Előfizetés

Sokkal kevesebb menedékkérőre számítanak Németországban

 Németországba a tavalyinál kétharmaddal kevesebb menedékkérő érkezhet az idén a szövetségi munkaügyi hivatal (Bundesagentur für Arbeit - BA) kutatóintézetének (Arbeitsmarkt- und Berufsforschung - IAB) pénteken megjelent előrejelzése szerint.

Az IAB közleményében felidézte, hogy tavaly november óta meredeken csökken a Németországba érkező menedékkérők száma. A visszaesés főleg a téli időjárás miatt kezdődött, valamint azért, mert a balkáni migrációs útvonalon fekvő országokban szigorítottak a menedékkérők be- és kiutazását szabályozó előírásokon. Aztán az idén március elején az útvonal lezárása, majd március végén az EU-Törökország megállapodás életbe léptetése meghozta a "fordulatot": április óta rendre havi 16 ezer körül alakul az országba belépő menedékkérők száma, míg tavaly ősz elején naponta érkeztek ekkora nagyságrendben.

Az IAB szerint a jelenlegi folyamatok alapján azzal lehet számolni, hogy az idén 300-400 ezer menedékkérő érkezik Németországba, amennyiben a "politikai keretfeltételek" nem változnak, vagyis zárva marad a balkáni migrációs útvonal és fennmarad az EU-Törökország megállapodás.

Ez kétharmados csökkenés 2015-höz képest, amikor 1,1 millió menedékkérőt vettek nyilvántartásba, tényleges számuk pedig a kétszeres regisztrációk és a továbbutazók számának kiszűrésével 900 körül lehetett az IAB szerint.

A szövetségi kormánynak nincs hivatalos előrejelzése az idén érkező menedékkérők számáról. Ezzel kapcsolatban Thomas de Maiziere belügyminiszter az utóbbi hónapokban tett nyilatkozataiban kiemelte, hogy az érkezők száma ugyan jelentősen elmarad majd a tavalyitól, de nem lehet prognózist készíteni, mert nem tudni, hogy miként alakul a helyzet az Észak-Afrika és az EU közötti tengeri migrációs útvonalon.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szervezet pénteki adatai szerint az idén január 1-jétől augusztus 24-ig 283 078-an érkeztek Európába, köztük 270 576-an tengeri úton. Összehasonlításul: tavaly januártól augusztus végéig 354 618-an érték el Európát.

Nem a burkini-tilalomra

A francia államtanács felfüggesztette a burkini viselésének tilalmát. A legfőbb közigazgatási bírósági testületnek számító államtanács tegnap felfüggesztette az alsóbb fokú, nizzai városi bíróság határozatát, amely támogatta a Villeneuve-Loubet-i városvezetés augusztus 22-én bevezetett tilalmát. Az államtanács később hozza meg végső döntését.

A tilalmat eddig harminc francia tengerparti városban vezették be, s a rendőrség érvényt is szerzett a tiltásnak. Ezek a tilalmak érvényben maradnak mindaddig, amíg valaki meg nem fellebbezi, akkor azonban a legfelsőbb bírósági döntés számít irányadónak. Ez pedig azt jelenti, hogy a rendőrség a jövőben senkit nem kötelezhet arra, hogy vegye le az egész testet befedő fürdőruhát.

Az államtanács tegnap nyilvánosságra hozott döntése szerint a Villeneuve-Loubet-i határozat "komolyan és egyértelműen törvénytelenül sértette a szabad mozgást, a szabad vallásgyakorlást és egyéni szabadságjogok gyakorlását". Az állásfoglalás szerint az alsóbb szintű bíróságoknak nincs jogosítványuk az egyéni szabadságjogok korlátozására, csak bizonyított súlyos fenyegetettség esetén.

A burkiniviselés tilalma megosztja a francia társadalmat. Nagy vitát váltott ki a fotó, amelyen Nizzában egy muzulmán nőt a burkini felső részének levételére köteleztek a rendőrök. Az Emberi Jogok Ligája (LDH) kérte ki a bírói testületek véleményét a burkini viselésének tiltásával kapcsolatosan. Patrice Spinosi, az LDH ügyvédje szerint visszakérhetik a pénzüket azok, akikre a rendőrség pénzbüntetést szabott ki. Az Amnesty International üdvözölte a döntést, az emberi jogi csoport európai igazgatója, John Dalhuisen szerint az államtanács "húzott egy vonalat a strand homokjában", eddig és ne tovább. "Ez a tilalom nem a nők jogainak védelmében született, nem a közbiztonságot erősíti, hanem emberek megalázására teremt alkalmat" - idézte a BBC Dalhuisen nyilatkozatát. Közvélemény-kutatások szerint ugyanakkor a franciák többsége támogatta a burkini tilalmát.

Erdogan beszámolt Putyinnak

A terrorizmus elleni közös harc fontosságáról egyeztetett telefonon Recep Tayyip Erdogan török és Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

A beszélgetés során Erdogan tájékoztatta Putyint a szerdán megkezdett szíriai török beavatkozás részleteiről. A két fél megállapodott, hogy szeptember elején további tanácskozást folytatnak Kínában a G20-csúcstalálkozó keretében. Az államfők egyetértettek abban is, hogy fel kell gyorsítani az északnyugat-szíriai Aleppó város segélyezését.

Erdogan és Putyin a két ország politikai, a kereskedelmi és a gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséről is egyeztetett.