A versenyképesség a tét

A 2013-ban kezdődött tárgyalások óta szinte folyamatosan vita tárgya az Európai Unió és az Egyesült Államok tervezett szabadkereskedelmi egyezménye (TTIP). Ezúttal Sigmar Gabriel német alkancellár és gazdasági miniszter kijelentése kavart vihart, hogy az egyezkedés de facto megbukott. A vészjósló nyilatkozatot az Európai Unió főtárgyalója azon nyomban visszautasította. A magyar kormányon belül sem egységes a TTIP elfogadottsága.

Európa türelmetlen, hiszen az Európai Unió és az Egyesült Államok immáron három esztendeje tárgyalnak a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerségről (TTIP). Az eredeti elképzelések szerint idén már be is kellett volna fejeződniük az egyezkedéseknek, a társadalmi viták pedig még el sem kezdődtek. (Ugyanakkor az együttműködés új formájában érdekelt ipari konglomerátumok "fű alatt" folyamatosan hallatni tudják a hangjukat!)

A Népszava által megkérdezett szakértők egybehangzóan kijelentették: a megbeszélések állása körül sok a homály. A transzatlanti megállapodást megalapozó "csomagot" csak óvatosan bontogatják ki, de azt hogy teljes egészében mit is tartalmaz a tervezet még a kormányok sem nagyon ismerik, csak azt a részterületet, amely éppen napirenden van. A hozzáértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a média felelőssége is tekintélyes, mert felkapnak egy-egy témát - ilyen volt a többszörösen cáfolt klónozott csirke esete -, amellyel képesek felkorbácsolni a közvélemény hangulatát.

Ebbe a sorba illeszkedik bele Sigmar Gabriel televíziós nyilatkozata, amelyben a német alkancellár a tárgyalássorozat befuccsolásáról beszélt, és azt mondta, hogy az egyezkedés de facto megbukott, "ez akkor is így van, ha senki nem hajlandó bevallani" - fűzte hozzá. A miniszter rámutatott, hogy a tárgyalások eddigi tizennégy fordulója alatt a 27 fejezet egyikében sem sikerült megállapodásra jutni. A német politikusnak a tárgyalások csődjéről szóló állítását az Európai Unió főtárgyalója, Ignacio Garcia Bercero ahhoz hasonlította, mint amikor a neves amerikai író Mark Twain kijelentette: "a halálomról szóló hírek erősen eltúlzottak." Majd hangsúlyozta: nem fuccsoltak be a tárgyalások. Ezt megerősítette Margaritis Schinas, az Európai Bizottság szóvivője is, aki úgy fogalmazott, hogy a tárgyalások kritikus szakaszba értek, és csaknem minden fejezetben tett javaslatot az Európai Bizottság. Az Unió még mindig készen áll arra, hogy ez év végén lezárják a tárgyalásokat, de mint a szóvivő fogalmazott, "nem Európa biztonsági, egészségügyi, szociális és adatvédelmi standardjai vagy kulturális sokszínűsége árán".

A német alkancellár kifakadását ugyanakkor több tényező is árnyalja. Washington ugyanis neheztel az Európai Unió és Kanada 2015-ben megkötött Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi (CETA) megállapodása miatt, mert annak olyan elemei is vannak, amilyeneket az Egyesült Államok nem akar bevenni a TTIP-be.

A TTIP-nek lesznek nyertesei és vesztesei, azonban hosszabb távon Európa nyer majd az egyezménnyel, és a tét az, hogy kontinensünk, sőt az Egyesült Államok is teret veszít a globális versenyben vagy sem - fejtette ki lapunknak Inotai András az MTA Világgazdasági Intézetének kutatóprofesszora.

Csehi Róbert egyébként emlékeztetett arra, hogy egyes szektorok jól járhatnak az egyezménnyel, a magyarországiak közül például a járműipar, a turbina- és motorgyártás, de még az irodagépgyártás is, mind mind olyan, amely jelenleg Németországon keresztül jut az Egyesült Államokba. Az kétségtelen tény, hogy jelentős számú új munkahelyre nem lehet számítani, a CEU kutatója szerint úgy 20-25 ezer fős lehet majd a bővülés. Új piacok megszerzésében egyenlőre nemigen lehet reménykednünk, elsősorban azért, mert versenyképességünk nem megfelelő, elmarad az amerikaitól. Ettől függetlenül a versenyképesség növelése miatti kényszer rendkívül előnyös lehet, viszont ennek lehetnek vesztesei is. Csehi Róbert utalt arra is, hogy egy esetleges megegyezésnek a mezőgazdaságra milyen hatása lehet. Ma úgy látjuk, hogy csak csekély, szárított gyümölcsöt és hasonló termékeket exportálunk az Egyesült Államokba, évente mintegy 25 millió dollár értékben. Összességében a TTIP legfeljebb egy százalékkal növelhetné meg a magyar GDP-t.

Magyarország a véleményét az Európai Unióban, mint tagállam fejtheti ki - mondta Inotai András, azt azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy szerepünk a közösségben csekély, az EU GDP-jének mindössze 0,7 százalékát termeljük meg, mindez a világ bruttó hazai termékében mindössze 0,1 százalékot tesz ki. A kutatóprofesszor azt javasolja, hogy a kormány kezdjen a nálunk működő multinacionális cégekkel párbeszédet arról, hogy képviseljék Magyarország érdekeit. Nem szabad elfeledni, hogy értékben még mindig több árut viszünk be az Egyesült Államokba, mint onnan hozzánk érkezik, azaz külkereskedelmi mérlegünk szemben pozitív - mondta Inotai András.

Ugyanakkor a magyar kormány magatartása TTIP-ügyben nehezen követhető. 2015-ben Orbán Viktor kormányfő azt mondta, hogy az Egyesült Államok a kitiltási ügyben zsarolással próbálta rábírni a kormányt a TTIP támogatására, Mikola István nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár pedig egyenesen magyar vétót helyezett kilátásba. Ez év elején az Amerikai Kereskedelmi Kamara évnyitó rendezvényén Colleen Bell amerikai nagykövete bejelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter is kiállt a megállapodás mellett, majd Szemerkényi Réka, Magyarország washingtoni nagykövete megerősítette, hogy az egyezmény megkötése „fontosabb, mint valaha”.

LMP: Az egyezmény hátrányos Magyarországra

Az LMP tegnap felszólította a magyar miniszterelnököt, jelentse végre ki, hogy nem támogatja az Európai Unió és az Egyesült Államok között kötendő szabadkereskedelmi egyezményt. Ungár Péter, az ellenzéki párt külpolitikai szakszóvivője kijelentette: a szabadkereskedelmi egyezmény, amely szerinte már a születésénél bukásra volt ítélve, ellentétes Magyarország nemzeti érdekeivel. Ez utóbbit azzal indokolta: amerikai dömping árasztaná el a kontinensünket.