Sanyarú sorsú kicsik

Vége a kiscsapatok jó sorának, az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) elnökének, Michel Platininek bukása után 2018-tól ismét a kontinens meghatározó klubjainak szája íze szerint alakítják át a Bajnokok Ligája lebonyolítását. Több hely jut a csoportkörben a vezető országoknak, cserébe az élklubok nem szállnak ki az első számú kupasorozatból és nem alakítanak saját ligát.

Eredményesen fenyegette meg a kontinens élcsapatait tömörítő G14 elnevezésű csoport az UEFA-t, és elérte célját. A Bayern Münchent irányító Karl-Heinz Rummennigge egyik élharcosa volt egy elitliga létrehozásának, ahol hétről hétre a bajorok, a Real Madrid, a Barcelona, a Manchester United, a Juventus lépett volna pályára egymás ellen.

A G14 szerint egy ilyen sorozat a Bajnokok Ligája eurómillióinál is több bevételt garantált volna a résztvevőknek a televíziós közvetítési jogok értékesítésének és az ehhez kapcsolódó gigantikus reklámbevételeknek köszönhetően. És – tegyük hozzá – tönkretette volna a BL-t, mert kit érdekelt volna egy olyan sorozat, amelyben nem láthatják a szurkolók hétről hétre Cristiano Ronaldót, Lionel Messit vagy éppen Zlatan Ibrahimovicot? Amíg Michel Platini volt az UEFA elnöke, az európai futballszervezet nem hagyta megfélemlíteni magát.

A francia sportvezető sem kizárólag emberbaráti szeretetből védte a kisebb országok érdekeit: 2007-ben azért nyerte meg a versenyt az UEFA elnöki székéért a svéd Lennart Johanssonnal szemben, mert programjában olyan reformokat ígért, melyek az európai második és harmadik vonala számára is reális esélyt kínálnak a BL-csoportkör elérésére (A Magyar Labdarúgó Szövetség Johansson mellé állt, nálunk hagyománya van annak, hogy mindig a vesztes oldalon vagyunk…).

Platini a „futballtörpék” voksaival 2007-ben megszerezte az elnöki tisztséget, és még ugyanebben az évben döntés született a BL reformjáról. Ennek az volt a lényege, hogy létrehozták a „bajnokok ágát”, ahol azoknak az országoknak a bajnokai csatázhattak egymással a csoportkörért, melyek az UEFA-rangsor hátsóbb régióiban elfoglalt helyezéseik miatt csak egy együttest indíthattak a legrangosabb sorozatban.

A 32-es főtáblán öt helyet kaptak a bajnokok ágáról érkezők. Ennek a módosításnak volt haszonélvezője a Debrecen is a 2009-2010-es szezonban, amikor eljutott a csoportkörig, és bár mindegyik mérkőzését elveszítette, a Liverpool elleni két 1-0-ás vereség minden hajdúsági drukker számára örök emlék marad. És láthattuk a főtáblán a ciprusi, az izraeli, az észt vagy a fehérorosz bajnokot is, ami a régi lebonyolításnál elképzelhetetlen – vagy legalábbis nagyon nehezen elképzelhető - lett volna.

Nikolics Nemanja csapata, a Legia Varsó ír csapat kiejtése után főtáblás – hamarosan nehezebb dolguk lehet FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ADAM NURKIEWICZ

Nikolics Nemanja csapata, a Legia Varsó ír csapat kiejtése után főtáblás – hamarosan nehezebb dolguk lehet FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ADAM NURKIEWICZ

A kiscsapatok előretörésének azonban az volt az ára, hogy a másik ágon a német, olasz, spanyol, angol bajnokság harmadik (vagy negyedik) helyezettjei – kiegészülve többek között francia, holland, portugál, horvát, szerb második vagy harmadik helyezettekkel - vívtak egymással kőkemény oda-visszavágós párharcokat. Az ő szempontjuk is érthető: nehezen tolerálták (konkrétan egyáltalán nem), hogy ugyanazért a csoportkörért egy angol klubnak például némettel, míg a magyarnak bolgárral kellett csatáznia (Azonban ezzel a segítséggel is csak egyszer jutott el magyar klub a csoportkörig, korábban 1995-ben a Ferencvárosnak sikerült ugyanez).

Platini azonban megbukott, a FIFA korrupciós botránya idén februárban őt is elsodorta az UEFA éléről, először hat évre tiltották el minden sporttevékenységtől, később a Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) ezt a büntetést négy esztendőre mérsékelte. Az UEFA-nak szeptemberben lehet új elnöke – a jelöltek a múlt héten Budapesten ismertették elképzeléseiket.

A BL reformjáról elnök nélkül is döntött az európai szövetség: 2018-tól az UEFA-rangsor első négy helyezettjét négy-négy klub képviselheti a csoportkörben, ők tehát mentesülnek a selejtezők megvívása alól. Eddig az volt a szabály, hogy az első három helyezett országból – évek óta Spanyolország, Németország, Anglia – három-három klub automatikusan a csoportkörbe került, a negyedik helyezettek pedig selejtezőre kényszerültek a többi ország ezüst- vagy bronzérmesével. Ez azzal jár, hogy a bajnokok ága megszűnik, holland, portugál, francia vagy éppen horvát bajnoki ezüst- vagy bronzérmes elbúcsúztatása nélkül nem lehet eljutni a több millió eurót garantáló főtáblára.

A magyar klubfutball siralmas helyzetét nem befolyásolja a módosítás a BL-ben. Amíg az albán Partizani Tirana ellen nyeretlenül búcsúzik a magyar bajnok, addig teljesen fölösleges azzal foglalkozni, mi változik a selejtező lebonyolításában. A BL főtáblája a magyar klubok számára eddig is egy másik dimenzió volt, amelytől fényévekre vannak…

Három UEFA-elnökjelölt
Az UEFA küldöttei szeptember 14-én Athénban három jelölt közül választanak új elnököt. Az európai futball irányításáért indul harcba a szlovén szövetséget vezető Aleksandar Ceferin, a holland labdarúgás első embere, Michael van Praag (ő pályázott már a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség, a FIFA elnöki tisztségére is) és a spanyol futballszervezet irányítója, az UEFA jelenlegi első alelnöke, a spanyol Ángel Maria Villar.
Szerző
2016.08.30 07:51

Sarapova legyőzte a címvédőt

Publikálás dátuma
2019.01.18 18:37

Fotó: ANADOLU AGENCY/ Recep Sakar
Az ötszörös Grand Slam-tornagyőztes eltiltása óta először jutott el a legjobb tizenhatig Ausztráliában. A verseny túl van történetének legkésőbbi mérkőzésén is.
Az orosz Marija Sarapova 2 óra 24 perces csatában 6:4, 4:6, 6:3-ra legyőzte a címvédő dán Caroline Wozniackit az ausztrál nyílt teniszbajnokság harmadik fordulójában. A 31 éves, ötszörös Grand Slam-tornagyőztes Sarapova első alkalommal jutott el a legjobb tizenhatig Ausztráliában eltiltása után. (Az orosz játékos tizenöt hónapig nem léphetett pályára, mert 2016 januárban az Australian Openen elvégzett doppingvizsgálat alkalmával a tiltott szernek számító meldonium nevű szívgyógyszer nyomait mutatták ki a szervezetében.) 
Sarapova ellenfele a nyolc közé kerülésért a hazaiak játékosa, Ashleigh Barty lesz. Barty a görög Maria Szakkarinál bizonyult jobbnak 7:5, 6:1-re. 
A torna történetének egyik legkésőbb befejeződött mérkőzését játszotta egymással a spanyol Garbine Muguruza és a brit Joanna Konta. A találkozó helyi idő szerint éjjel fél 1-kor kezdődött és hajnali 3 óra 12-kor fejeződött be. Muguruza 6:4, 6:7, 7:5-re nyert, de nem volt felhőtlenül boldog. 
"Megyek azonnal reggelizni, nincs már értelme lefeküdni - mondta Muguruza. - Azt gondolom, ez nem normális, hogy ilyen későn kell játszanunk, a nézőknek sem ideális ez a helyzet, sokkal többen lettek volna, ha nem éjszaka játszunk." 
A verseny történetében ilyen későn még sosem kezdtek el mérkőzést. A csúszás oka, hogy a Margaret Court Arénában az előző férfi mérkőzés a tervezettnél tovább tartott (a német Zverev öt szettben, több mint négy óra alatt nyert a francia Jeremy ellen). A szervezők át akarták vinni egy szabadtéri pályára a női találkozót, de ott nem lehetett játszani, mert a játéktér tele volt galambürülékkel. 
"Nem voltak ideálisak a körülmények, szerintem a játékosok egészségének sem tesz jót, ha ilyen időpontban kell játszani - jelentette ki Konta. - Nem ezen múlt a győzelem, ellenfelem jobb volt, de remélem, a jövőben a szervezők jobban odafigyelnek arra, hogy ne kelljen ilyen lehetetlen időpontban pályára lépnünk."
Szerző
2019.01.18 18:37
Frissítve: 2019.01.18 19:01

Mourinho kirúgatta magát

Publikálás dátuma
2019.01.18 16:12

Fotó: AFP/ Oli SCARFF
A Manchester United labdarúgócsapatának korábbi legendás játékosa, Paul Scholes szerint José Mourinho, az együttes előző szakvezetője nem akart már a csapatnál dolgozni, ezért olyan helyzetet teremtett, hogy a vezetők elküldjék. 
"Szerintem nem akart már a klubnál maradni, tökéletesen megrendezte a búcsúját - mondta Scholes a norvég TV2 televíziós csatornán. - Az utolsó hetekben már nagyon kínosak voltak a megnyilvánulásai a sajtótájékoztatókon. Kívülről is jól látszott, hogy megromlott a viszonya a játékosokkal. A futballisták sem küzdöttek érte, ami sajnos a csapat eredményeit is károsan befolyásolta." 
A manchesteri klub tavaly december 18-án felbontotta a szakember szerződését, Mourinho 17 millió eurós végkielégítést kapott. Scholes korábban is bírálta a trénert, többször hangsúlyozta, hogy Mourinho szerinte emberi tulajdonságai miatt nem alkalmas a szakmai munka irányítására a Unitednél. 
Mourinho helyét a manchesteriek volt játékosa, Ole Gunnar Solksjaer foglalta el, a norvég szakember az öltözői beszámolók szerint másképp kommunikált a labdarúgókkal, mint elődje: nagy hangsúlyt fektetett az egyéni beszélgetésekre. Az új módszer eddig sikeresen működik, Solksjaer vezetésével még nem veszített pontot a csapat, öt bajnokit nyert meg egymásután. 
Szerző
2019.01.18 16:12
Frissítve: 2019.01.18 16:17