Sanyarú sorsú kicsik

Vége a kiscsapatok jó sorának, az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) elnökének, Michel Platininek bukása után 2018-tól ismét a kontinens meghatározó klubjainak szája íze szerint alakítják át a Bajnokok Ligája lebonyolítását. Több hely jut a csoportkörben a vezető országoknak, cserébe az élklubok nem szállnak ki az első számú kupasorozatból és nem alakítanak saját ligát.

Eredményesen fenyegette meg a kontinens élcsapatait tömörítő G14 elnevezésű csoport az UEFA-t, és elérte célját. A Bayern Münchent irányító Karl-Heinz Rummennigge egyik élharcosa volt egy elitliga létrehozásának, ahol hétről hétre a bajorok, a Real Madrid, a Barcelona, a Manchester United, a Juventus lépett volna pályára egymás ellen.

A G14 szerint egy ilyen sorozat a Bajnokok Ligája eurómillióinál is több bevételt garantált volna a résztvevőknek a televíziós közvetítési jogok értékesítésének és az ehhez kapcsolódó gigantikus reklámbevételeknek köszönhetően. És – tegyük hozzá – tönkretette volna a BL-t, mert kit érdekelt volna egy olyan sorozat, amelyben nem láthatják a szurkolók hétről hétre Cristiano Ronaldót, Lionel Messit vagy éppen Zlatan Ibrahimovicot? Amíg Michel Platini volt az UEFA elnöke, az európai futballszervezet nem hagyta megfélemlíteni magát.

A francia sportvezető sem kizárólag emberbaráti szeretetből védte a kisebb országok érdekeit: 2007-ben azért nyerte meg a versenyt az UEFA elnöki székéért a svéd Lennart Johanssonnal szemben, mert programjában olyan reformokat ígért, melyek az európai második és harmadik vonala számára is reális esélyt kínálnak a BL-csoportkör elérésére (A Magyar Labdarúgó Szövetség Johansson mellé állt, nálunk hagyománya van annak, hogy mindig a vesztes oldalon vagyunk…).

Platini a „futballtörpék” voksaival 2007-ben megszerezte az elnöki tisztséget, és még ugyanebben az évben döntés született a BL reformjáról. Ennek az volt a lényege, hogy létrehozták a „bajnokok ágát”, ahol azoknak az országoknak a bajnokai csatázhattak egymással a csoportkörért, melyek az UEFA-rangsor hátsóbb régióiban elfoglalt helyezéseik miatt csak egy együttest indíthattak a legrangosabb sorozatban.

A 32-es főtáblán öt helyet kaptak a bajnokok ágáról érkezők. Ennek a módosításnak volt haszonélvezője a Debrecen is a 2009-2010-es szezonban, amikor eljutott a csoportkörig, és bár mindegyik mérkőzését elveszítette, a Liverpool elleni két 1-0-ás vereség minden hajdúsági drukker számára örök emlék marad. És láthattuk a főtáblán a ciprusi, az izraeli, az észt vagy a fehérorosz bajnokot is, ami a régi lebonyolításnál elképzelhetetlen – vagy legalábbis nagyon nehezen elképzelhető - lett volna.

Nikolics Nemanja csapata, a Legia Varsó ír csapat kiejtése után főtáblás – hamarosan nehezebb dolguk lehet FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ADAM NURKIEWICZ

Nikolics Nemanja csapata, a Legia Varsó ír csapat kiejtése után főtáblás – hamarosan nehezebb dolguk lehet FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ADAM NURKIEWICZ

A kiscsapatok előretörésének azonban az volt az ára, hogy a másik ágon a német, olasz, spanyol, angol bajnokság harmadik (vagy negyedik) helyezettjei – kiegészülve többek között francia, holland, portugál, horvát, szerb második vagy harmadik helyezettekkel - vívtak egymással kőkemény oda-visszavágós párharcokat. Az ő szempontjuk is érthető: nehezen tolerálták (konkrétan egyáltalán nem), hogy ugyanazért a csoportkörért egy angol klubnak például némettel, míg a magyarnak bolgárral kellett csatáznia (Azonban ezzel a segítséggel is csak egyszer jutott el magyar klub a csoportkörig, korábban 1995-ben a Ferencvárosnak sikerült ugyanez).

Platini azonban megbukott, a FIFA korrupciós botránya idén februárban őt is elsodorta az UEFA éléről, először hat évre tiltották el minden sporttevékenységtől, később a Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) ezt a büntetést négy esztendőre mérsékelte. Az UEFA-nak szeptemberben lehet új elnöke – a jelöltek a múlt héten Budapesten ismertették elképzeléseiket.

A BL reformjáról elnök nélkül is döntött az európai szövetség: 2018-tól az UEFA-rangsor első négy helyezettjét négy-négy klub képviselheti a csoportkörben, ők tehát mentesülnek a selejtezők megvívása alól. Eddig az volt a szabály, hogy az első három helyezett országból – évek óta Spanyolország, Németország, Anglia – három-három klub automatikusan a csoportkörbe került, a negyedik helyezettek pedig selejtezőre kényszerültek a többi ország ezüst- vagy bronzérmesével. Ez azzal jár, hogy a bajnokok ága megszűnik, holland, portugál, francia vagy éppen horvát bajnoki ezüst- vagy bronzérmes elbúcsúztatása nélkül nem lehet eljutni a több millió eurót garantáló főtáblára.

A magyar klubfutball siralmas helyzetét nem befolyásolja a módosítás a BL-ben. Amíg az albán Partizani Tirana ellen nyeretlenül búcsúzik a magyar bajnok, addig teljesen fölösleges azzal foglalkozni, mi változik a selejtező lebonyolításában. A BL főtáblája a magyar klubok számára eddig is egy másik dimenzió volt, amelytől fényévekre vannak…

Három UEFA-elnökjelölt
Az UEFA küldöttei szeptember 14-én Athénban három jelölt közül választanak új elnököt. Az európai futball irányításáért indul harcba a szlovén szövetséget vezető Aleksandar Ceferin, a holland labdarúgás első embere, Michael van Praag (ő pályázott már a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség, a FIFA elnöki tisztségére is) és a spanyol futballszervezet irányítója, az UEFA jelenlegi első alelnöke, a spanyol Ángel Maria Villar.
Szerző
Frissítve: 2016.08.29. 22:57

Hét bemutató az Átriumban

Publikálás dátuma
2016.08.30. 07:48
Znamenák István újra rendez FOTÓ: ÁTRIUM FILM-SZÍNHÁZ
Alig egy hónapos nyári szünet után, a napokban újra megnyitotta kapuit az Átrium Film-Színház. A 2016/2017-es színházi szezonban hét új bemutatóval, továbbá a megelőző évadok sikerdarabjaival, vendégjátékokkal várják közönségét a Margit körúti teátrum.

Az ötödik évadát indító Átrium vezetése ezúttal is nyitott az új kihívásokra, a kortárs művekre, a független alkotókra - hangzott el Magács László igazgatótól az intézmény hétfői sajtótájékoztatóján.

Az új évad szeptember 5-én indul, a Miskolci Nemzeti Színház vendégjátékával. Edward Albee: Mindent a kertbe! című darabját Zsótér Sándor rendezésében láthatja az Átrium közönsége. A folytatásban egy mulattató társadalmi szatírával várják a nézőket a budai teátrumban. A Bábelna – Keleti nyitás, kulturális ajándékkosár - című előadást Tasnádi István színdarabja alapján, szeptember 21-én mutatja be a Terminal Workhouse produkciós műhely az Átrium támogatásával. A napjaink közéleti viszonyaira reflektáló darab rendezője Dömötör Tamás.

Különleges színházi élménynek ígérkezik a Dada Cabaret című ősszel rajtoló előadás is. A Maladype Színház és Farkas Gábor Gábriel és zenekarának közös produkciójában Lenin szerepében Kútvölgyi Erzsébet Kossuth-díjas színművész látható. Az előadás a dadaizmus 100 éves évfordulója alkalmából kerül színpadra.

Novemberben mutatják be Molnár Ferenc: Egy, kettő, három - című színművét, ezt a produkciót Znamenák István viszi színre, Alföldi Róberttel a főszerepben. A hónap közepén a k2 színházi műhely alkotói Cájtstükk címmel mutatják be produkciójukat.

December 24-én Blaskó Borbála állítja színpadra Witold Grombrovicz: Yvonne, burgundi hercegnő című műve alapján a Pukedli táncjátékot, amit a következő évben a székesfehérvári Vörösmarty Színház tűz műsorra.

A 2016/2017-es színházi évadban is folytatódik a gimnazisták kreatív gondolkodását fejlesztő művészeti programsorozat, a NézőKépző. Az Átrium vezetése ősszel új lehetőséget indít, annak keretében nemcsak a budapesti diákok nézhetik meg a NézőKépző előadásait, hanem vidéki és határon túli gyerekeket is fogadnak.

Szerző

Hét bemutató az Átriumban

Publikálás dátuma
2016.08.30. 07:48
Znamenák István újra rendez FOTÓ: ÁTRIUM FILM-SZÍNHÁZ
Alig egy hónapos nyári szünet után, a napokban újra megnyitotta kapuit az Átrium Film-Színház. A 2016/2017-es színházi szezonban hét új bemutatóval, továbbá a megelőző évadok sikerdarabjaival, vendégjátékokkal várják közönségét a Margit körúti teátrum.

Az ötödik évadát indító Átrium vezetése ezúttal is nyitott az új kihívásokra, a kortárs művekre, a független alkotókra - hangzott el Magács László igazgatótól az intézmény hétfői sajtótájékoztatóján.

Az új évad szeptember 5-én indul, a Miskolci Nemzeti Színház vendégjátékával. Edward Albee: Mindent a kertbe! című darabját Zsótér Sándor rendezésében láthatja az Átrium közönsége. A folytatásban egy mulattató társadalmi szatírával várják a nézőket a budai teátrumban. A Bábelna – Keleti nyitás, kulturális ajándékkosár - című előadást Tasnádi István színdarabja alapján, szeptember 21-én mutatja be a Terminal Workhouse produkciós műhely az Átrium támogatásával. A napjaink közéleti viszonyaira reflektáló darab rendezője Dömötör Tamás.

Különleges színházi élménynek ígérkezik a Dada Cabaret című ősszel rajtoló előadás is. A Maladype Színház és Farkas Gábor Gábriel és zenekarának közös produkciójában Lenin szerepében Kútvölgyi Erzsébet Kossuth-díjas színművész látható. Az előadás a dadaizmus 100 éves évfordulója alkalmából kerül színpadra.

Novemberben mutatják be Molnár Ferenc: Egy, kettő, három - című színművét, ezt a produkciót Znamenák István viszi színre, Alföldi Róberttel a főszerepben. A hónap közepén a k2 színházi műhely alkotói Cájtstükk címmel mutatják be produkciójukat.

December 24-én Blaskó Borbála állítja színpadra Witold Grombrovicz: Yvonne, burgundi hercegnő című műve alapján a Pukedli táncjátékot, amit a következő évben a székesfehérvári Vörösmarty Színház tűz műsorra.

A 2016/2017-es színházi évadban is folytatódik a gimnazisták kreatív gondolkodását fejlesztő művészeti programsorozat, a NézőKépző. Az Átrium vezetése ősszel új lehetőséget indít, annak keretében nemcsak a budapesti diákok nézhetik meg a NézőKépző előadásait, hanem vidéki és határon túli gyerekeket is fogadnak.

Szerző