A magyar informatikai vezetők bíznak legkevésbé a rendszereikben

A magyar informatikai vezetők bíznak a legkevésbé a rendszereikben, mindössze 3 százalékuk tartja kiemelkedően biztonságosnak hálózatát az Intel megbízásából végzett régiós felmérés szerint, amelyből az is kiderül, hogy a cseheknek viszont a 14 százaléka mondta azt, hogy extra erős a hálózatuk.

Az Ipsos piackutató cég által a 150-nél több munkatársat foglalkoztató magyar, román, cseh és lengyel nagyvállalatoknál végzett kutatás szerint leginkább a csehek bíznak rendszereikben, az ottani IT-vezetők 14 százaléka tartja extra erősnek a biztonságot, míg a románok 12 százaléka, a lengyeleknek pedig 6 százaléka vélekedik hasonlóképpen.

A kutatás során fény derült arra is, hogy a magyar vállalkozások 80 százalékánál kizárólag jelszót kérnek a számítógépek a vállalati hálózatra való belépéskor, pedig sok külföldi cégnél az egyszerű jelszó mellett egyéb hitelesítési megoldással, például biometrikus azonosítással vagy smart carddal növelik a biztonságot. Összehasonlításból kiderült, hogy a román cégek 46 százalékánál, a csehek 54 százalékánál, a lengyelek 63 százalékánál elégednek meg ilyen alacsony szintű védelemmel. Szakértők szerint a csak jelszóval történő hitelesítési eljárás ma már nem eléggé biztonságos.

A felmérés szerint a cseh vállalatok hálózataiban fordult elő a legtöbb fennakadás informatikai problémák miatt az elmúlt fél évben, több mint harmadukat érintették ilyen esetek, 12 százaléknál háromnál több, 24 százalékuk esetében legfeljebb három alkalommal. Ennél jobban teljesítenek a magyar vállalatok: 29 százalékuknál volt fennakadás hasonló okból, de csak a cégek 3 százalékát érintette több mint három alkalommal probléma. A legjobban a román cégek teljesítettek IT-vezetőik bevallása szerint, összesen 18 százalékuknál fordult elő szolgáltatáskiesés, bár 4 százalékuknál háromnál több ilyen esetet regisztráltak.

A négy országban megkérdezett vállalkozások közül Magyarországon a legnagyobb, 96 százalékos azon cégek aránya, ahol központilag archiválják az adatokat, és nem a felhasználók gépein tárolják azokat. Csehország a felhőalapú szolgáltatások használatában jár élen, itt a cégek 44 százaléka használja a technológiát, míg Magyarországnak a második hely jut a ranglistán, 36 százalékos cégaránnyal.

A vizsgált országok közül Csehországban (60 százalék) és Magyarországon (53 százalék) tervezi a legtöbb cég az IT-biztonsági költségek növelését, Romániában a cégek 52 százaléka, Lengyelországban pedig 50 százalék tervez hasonlókat a felmérés szerint.

Szerző

Szeptembertől drágulnak a dohánytermékek

Szeptember 1-jétől emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója a parlament által júniusban elfogadott új, jövedéki adóról szóló törvény alapján. A cigaretta adója továbbra is - ezer darabonként - 15 700 forint és a kiskereskedelmi eladási ár 25 százaléka, de legalább 28 400 forint - ezer darabonként - a korábbi 28 000 forint helyett. 

A szivar és szivarka adója szeptembertől továbbra is a kiskereskedelmi ár 14 százaléka, de az ezer darabonkénti adó a korábbi legalább 4000 forintról legalább 4060 forintra nő. A finomra vágott és egyéb fogyasztási dohány adója a jelenlegi kilogrammonkénti 14 000 forintról 15 100 forintra emelkedik. 

A dohánygyártmányok adójának szerkezetét és minimumát uniós irányelv határozza meg, Magyarország 2017. december 31-ig derogációt élvez. Az uniós adóminimum elérése érdekében Magyarországon 2017 végéig 29 százalékkal meg kell emelni a dohánygyártmányok adóját, amit Magyarország három lépcsőben kíván elérni. A szeptemberi emelés az első lépcső.

Szerző

Meghalt Onhausz Tibor

Életének 62. évében meghalt Onhausz Tibor, a Ferencváros saját nevelésű labdarúgója, aki a fővárosiakkal és a Győri ETO-val is bajnok volt, utóbbival, illetve a Siófokkal pedig kupát nyert- írja az Origo.

Onhausz Tibor 1955. július 22-én született Budapesten, a Ferencváros saját nevelésű játékosaként 1974-ben került a felnőtt csapathoz. Az 1975-ös KEK-menetelés során öt mérkőzésen is pályára lépett, a Dinamo Kijev elleni vesztes döntőben Nyilasi Tibort váltotta az utolsó fél órára. A Fradiban összesen 53 mérkőzésen lépett pályára és 6 gólt szerzett. 1977-ben a Rába ETO-hoz igazolt, amellyel 1978–1979-ben Magyar Népköztársasági Kupát, 1981–1982-ben bajnoki címet nyert. 1982-től 1986-is Siófokon szerepelt, részese volt a másodosztályú klub 1984-es kupagyőzelmének. 1986 és 1989 között a Veszprém SE labdarúgója volt, végül onnan vonult vissza - olvasható a portálon. 

Szerző