Viharfelhők a török gazdaság felett

Publikálás dátuma
2016.08.31. 07:31
A puccskísérlet után gyorsan magára talált az isztambuli tőzsde FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CARSTEN KOALL
Elriaszthatja a befektetőket a török puccskísérletet követő tisztogatási hullám. Bár a nemzeti valuta, a líra és a tőzsde is visszaerősödött nagyjából a korábbi szintre, a GDP nem emelkedik olyan mértékben, ahogyan azt a török kormány remélte. Szakértők szerint a bankrendszert is veszély fenyegetheti.

Már majdnem másfél hónap telt el a török puccskísérlet óta. A tisztogatás eredményeit ismerjük, ezrek kerültek börtönbe, bírókat, újságírókat is letartóztattak, iskolákat, egészségügyi intézményeket zárattak be. Miközben Recep Tayyip Erdogan otthon folyamatosan erőt próbál demonstrálni, s politikai szempontból tényleg azt csinálhat, amit csak akar, a gazdaság már nem úgy működik, hogy egy füttyszóra minden mutató hirtelenjében javulni kezdjen.

Miközben a 2000-es években a török gazdaság valóban figyelemre méltó eredményeket ért el, ez már a múlté. A gazdasági válság hatására Törökországban is lelassult a GDP gyarapodása. Igaz, kicsit később, mint Európa más országaiban, s a visszaesés nem volt annyira drámai. A gazdaság valósággal szárnyalt még 2010-ben, ekkor 9,2 százalékkal nőtt a GDP, de még 2011-ben is 8,8 százalékkal. 2012-ben már csak 2,1 százalékkal. 2015-ben 4,0 volt a GDP emelkedése, az idei évben pedig eredetileg 3,1 százalékos emelkedést jósoltak. A munkanélküliség 10,4 százalékos, az állástalanok aránya évek óta 9 és 11 százalék között mozog. A külföldi befektetések értéke 2011 óta évi 12-16 milliárd dollárt tesz ki.

Közvetlenül a július 15-én végrehajtott puccskísérlet után drámai folyamatok mentek végbe. Az isztambuli tőzsde, a Borsa mutatója száguldani kezdett lefelé, a török líra pedig sokat vesztett értékéből a dollárhoz viszonyítva. Ez a helyzet azonban nem tartott sokáig. A börze hamar magára talált, s a török valuta is visszaerősödött a puccskísérlet előtti szintre. Annyira a külföldi befektetőket sem rendítették meg a mintegy 300 emberéletet követelő események, mert bár ideiglenesen kivonták tőkéjüket, később visszatértek az országba.

Minden szép és jó? Nem éppen. A turizmus továbbra is szenved. Egyes régiókba kilencven százalékkal kevesebb látogatott el, mint az év előző időszakában. Igaz, ebben a tekintetben is várható javulás, mivel azóta, hogy békét kötött egymással Recep Tayyip Erdogan és Vlagyimir Putyin orosz elnök (a kritikus honlapok szerint a török államfő térden állva könyörgött Putyinnak, hogy szüntesse meg az embargót hazájával szemben), az orosz turisták kezdenek visszaszivárogni.

Ettől függetlenül a turizmusban óriási mínusz keletkezett, amelyet nem lehet egyik napról a másikra kiheverni, ráadásul a sorozatos véres terrorcselekmények miatt a nyugatiak is alaposan megfontolják, hogy úticéljuknak Törökországot válasszák-e. Tény azonban, hogy a puccskísérlet nem okozott helyrehozhatatlan károkat a török gazdaságnak, de hogy nem segítette, az persze biztos.

A török kormány már évek óta azt sugallja, hogy az ország gazdasága remek állapotban van. Bár a független gazdaságkutatók a puccskísérletet követően lefelé korrigálták az ország növekedési kilátásait, Ankarát felháborította ez a fejlemény. Mint a Neue Zürcher Zeitung emlékeztet rá, csak múlt pénteken közölte a gazdasági ügyekben illetékes miniszterelnökhelyettes, Mehmet Simsek, hogy a 2016-ra jósolt 4,5 százalékos GDP növekedési kilátás már nem tekinthető reálisnak. Arról azonban nem szólt, hogy akkor mégis mire lehet számítani, amint arról sem beszélt, hogy tartható-e az idei évre szóló 3,1 százalékos előrejelzés.

A török kormányzat súlyos imázsproblémákkal küzd, s minél keményebb a tisztogatás, annál kevésbé bíznak külföldön Ankarában. Márpedig akármilyen arcát mutatja Erdogan otthon, a gazdaság visszaesését ő sem engedheti meg magának, s vélhetően nem is akarja. Ezért is alázkodott meg Putyin előtt, s emiatt egyezett ki Izraellel.

Az Ankara és Tel-Aviv közötti kapcsolatok rendezéséről szóló dokumentumot múlt héten fogadta el a török parlament. A két ország viszonya 2010-ben romlott meg, amikor egy török hajó segélyeket akart vinni az izraeli blokád alatt álló Gázai övezetbe, de az izraeli hadsereg erőszakkal lépett fel ellene, és kilenc aktivistát meggyilkolt.

A török kormány meg akarja nyugtatni a befektetőket, mondván, minden a lehető legnagyobb rendben van, ám nem valami jó üzenet a külföld számára, hogy legalább kétszáz cégnél tartottak razziát arra hivatkozva: gülenisták irányítják ezeket. Számos cégvezetőt tartóztattak le, de házkutatást rendeltek el a bankfelügyeletnél is. A gülenisták által alapított Asya Bankot állami irányítás alá vonták. A gazdaságban és a pénzügyekben is érvényes a kormány jelszava: „aki nincs velünk, az ellenünk van”, hazaárulónak minősítik azokat, akik nem tapsolnak a tisztogatás láttán.

Ellenségnek kiáltották ki a hitelminősítőket, öt nappal a puccskísérlet után a Standard & Poor’s leminősítette Törökország addig sem befektetésre ajánlott államadós-besorolását. Az indoklás szerint a katonai puccskísérlet politikai következményei kikezdik a beruházási környezetet, aminek negatív növekedési és tőkebeáramlási hatásai is lesznek. Egy nappal korábban a Moody's Investors Service leminősítési felülvizsgálat alá vette Törökország "Baa3" szintű - még épphogy befektetési ajánlású - adósbesorolását, azzal az indokkal, hogy meg kell vizsgálni a kudarcba fulladt katonai puccskísérlet hatásait a török gazdaság növekedésére, a gazdaságpolitikai döntéshozó intézményrendszerre és a külső tartalékokra, különös tekintettel az e területeket már eddig is terhelő kihívásokra.

A Standard & Poor's a leminősítés óta immár két fokozattal gyengébb szuverén besorolást tart érvényben Törökországra, mint a Moody's és a harmadik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Fitch Ratings. Amennyiben a Moody's is a leminősítés mellett döntene, az azt jelentené, hogy Ankarát az intézményi befektetők többé nem tekintenék befektetésre ajánlott kategóriájú államadósnak. A nemzetközi gyakorlat alapján ugyanis a befektetési társaságok általában két nemzetközi hitelminősítő osztályzatát veszik figyelembe annak meghatározásához, hogy az adott szuverén vagy kereskedelmi adósosztályzatot befektetésre ajánlottnak tartják-e, vagy sem.

A török kormány tiltakozott a hitelminősítők döntése ellen, a kabinet szerint ezek a lépések teljesen indokolatlanok voltak. Ankara számára a reménysugarat Oroszország jelenti, s nemcsak az orosz turisták remélt visszatérése miatt, hanem azért is, mert a török mezőgazdasági termékeket ismét eladhatják az orosz piacon. Nem is szólva az energetikai megállapodásokról, így a Török Áramlat gázvezeték építésének folytatásáról.

Ankara a hatalmas építkezésektől reméli a gazdaság fellendítését. A török elnöktől eddig sem álltak távol a megalomániás beruházások. Isztambulban 2018-ra egy harmadik számú repülőtér épül, ahol a tervek szerint évente 150 millió utas fordulhat meg, ezzel a világ legnagyobb légikikötőjévé válna.

Több bevásárlóközpont és irodaház is épül, amelyek az Erdogan által is sokszor emlegetett „Új Törökország” jelképei. Egyre több cég dönt úgy, hogy az építőiparban próbál szerencsét. Az Anadolu Holding, amely az Efes sörgyár tulajdonában van, indoklása szerint azért kötött ki az építőiparban, mert a hazai piacon túl magas adókkal sújtották az alkoholt.

Erdogan mesterségesen tartja alacsonyan a kamatlábakat, ami szintén árt a gazdaságnak. Májusban egyébként sikerült 6,5 százalékra csökkenteni az infláció mértékét, júliusra azonban a drágulás ismét elérte a 8,8 százalékot. Mindez a bankrendszert is instabillá teheti. Az ország a kilencvenes években már átélte a pénzintézetek válságát, amely 2000-2001-ben a gazdaság zuhanását eredményezte.

Szakértők szerint tartós növekedés csak akkor képzelhető el, ha a kormányzat strukturális reformokat hajt végre. Csakhogy a gazdaságban is az a fajta keménykedés jellemző, mint a politikai életben. A jegybank a puccskíséret után a kamatlábak agresszív csökkentésébe kezdett.

A jelek szerint a puccskísérlet nem okozott helyrehozhatatlan károkat a gazdaságnak, ám hogy valójában milyen hatást gyakorolt a GDP-re, s mennyire fordulnak el tömegesen az országtól a külföldi befektetők, az csak hosszabb távon derül ki.

Drágulást hozhat az új üzemanyag-árképzés

Publikálás dátuma
2016.08.31. 07:24
Népszava fotó
Akár jelentős drágulásra is lehet számítani októbertől a kőolajár alakulása, illetve az ahhoz kötött hazai jövedéki adó miatt. Az is előfordulhat, hogy egyetlen benzinnel vagy gázolajjal történő tankolás, ha meglépik az adóemelést, a benzin esetében 250 forinttal, míg a gázolajnál 500 forinttal kell majd többet fizetni egy tanknyi üzemanyagért.

Mint ismeretes szeptember 22-ig teszi közzé holapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a kőolaj jövedékiadó-mérték alapjául szolgáló világpiaci árát, úgy hogy figyelembe veszik a július 1-jétől szeptember 15-ig tartó időszak valós Brent-olajárait, valamint a jegyzések értékeit is. A benzin esetében az Európai Unióban Magyarországnál csak Bulgária alkalmaz alacsonyabb jövedéki adómértéket, és a gázolajat terhelő magyarországi jövedéki adó is a legalacsonyabbak között van - írta a Nemzetgazdasági Minisztérium. Azonban a magyar árképzéshez hasonlót máshol nem találhatunk.

A nemzetgazdasági tárca indoklása egyébként elég furcsa: a parlament a családok, a háztartások és a vállalkozások érdekét szem előtt tartva döntött úgy, hogy az európai jövedéki adóemelési trendet egyedi módon alkalmazza, csak akkor emelik a jövedéki adót, ha 50 dollárnál alacsony a kőolaj hordónkénti világpiaci ára. A minisztérium azt állítja, hogy az esetleges októberi jövedékiadó-emelésnek nem lesz piaci áremelő, inflációs hatása, mivel a fuvarozók és a mezőgazdasági termelők kereskedelmi-gázolaj adókedvezménye is emelkedik, közölte a tárca. A világpiaci árakat negyedévente tekinti majd át a NAV.

Ha a kőolaj világpiaci ára legfeljebb 50 dollár lesz, akkor a benzin jövedéki adómértéke literenként 5 forinttal, a gázolajé pedig 10 forinttal nő. (Jelenleg a benzinnél literenként 120 forint, míg a gázolajnál 110,35 forint a jövedéki adó.) Az NGM szerint az üzemanyagok magasabb jövedéki adójából befolyó többletet a kormány a közúthálózat fejlesztésére fordítja.

A Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) szerint az üzemanyag-forgalmazók a többletadót valószínűleg teljes mértékben megjelenítik a kiskereskedelmi áraikban – mondta Grád Ottó, a szervezet főtitkára, aki úgy vélte: a jövedéki adó emelkedésének nem lesz komoly hatása az üzemanyag-fogyasztásra, főleg, ha az adó bevezetése mellett tartósan alacsony marad a kőolaj világpiaci ára. Nem beszélve arról, hogy jelenleg két töltőállomás üzemanyagárai közötti érzékelhető 15-20 forintos különbség nagyobb, mint a jövedéki adó változásának bruttó értéke. Ugyanakkor kérdés, hogy az így kialakuló magasabb árszint versenyképes lesz-e a környező országokéval. Grad Ottó, arra a kérdésre, hogy az államnak mekkora plusz bevételt jelentene a jövedéki adó emelkedése, azt válaszolta: az elmúlt évben a központi költségvetés a kőolajtermékeket terhelő jövedéki adókból közel 600 milliárd forint bevételt realizált.

Szerző

Átszervezésre érett a közfoglalkoztatás

A munkanélküliségi és a foglalkoztatási ráta - a KSH tegnap megjelent adatai szerint - rekordot döntött május-júliusban. 

A munkanélküliek száma 78 ezerrel csökkent a megelőző esztendő azonos időszakához képest, és most 5 százalékos. (Ha a közfoglalkoztatottakat és a legfeljebb egy évet külföldön dolgozókat is figyelembe vennénk, akkor a munkanélküliség ráta 10-15 százalékos lenne.) A foglalkoztatottak száma ugyan ebben az időszakban 148 ezerrel, 3,5 százalékkal nőtt, és elérte a 4 millió 372 ezret. Aggasztó viszont, hogy a fiatalok munkanélküliségi rátája még mindig csaknem 13 százalékos. Az az érdekes helyzet állt most elő, hogy a közfoglalkoztatottak száma meghaladta a munkanélküliekét.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdaságban a folyamatos munkaerőhiány miatt a munkaerő kereslet-kínálat alakulását már a kormánynak kell majd valamilyen eszközzel befolyásolnia, ezért érdemes lenne a közfoglalkoztatást is újragondolni, esetleg átalakítani.

Ugyanakkor azok a tartósan munkanélküliek, akik több mint egy éve álláskeresők nem azért nem tudtak elhelyezkedni, mert a cégek és a vállalakozások nem kínáltak munkát, hanem azért, mert a munkakeresők képzettségét és földrajzi elhelyezkedését tekintve eltérés van a munkaerő kereslet és kínálat között - vélekedett Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője.

Szerző