Kiötlötték, hogy milyen legyen a Múzeumkert

A Tér-Team Kft. harmonikus, vizuálisan és funkcionálisan is átgondolt terve nyerte a kétmillió forinttal járó első díjat a Múzeumkert-ötletpályázaton, amelynek eredményeit hétfőn hirdették ki a Magyar Nemzeti Múzeumban.

 A 1,5 millió forintos második díjat a Pagony Kft. szerezte meg. A harmadik helyezett Stéhli Zoltán Imre terve lett, amelyet egymillió forinttal jutalmaztak. A szakmai zsűri emellett további három tervet, Almási Balázs, Fábián Zsófia Eszter és Lehotai Bence Gábor pályázatát javasolta megvételre a pályázat kiírójának.

A bírálóbizottság szakértője, Jámbor Imre tájépítész a pályázat szakmai tanulságait összegezve úgy fogalmazott, fontos szempont volt a beérkezett 12 terv elbírálásakor, hogy a pályaművek kellően átgondolt elképzeléseket fogalmazzanak meg az úgynevezett kertészház új funkcióval ellátását és a növényállomány megújítását illetően, valamint egy 20-30 éves kezelési tervet is tartalmazzanak, megjelölve a szükséges karbantartásokat és fejlesztéseket.

A zsűrinek szintén lényeges szempontja volt az elbíráláskor, hogy a pályázatok milyen megoldást kínáltak a Múzeumkert és a Pollack Mihály tér egybenyitására. Utóbbival kapcsolatban elmondta: a bizottság a jövőbeli rendezéshez javasolja, hogy a Pollack Mihály téren a mélygarázsokhoz vezető utat leszámítva teljesen szűnjön meg a gépkocsiforgalom.

Az ötletpályázat nyertes munkáinak elképzeléseit is felhasználó végleges terveket az Új Nemzeti Múzeum koncepcióval együtt Balog Zoltán 2017. január végéig terjeszti a kormány elé, addig elkészül a faállomány újabb vizsgálata, valamint elindul a park régészeti felmérése is. A megújult Múzeumkert a tervek szerint 2017 végéig készül el.



Szerző
Frissítve: 2016.08.29. 17:42

"A V4-ek bankjegykiadó automatának nézik az EU-t"

A Handelsblatt című német üzleti lap Angela Merkel kancellár és a V4 csoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) kormányfőinek pénteki varsói találkozójával kapcsolatban közölt kommentárt hétfői számában.

A Keleti veszedelem című írásában Hans-Peter Siebenhaar kiemelte: Angela Merkel német kancellárnak előző heti prágai és varsói látogatásán "keserűen meg kellett tapasztalnia", hogy az EU egységéből nem sok maradt, és "a keleti iszlámellenes kvartett" nem akar menekülteket befogadni egy uniós elosztási képlet alapján. Még az osztrák, a szlovén, a horvát és a bolgár kormányfővel, "politikailag látszólag egyszerűbb partnerekkel" folytatott hét végi megbeszéléseken is észrevehetőek voltak a különbségek.

Ebben "az Európa számára történelmi pillanatban Németországnak vezető szerepet kell vállalnia", hogy biztosítsa az európai integráció folytatását, és a német kancellár igyekszik is betölteni ezt a szerepet. Ám miközben "elkeseredetten keresi a közös pontokat, azt tapasztalja, hogy Németország és az unió keleti tagországai között ismét felépült az ellentétes érdekek fala", és úgy tűnik, egyre nehezebben lehet áthatolni ezen a falon.

A Handelsblatt szerzője hangsúlyozta: Németország túlságosan sokáig elhanyagolta a keleti tagállamokat, s a menekültügyben Merkel által egy éve egyedül meghozott döntés azt jelenti nekik, hogy az igazán fontos kérdésekben nem konzultálnak velük megfelelően és kevéssé veszik figyelembe érdekeiket. Ezért Angela Merkelt "új veszedelem fenyegeti Keletről" a következő uniós csúcson. Hozzátette: a V4-ek csoportja már régen egy "hangos jobboldali populista frakcióvá vált" a brit kiválás után az EU-ban maradó 27 tagállam körében, és Berlin "sokáig alábecsülte ezt a veszélyes folyamatot".

A V4-csoport elsősorban "bankjegykiadó automatának nézi az EU-t", és "nem feltétlenül" tekinti értékközösségnek, amelyben a szolidaritás, az emberiesség és a liberalizmus is a politikai cselekvést meghatározó tényezők között van. "Ezért nem volt még soha annyira bizonytalan az EU jövője, mint ma" - írta a Handelsblatt kommentátora.

Szerző

Kézigránátot dobtak a tévés főnök házára

Kézigránátot dobtak a koszovói közszolgálati televízió (RTK) vezetőjének házára az éjszaka - közölte a pristinai rendőrség hétfőn; egy héten belül ez már a második eset, hogy az RTK-t támadják meg. A rendőrségi közlemény szerint a támadásban senki sem sérült meg, az elkövetőt még keresik. 

Mentor Shala, az RTK igazgatója a sajtónak azt mondta, erős robbanás történt, amely az egész környéket megrázta. A tévés vezető családja a támadás időpontjában otthon tartózkodott.

Múlt kedden ismeretlen tettesek az RTK udvarára dobtak kézigránátot. Abban a támadásban sem sérült meg senki, a gránát az RTK műholdvevői mellett csapódott be, ám azok is csak felületi károkat szenvedtek, az adás nem szűnt meg. Az RTK vezetése elítélte az újságírók megfélemlítésére és a sajtószabadság korlátozására irányuló támadást, amelyet egy aktivista csoport vállalt magára, amely - állítása szerint - így tiltakozott egy Montenegróval megkötött határegyezmény elfogadása ellen.

A parlament várhatóan csütörtökön dönt az egyezmény elfogadásáról, az ellenzék azonban úgy véli, Koszovó a megállapodással 8000 hektárnyi földet juttat a szomszédos országnak, ezért minden eszközzel tiltakozik ellene.

A Montenegróval folytatott határvita, valamint a koszovói szerb önkormányzatok közösségének megalakítása miatt már majdnem egy éve jelentős belpolitikai feszültség tapasztalható Koszovóban. Hashim Thaci koszovói államfő egy hete kijelentette, hogy a határegyezmény előnyös lesz Koszovó számára, hiszen közelebb viszi a kis balkáni országot az európai uniós vízummentességhez.

Szerző