Viharfelhők a török gazdaság felett

Publikálás dátuma
2016.08.31 07:31
A puccskísérlet után gyorsan magára talált az isztambuli tőzsde FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CARSTEN KOALL
Elriaszthatja a befektetőket a török puccskísérletet követő tisztogatási hullám. Bár a nemzeti valuta, a líra és a tőzsde is visszaerősödött nagyjából a korábbi szintre, a GDP nem emelkedik olyan mértékben, ahogyan azt a török kormány remélte. Szakértők szerint a bankrendszert is veszély fenyegetheti.

Már majdnem másfél hónap telt el a török puccskísérlet óta. A tisztogatás eredményeit ismerjük, ezrek kerültek börtönbe, bírókat, újságírókat is letartóztattak, iskolákat, egészségügyi intézményeket zárattak be. Miközben Recep Tayyip Erdogan otthon folyamatosan erőt próbál demonstrálni, s politikai szempontból tényleg azt csinálhat, amit csak akar, a gazdaság már nem úgy működik, hogy egy füttyszóra minden mutató hirtelenjében javulni kezdjen.

Miközben a 2000-es években a török gazdaság valóban figyelemre méltó eredményeket ért el, ez már a múlté. A gazdasági válság hatására Törökországban is lelassult a GDP gyarapodása. Igaz, kicsit később, mint Európa más országaiban, s a visszaesés nem volt annyira drámai. A gazdaság valósággal szárnyalt még 2010-ben, ekkor 9,2 százalékkal nőtt a GDP, de még 2011-ben is 8,8 százalékkal. 2012-ben már csak 2,1 százalékkal. 2015-ben 4,0 volt a GDP emelkedése, az idei évben pedig eredetileg 3,1 százalékos emelkedést jósoltak. A munkanélküliség 10,4 százalékos, az állástalanok aránya évek óta 9 és 11 százalék között mozog. A külföldi befektetések értéke 2011 óta évi 12-16 milliárd dollárt tesz ki.

Közvetlenül a július 15-én végrehajtott puccskísérlet után drámai folyamatok mentek végbe. Az isztambuli tőzsde, a Borsa mutatója száguldani kezdett lefelé, a török líra pedig sokat vesztett értékéből a dollárhoz viszonyítva. Ez a helyzet azonban nem tartott sokáig. A börze hamar magára talált, s a török valuta is visszaerősödött a puccskísérlet előtti szintre. Annyira a külföldi befektetőket sem rendítették meg a mintegy 300 emberéletet követelő események, mert bár ideiglenesen kivonták tőkéjüket, később visszatértek az országba.

Minden szép és jó? Nem éppen. A turizmus továbbra is szenved. Egyes régiókba kilencven százalékkal kevesebb látogatott el, mint az év előző időszakában. Igaz, ebben a tekintetben is várható javulás, mivel azóta, hogy békét kötött egymással Recep Tayyip Erdogan és Vlagyimir Putyin orosz elnök (a kritikus honlapok szerint a török államfő térden állva könyörgött Putyinnak, hogy szüntesse meg az embargót hazájával szemben), az orosz turisták kezdenek visszaszivárogni.

Ettől függetlenül a turizmusban óriási mínusz keletkezett, amelyet nem lehet egyik napról a másikra kiheverni, ráadásul a sorozatos véres terrorcselekmények miatt a nyugatiak is alaposan megfontolják, hogy úticéljuknak Törökországot válasszák-e. Tény azonban, hogy a puccskísérlet nem okozott helyrehozhatatlan károkat a török gazdaságnak, de hogy nem segítette, az persze biztos.

A török kormány már évek óta azt sugallja, hogy az ország gazdasága remek állapotban van. Bár a független gazdaságkutatók a puccskísérletet követően lefelé korrigálták az ország növekedési kilátásait, Ankarát felháborította ez a fejlemény. Mint a Neue Zürcher Zeitung emlékeztet rá, csak múlt pénteken közölte a gazdasági ügyekben illetékes miniszterelnökhelyettes, Mehmet Simsek, hogy a 2016-ra jósolt 4,5 százalékos GDP növekedési kilátás már nem tekinthető reálisnak. Arról azonban nem szólt, hogy akkor mégis mire lehet számítani, amint arról sem beszélt, hogy tartható-e az idei évre szóló 3,1 százalékos előrejelzés.

A török kormányzat súlyos imázsproblémákkal küzd, s minél keményebb a tisztogatás, annál kevésbé bíznak külföldön Ankarában. Márpedig akármilyen arcát mutatja Erdogan otthon, a gazdaság visszaesését ő sem engedheti meg magának, s vélhetően nem is akarja. Ezért is alázkodott meg Putyin előtt, s emiatt egyezett ki Izraellel.

Az Ankara és Tel-Aviv közötti kapcsolatok rendezéséről szóló dokumentumot múlt héten fogadta el a török parlament. A két ország viszonya 2010-ben romlott meg, amikor egy török hajó segélyeket akart vinni az izraeli blokád alatt álló Gázai övezetbe, de az izraeli hadsereg erőszakkal lépett fel ellene, és kilenc aktivistát meggyilkolt.

A török kormány meg akarja nyugtatni a befektetőket, mondván, minden a lehető legnagyobb rendben van, ám nem valami jó üzenet a külföld számára, hogy legalább kétszáz cégnél tartottak razziát arra hivatkozva: gülenisták irányítják ezeket. Számos cégvezetőt tartóztattak le, de házkutatást rendeltek el a bankfelügyeletnél is. A gülenisták által alapított Asya Bankot állami irányítás alá vonták. A gazdaságban és a pénzügyekben is érvényes a kormány jelszava: „aki nincs velünk, az ellenünk van”, hazaárulónak minősítik azokat, akik nem tapsolnak a tisztogatás láttán.

Ellenségnek kiáltották ki a hitelminősítőket, öt nappal a puccskísérlet után a Standard & Poor’s leminősítette Törökország addig sem befektetésre ajánlott államadós-besorolását. Az indoklás szerint a katonai puccskísérlet politikai következményei kikezdik a beruházási környezetet, aminek negatív növekedési és tőkebeáramlási hatásai is lesznek. Egy nappal korábban a Moody's Investors Service leminősítési felülvizsgálat alá vette Törökország "Baa3" szintű - még épphogy befektetési ajánlású - adósbesorolását, azzal az indokkal, hogy meg kell vizsgálni a kudarcba fulladt katonai puccskísérlet hatásait a török gazdaság növekedésére, a gazdaságpolitikai döntéshozó intézményrendszerre és a külső tartalékokra, különös tekintettel az e területeket már eddig is terhelő kihívásokra.

A Standard & Poor's a leminősítés óta immár két fokozattal gyengébb szuverén besorolást tart érvényben Törökországra, mint a Moody's és a harmadik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Fitch Ratings. Amennyiben a Moody's is a leminősítés mellett döntene, az azt jelentené, hogy Ankarát az intézményi befektetők többé nem tekintenék befektetésre ajánlott kategóriájú államadósnak. A nemzetközi gyakorlat alapján ugyanis a befektetési társaságok általában két nemzetközi hitelminősítő osztályzatát veszik figyelembe annak meghatározásához, hogy az adott szuverén vagy kereskedelmi adósosztályzatot befektetésre ajánlottnak tartják-e, vagy sem.

A török kormány tiltakozott a hitelminősítők döntése ellen, a kabinet szerint ezek a lépések teljesen indokolatlanok voltak. Ankara számára a reménysugarat Oroszország jelenti, s nemcsak az orosz turisták remélt visszatérése miatt, hanem azért is, mert a török mezőgazdasági termékeket ismét eladhatják az orosz piacon. Nem is szólva az energetikai megállapodásokról, így a Török Áramlat gázvezeték építésének folytatásáról.

Ankara a hatalmas építkezésektől reméli a gazdaság fellendítését. A török elnöktől eddig sem álltak távol a megalomániás beruházások. Isztambulban 2018-ra egy harmadik számú repülőtér épül, ahol a tervek szerint évente 150 millió utas fordulhat meg, ezzel a világ legnagyobb légikikötőjévé válna.

Több bevásárlóközpont és irodaház is épül, amelyek az Erdogan által is sokszor emlegetett „Új Törökország” jelképei. Egyre több cég dönt úgy, hogy az építőiparban próbál szerencsét. Az Anadolu Holding, amely az Efes sörgyár tulajdonában van, indoklása szerint azért kötött ki az építőiparban, mert a hazai piacon túl magas adókkal sújtották az alkoholt.

Erdogan mesterségesen tartja alacsonyan a kamatlábakat, ami szintén árt a gazdaságnak. Májusban egyébként sikerült 6,5 százalékra csökkenteni az infláció mértékét, júliusra azonban a drágulás ismét elérte a 8,8 százalékot. Mindez a bankrendszert is instabillá teheti. Az ország a kilencvenes években már átélte a pénzintézetek válságát, amely 2000-2001-ben a gazdaság zuhanását eredményezte.

Szakértők szerint tartós növekedés csak akkor képzelhető el, ha a kormányzat strukturális reformokat hajt végre. Csakhogy a gazdaságban is az a fajta keménykedés jellemző, mint a politikai életben. A jegybank a puccskíséret után a kamatlábak agresszív csökkentésébe kezdett.

A jelek szerint a puccskísérlet nem okozott helyrehozhatatlan károkat a gazdaságnak, ám hogy valójában milyen hatást gyakorolt a GDP-re, s mennyire fordulnak el tömegesen az országtól a külföldi befektetők, az csak hosszabb távon derül ki.

Rengeteg halálos áldozata van a légszennyezettségnek Magyarországon

Publikálás dátuma
2019.02.20 19:37
Korábbi felvétel. MTI Fotó: Mohai Balázs
Miközben az ország nagy részén ma már szinte mérgező a levegő, az Orbán-kabinet változatlanul elégedett saját látszatintézkedéseivel.
Veszélyes a levegő Debrecenben, Miskolcon, Nyíregyházán, Putnokon és Szegeden – közölte szerdán a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK). Budapest, Dunaújváros, Eger, Kazincbarcika, Kecskemét, Sajószentpéter, Salgótarján, Székesfehérvár, Szolnok, Tököl, Vác és Várpalota levegője szintén egészségtelen. Sőt: Ajka és Esztergom kivételével az ország többi, mért településén a PM10 jelű, kisméretű aeroszolrészecskék aránya meghaladja az egészségügyi határértéket. Mindezek rövid távú hatásai - például köhögés, légúti irritáció, nehézlégzés - mellett a szennyezettség csökkenti a várható élettartamot és az egészséges évek számát – teszik hozzá. A rossz levegő Magyarországon évente 8-10 ezer ember korai halálához vezet - írják. A lakosság minél kevesebbet töltsön a szabadban, kerüljék a helytelen fűtési módokat és inkább a tömegközlekedést vegyék igénybe. A szennyezettebb térségekben nem javasolják a kerékpározást sem - javasolják. Az NNK tavaly október óta szinte naponta figyelmeztet a magyarországi levegő szennyezettségére. Ez alighanem összefüggésbe hozható a téli fűtési szezonnal, vagyis a különösen szennyező anyagok lakossági elégetésével. A súlyos helyzet ugyanakkor a jelek szerint nem sarkallja stratégiaváltásra az Orbán-kormányt. Ungár Péter LMP-s képviselő parlamenti kérdésére legalábbis a minap Nagy István agrárminiszter a kabinet intézkedéseinek hosszas dicsérete mellett azt közölte, hogy az ország 2030-ra tesz eleget a szennyezőanyag-csökkentést célzó uniós irányelvnek. Meglátása szerint a kormány mindent megtesz a levegőminőség-javítás érdekében: jelentős lépéseket tettek, ágazatközi programokat indítottak, 2011 óta 160 milliárdot költöttek, megtiltották a lakossági hulladékégetést, amit a hatóság „ellenőriz és szankcionál”. Így szerinte most jobb a levegő. Ugyanakkor további intézkedéseken munkálkodnak, „mindent megtesznek”. Mintegy külső körülményként arra hivatkozik, hogy az országhatáron túlról 30 százalékkal több szennyezőanyag érkezik, mint amennyi távozik, ráadásul a Kárpát-medencében könnyen megül a rossz levegő. A kormány 412 ezer háztartásban támogatott kibocsátás-csökkentő beruházást és zajlik a „Fűts okosan” tájékoztató kampány is. Lakosságarányosan az EU-n belül Bulgária után immár Magyarországon halnak meg a legtöbben idő előtt, kifejezetten a légszennyezettségre visszavezethető okokból – utalt megkeresésünk nyomán az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tavalyi jelentésére Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője. Még Románia és Lengyelország is beelőzött bennünket. A gondok mértékét jellemzi, hogy az EU Magyarországot is beperelte az érdemi intézkedések hiánya miatt, míg például a szlovák vagy a cseh terveket elfogadták. A környezetvédő szervezet illetékese nem tapasztalja a számos kormányzati intézkedés levegőminőségre gyakorolt kedvező hatását. Habár a szennyezettség összességében nem mutat egyértelmű romlást, helyi szinten több esetben kedvezőtlenül változnak a mérési adatok, összességében pedig nem mutatkozik látványos javulás – fogalmazott. Annak se látja semmi jelét, hogy a hatóságok érzékelhető számban büntetnék meg a hulladékkal égetőket. Simon Gergely a kormánynál szerényebb jelentőséget tulajdonít a külföldről átszálló szennyezésnek: míg ugyanis a lakóházak közötti mérőműszerek rendre magas értékeket mérnek, addig a településeken kívül alacsonyabbakat. A Greenpeace a megoldás érdekében a leginkább környezetszennyező dízelautók kitiltására konkrét időpontot követel, a tömegközlekedési eszközpark környezetkímélő átalakítását, a lignittüzelés betiltását, a tilalmak hatósági érvényesítését, átfogó épületszigetelési és fűtéscsere-programokat javasolnak, a legszegényebbek számára külön szociális intézkedésekkel – megjegyezve, hogy nem csak a nincstelenek fűtenek hulladékkal. A jelenlegi szociális tüzelőtámogatási program hatékonyságán szintén jelentősen javítanának. 

Visszaszorítanák a hulladékégetést

A leginkább rászorulók esetében a hulladékégetést az állami erdőgazdaságokban felgyülemlő lábon száradt fa kiosztásával akadályozná meg Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége fideszes elnöke. A kizárólag vissza nem térítendő állami támogatásokat ugyanakkor nem tartja helyénvalónak.

Frissítve: 2019.02.20 22:54

Tízmilliárdok a kukaholdingba

Publikálás dátuma
2019.02.20 17:49

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az állam a kukaholding saját, százmilliárdos bevételein túl csak tavaly 30-50 milliárdot öntött az állami cégbe, ám mintha csak kidobták volna a tetemes summát.
Az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-nek március 31-ig kell visszafizetnie az állami tulajdonosától kapott tízmilliárdos hitelét – derül ki a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Bártfai-Mager Andrea helyettese, Fónagy János Oláh Lajos írásbeli kérdésére adott válaszból. Az NHKV-nak a költségvetési törvények, illetve két tavaly év végi kormányhatározat juttatott forrásokat – közli a DK-s képviselő felvetésére a miniszterhelyettes. Mint arról korábban beszámoltunk, a tavaly októberi intézkedés 26,4, a decemberi pedig tovább 5 milliárd állami forrást csoportosított át hulladékgazdálkodásra. Habár eme tízmilliárdok pontos címzettjét sem a határozatok, sem Fónagy János nem jelölik meg, a hírek és válasza alapján a legesélyesebb az NHKV. A miniszterhelyettes által hivatkozott költségvetési törvényekben, mint arról korábban beszámoltunk, kifejezetten az NHKV támogatására 2017-re 4,2 milliárdot, tavalyra pedig négymilliárdot különítettek el. Ugyanakkor pontos címzett nélküli, de hasonló, például hulladékgazdálkodási, átmeneti, tervmegvalósítási és ideiglenes kiadásokra további 16 milliárdot, illetve 17 milliárdot juttattak. Fónagy János felhívja a figyelmet, hogy a pénzeket nem csak a cég működtetésére, hanem kapcsolódó hasznosítási feladatokra is fordították. Afelől is biztosít, hogy a társaság rendezi mára törvénytelenné vált tőkehelyzetét. A kormányfő strómanjakmént számon tartott Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó MKB által nyújtott 20 milliárdos hitel részleteiről banktitokra hivatkozva Fónagy János nem közölt részleteket. Emlékeztetes, a három éve a kukaszámlák beszedésére alapított, lapunknak nem nyilatkozó NHKV az elmúlt évek során nem bizonyult alkalmasnak sem a csekkek pontos kiküldésére, sem - százmilliárdos díjbevételei, évente több tízmilliárdos állami támogatása és hasonló nagyságrendű, "baráti" hitelei ellenére - a begyűjtést változatlanul végző önkormányzati társaságok költségeinek fedezésére, sem átlátható gazdálkodásra, sem mérlege időbeni leadására. Sőt, számos jel szerint a nem Fidesz-hű helyhatóságok irányította hulladékcégek számára a működéshez szükséges legalapvetőbb anyagi eszközöket sem biztosítja, veszélyeztetve ezzel háztartások százezreinek egészségét. A miniszterhelyettes Oláh Lajos által is hivatkozott, ezt megelőző, januári válasza hatékonyabb NHKV-t, pontos számlákat, sőt új cégvezetést is kilátásba helyezett. Ilyetén fordulatoknak ugyanakkor mindmáig semmi jele.