépéstől a forint gyengülését várják, ami korántsem bizonyos, hogy beteljesül.

A forint erősödés miatt az MNB devizatartalékán pillanatnyilag nem képződik árfolyamnyereség, és így a hat alapítványra és az egyéb ingatlanvásárlásokra szánható pénzek csökkennek. Ez Matolcsy Györgyöt nem lepte meg, mert amikor a kétes célokat szolgáló Pallas Athéné alapítványokra 260 milliárd forintot fordítottak, akkor arra hivatkozott, hogy azért is volt ez a lépés sürgős, mert nem lesz mindig ekkora nyereségük.

Nem kell az erős forint - Kutyaszorítóba kerülhet az MNB

Publikálás dátuma
2016.08.27. 07:21

A nyár végével erősödni kezd a forint, búcsút mondhatunk a több, mint fél éve tartó nyugodt devizapiaci hangulatnak. A mögöttünk hagyott héten már kevesebb, mint 310 forintot adtak az európai közös pénz egy egységéért, és a folyamat még nem állt le. Kérdés azonban, hogy a magyar jegybankban is elégedettek-e a forint erősödésével, s van-e szándék a folyamat megfordítására?

Amikor 2016. májusában a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bejelentette, hogy tartósan nem kíván változtatni a forint 0,9 százalékos alapkamatán, azt sem rejtették véka alá, hogy ha szükséges, akkor más módszereket fognak alkalmazni a hazai fizetőeszköz gyengítése érdekében. Már jó egy esztendeje annak is, hogy az MNB nem jelöl meg árfolyamcélt, olyan pontot, amelynél beavatkozna a forint védelmében. Mivel a hazai lakosságot legfeljebb üdülései és devizaalapú államkötvényei révén foglalkoztatja a forint kurzusa - ugyanis a devizahitelezés gyakorlatilag megszűnt -, így elsősorban a külgazdaságban résztvevő cégek böngészik az árfolyamtáblázatokat. S, ha megteszik, akkor azt tapasztalják, hogy a forint erősödő pályára váltott az euróval szemben, pénteken már alig 308 forintot kellett adni az európai közös pénz egy egységéért.

Ma már tudjuk azt is, hogy az előzetes félelmekre rácáfolva a Brexit bejelentésének is csak rövid távú hatása volt. A magyar tőkepiaci szakértők szerint csak a jegybank lenne képes kimozdítani a holtpontról a magyar devizát, feltehetően azt már semmiképpen sem viselné el, hogy egy euró mindössze 300 forint érjen. Pedig nem is olyan régen, egészen 295-ig erősödött a magyar deviza, és onnan, a sorozatos kamatvágásokat követően, néhány hónap alatt 315-ig gyengült vissza. A tapasztalatok szerint az MNB-nek éppen ez a 300-315 forintos sáv lehet elfogadható. Számukra - de a piaci szereplők számára is -, a minimális gyengülés az elfogadható, mint amilyen az első félévi 0,35 százalékos volt. Ma már a forint általában jobban teljesít, mint a feltörekvő országok többi devizája, elég csak arra gondolni, hogy a zloty 3,9 százalékkal gyengült 2016, első hat hónapjában. Ennek pedig az volt az oka, hogy kritikátlanul átvették a Matolcsy György MNB-elnökhöz köthető unortodox módszereket, bizonyítván azt, ami nálunk hibásnak bizonyult, az másutt még a magyarországinál is kedvezőtlenebb eredményeket is képes szülni. A belföldi és nemzetközi bírálat - miként Magyarország esetében is történt -, ezúttal sem maradt el. Lapzártánk után az amerikai Jackson Hole-ban derül ki, hogy a jegybank szerepét betöltő Fed szeptemberben, decemberben vagy csak jövőre emeli-e fel a dollár kamatát. A dollár kamatemelések a forint gyengülésekhez vezethetnek nem csak az amerikai fizetőeszközzel, de az euróval szemben is.

Az MNB sasszemmel figyeli a történteket, kutyaszorítóba kerülhetnek, mert egy elhalasztott amerikai lépés további forinterősödést hozhat. A 300-315 forintos árfolyam csak egy olyan szélsőséges esetben valósulhatna meg, ha a forint alapkamatát 0 százalékra vinnék le. Ezt azonban az MNB aligha lépheti meg, mert a 0 százalékos kamat, az adókat és egyéb költségeket is figyelembe véve negatívnak bizonyulna, ami a befektetések végét jelenthetné.

Ezért az MNB-nek, a gazdasági növekedésért folytatott görcsös igyekezete jegyében a forint gyengítésén kell törnie a fejét. Erre egy hónapja van, szeptember végén felmérik a helyzetet, s feltehetően azt a módszert választják, hogy megszabják azt az összeghatárt, ameddig a bankok pénzét betétként elfogadják. Egy ilyen lépéstől a forint gyengülését várják, ami korántsem bizonyos, hogy beteljesül.

A forint erősödés miatt az MNB devizatartalékán pillanatnyilag nem képződik árfolyamnyereség, és így a hat alapítványra és az egyéb ingatlanvásárlásokra szánható pénzek csökkennek. Ez Matolcsy Györgyöt nem lepte meg, mert amikor a kétes célokat szolgáló Pallas Athéné alapítványokra 260 milliárd forintot fordítottak, akkor arra hivatkozott, hogy azért is volt ez a lépés sürgős, mert nem lesz mindig ekkora nyereségük.