San Marino is aggódik

Publikálás dátuma
2016.08.29. 07:38

A miniállam attól tart, elmaradhatnak a turisták a Közép-Olaszországot sújtó földrengések miatt. Pedig a Titán-hegyen szilárdan állnak a miniállam várkastélyai.

Az állam vezetői a mai napig a régenskapitányok, akiket félévenként választanak meg, április és október elsején. A köztársaság területét kilenc „kastélyra” osztották fel. A hadsereg még mindig a hagyományokat őrzi, nyolcvan tagú például az íjászok egysége.

A várőrség védi az államhatárokat és a Kormánypalotát, de ha kell, a csendőrségnek is besegít. Errefelé ha valaki elkövet valamit, nem nyomozó jön érte, hanem zöld zakós, piros nadrágos, szuronyos várőr.

Persze a bűncselekmények száma minimális, hiszen meglehetősen gazdagok a köztársaság tagjai. A bevételek jelentős része a turizmusból fakad.

Szerző

Múlt és jelen találkozik Oslóban

Publikálás dátuma
2016.08.29. 07:37

Oslóban nyáron még este is sokáig világos van. Aztán szeptember közepétől minden megváltozik, s hamarosan jön a napi 15-20 órás sötétség időszaka. Ennek ellenére egy kutatás szerint a norvégok a legboldogabbak. Nem csoda, hiszen az életszínvonal magas, sok pénz jut szociális feladatokra és oktatásra. Mindez az olajnak köszönhető. A gazdagság és a jólét mindenütt szinte kézzel fogható. A négy és félmillió norvégból például ötszázezren laknak a fővárosban, de a helyi tömegközlekedésen ez nem látszik: hat metróvonal van.

A reptérről gyorsvasút visz a központba. Az ezüstszínű csodamasina az ázsiai és a francia villámvonatokra emlékeztet. Kényelmes ülések, tévé, poggyásztartó, minden automatizált. Így hamar megközelíthetők Oslo nevezetességei.

Bécsi szelet borsóágyon

A legfontosabb utca a Karl Johans gate. Így ejtik, „gate”, a norvég németesebb az angolnál. Itt kezdődnek a drága üzletek, ez a sétálóutca köti össze a pályaudvart a kastéllyal. Közben bal kéz felé a parlamentet látjuk, utána a nemzeti színházat, jobbra pedig az oslói egyetem neoklasszicista épületét. Negyven perc alatt bejárhattuk nemcsak a főváros, hanem az egész ország szívét.

Persze csak akkor tart ennyi ideig, ha nem megyünk be a remek kávézók egyikébe, vagy nem vásárolunk semmit. A termékek jó minőségűek, érthető módon főleg a kabátok, a sálak, a sapkák. Viszont a magyar pénztárcához képest minden drága, egy komolyabb gumicsizma például - átszámítva - száztízezer forintba kerül.

A királyi palotához pont őrségváltáskor értünk. Az épületet hatalmas park veszi körül, látványosan, előkelőn.

Az éttermek nagyon jók Oslóban. Első nap betértünk egy olyan helyre, ahol ezernyi régi csecsebecse ékesítette a mennyezetet. Volt ott régi babaház, bicikli, hinta, fakutya, kishajó, még felsorolni sem lehet, mi minden. A falakat régi iskolás könyvek részletei borítják, meg híres plakátok. Kemény munka lehetett összeszedni. Az étlapon norvég különlegességek, és bécsi szelet.

A vínersniccelt borsóágyon kínálják, félcentis panírral, kukoricát adnak hozzá. Annál finomabb volt a mustáros hering, viking hagymával. A heringet jellemzően négyféle módon készítik el, és főleg előételként fogyasztják – bár gyakran ez a norvégok reggelije is. A mustáros hering mellett megismerkedhetünk a majonézes, a paradicsomos, valamint az ecetes heringgel is. Ez utóbbi csak akkor jó, ha nem túl édes az ecet.

Megmaradt hajóknak múzeum

A kikötő Oslo második központja. Modern bevásárlóközpontban éttermek tucatjai várják a látogatókat. Ami furcsa, hogy a hűvös este is kiülnek az emberek a teraszokra. De a hatalmas rejtett fűtőtestek még nyáron is ontják a meleget. Ha innen tovább sétálunk, a Nobel békedíjasok múzeumához érünk. Kicsit odébb, a kikötővel szemben pedig a városházát találjuk, amely többek között arról nevezetes, hogy ott adják át minden évben a kitüntetéseket a kiválasztottnak. A kikötőből tízpercenként indul valamilyen hajó, vagy a fjord szemközti oldalához, vagy távolabbi vidékekre. Mi is felszálltunk egy motoroshajóra, hogy megnézzük az elitnegyedet.

Bygdoy-ba tíz perc alatt átérünk. A kikötőből gyalog mentünk tovább. Esett az eső, errefelé ez gyakori. Mindenfelé hatalmas faházak, ötletesek, modernek, fehérek. Kőházat, téglaházat nem is láttunk. Rövid séta után megérkeztünk a Viking hajók múzeumához. Egy épen maradt és három kissé hiányos hajót állítottak ki a norvégok.

A tölgyfából készített szerkezetek állítólag a 9. századból valók, és azért maradtak viszonylag épek, mert amikor a tulajdonosuk meghalt, a hajókat partra vontatták, belerakták az egykori gazda személyes tárgyait, ékszereit, bútorait, és együtt temettek el mindent. A 22 méteres Oseberg erős csatahajó volt, 30 evezős hajtotta, a 24 méteres Gokstad pedig ünnepi hajó, vagyis inkább szép, mint erős lehetett.

Kon-Tiki történelmi útja

Bygdoy másik hajóállomásán két újabb múzeumot találunk. Itt látható a híres Kon-Tiki is. Ez volt a neve annak a tutajnak, amelyet Thor Heyerdahl norvég néprajzkutató és felfedező épített és használt 1947-es-es expedíciója során. Az utazással Heyerdahl a gyakorlatban bizonyította, hogy a történelem előtti időkben, „primitív” eszközökkel is lehetséges volt átkelni a Csendes-óceánon, Dél-Amerikából Polinéziába.

Az expedíció Peruban kezdődött, ahol spanyol hódítás korabeli képi ábrázolások és dél-amerikai őslakosok szájhagyománya alapján Heyerdahl és öt társa megépítette a balsafa tutajt. 1947. április 28-án indultak Callao kikötőjéből, és 101 napos utazás után érkeztek meg augusztus 7-én a Tuamotu-szigetcsoporthoz tartozó Raroia korallszigetre. Az út kb. 8000 kilométere alatt bebizonyosodott, hogy a tutaj és az alkalmazott ősi módszerek sokkalta tengerállóbbak, mint azt a tengerészeti szakértők hitték.

Az expedíció számos megfigyeléssel, tudományos eredménnyel gazdagította ismereteinket, több addig nem ismert hal- és állatfajt azonosítottak, valamint az amerikai hadsereg számára teszteltek tengeri túlélő-felszereléseket és élelmiszereket. A norvégok nagy felfedezők voltak mindig is, a helyiek úgy tartják, Amerikában is előbb jártak, mint Kolumbusz.

Szerző

Több mint 290 áldozat - Hanyagság okozott halált Olaszországban

Publikálás dátuma
2016.08.29. 07:36
Legkevesebb 115 olyan ház is összedőlt, amit felújítottak és földrengésbiztosnak hittek FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Vasárnap délelőttre 290 fölé emelkedett a múlt heti olaszországi földrengés áldozatainak száma, ami valószínűség szerint a napokban tovább nő majd. A hatóságok gyanúja szerint nem véletlen, hogy ennyien haltak meg, az összedőlt épületek egy részét néhány éve újították fel - elméletileg "földrengésbiztosan". A részletek kiderítésére eljárás indult.

Bűnvádi eljárást indított az olasz főügyészség illetékes járási osztálya a földrengés következményeinek ügyében - írta hétvégi számában a La Repubblica című olasz napilap. Mint ismert, a 6,2-es erősségű földrengés múlt szerdán sújtott Olaszország középső területén az Appenninek térségére, az áldozatok száma már a 290-et is meghaladja. A katasztrófában több száz történelmi jelentőségű épület, köztük templomok, középkori épületek is megrongálódtak vagy teljesen tönkrementek.

Giuseppe Saieva, Rieti város ügyésze szerint az áldozatok száma nem pusztán a természeti csapás miatt emelkedik napról napra egyre magasabbra; a napilapnak megemlítette, hogy a város általános iskolájának épületét, amely most szintén beomlott, 2012-ben építették át "földrengésbiztosan". Úgy vélte, az építőanyagokban sokkal több volt a homok, mint a cement. Amatrice városában egy templom harangtornya dőlt rá egy szomszédos házra, az épületben tartózkodó négytagú család halálát okozva. A tornyot 2009-ben, a l’aquila-i földrengés után erősítették meg.

Az ügyész gyanújában mások is osztoznak: az olasz főügyészség bűnvádi eljárást is indított a földrengés következményeinek kivizsgálása érdekében, kiderült ugyanis, hogy legkevesebb 115 olyan épület omlott össze, amelyet az elmúlt években teljesen földrengésbiztosan felújítottak. Az ügyészség minden egyes épület részletes dokumentációját, a felújításra vonatkozó szerződéseket, engedélyezési aktákat, az ingatlanok tervrajzait, a versenytárgyalások jegyzőkönyveit, de az építtetők, az építésvezetők és a vállalkozók listáit is bekérette.

Az országos vizsgálat a mai nap indul, emellett az épen maradt középületek földrengés-biztosságát is ellenőrzik. A hirado.hu információi szerint az olasz maffia- és korrupcióellenes hatóság bejelentette: akármilyen közbeszerzési pályázat indul el az újjáépítéssel kapcsolatban, résen lesznek és figyelik, hogy semmilyen szabálytalanság ne történjék. Nem merészség ugyanis azt állítani, hogy Olaszországban gyakran a korrupció és a maffia az, amely azt eredményezi, hogy a földrengésbiztos házakból romok legyenek.

Múzeumokban gyűjtenek
Az olasz múzeumok vasárnapi bevételüket a kulturális örökségben gazdag földrengés sújtotta terület megsegítésére és az újjáépítésre ajánlják fel - írta az AP hírügynökség. Dario Franceschini kulturális miniszter szombaton kérte az olaszokat, látogassanak el minél több múzeumba, kulturális helyszínre.
Összegzése szerint 293, kulturális szempontból fontos létesítményben tett kárt a földrengés. A kérést Sergio Pirozzi, Amatrice polgármestere is megismételte, hozzátéve: a települést régi fényében szeretné majd látni, és mindent megtesz azért, hogy szigorítsanak az olasz építési szabályokon, hogy az emberek biztonságos épületekben élhessenek.
A városban hagyományosan ilyenkor rendezik az amatriciana nevű szalonnás-paradicsomos csípős tésztaszósz ünnepét; a szolidaritás jegyében aki Olaszországban most amatricianas tésztát eszik, 1 euróval támogatja a város újjáépítését.
Szerző
Frissítve: 2016.08.28. 22:55