Előfizetés

Phenjan terrort vet be

Minden korábbinál brutálisabb terrorral válaszol Észak-Korea arra, hogy az utóbbi időben magas rangú illetékesek menekültek el az országból. Kim Dzsong Unon, a sztálinista állam vezetőjén mintha mind kül-, mind pedig belpolitikai szempontból pánik lett volna úrrá. 

A dél-koreai határ melletti demilitarizált zónában harckészültségbe helyezték az észak-koreai egységeket. A hadsereg tisztjeinek és tábornokainak megtiltották katonai bázisuk elhagyását. A riadalom nem csak arra vezethető vissza, hogy az Egyesült Államok közös hadgyakorlatot tart Dél-Koreával.

A rezsimet alapjaiban rázta meg, hogy néhány hete Dél-Koreába menekült Észak-Korea londoni nagykövetségének magas rangú illetékese, Te Jong Ho, aki a diplomáciai testület elitgárdájának volt tagja. Szöuli közlések szerint az utóbbi 2-3 évben mintegy 40 vezető diplomata szakított a rezsimmel. Phenjan pánikszerű lépései közé tartozik az is, hogy mint a Daily North Korea jelentette, Phenjan hazarendelte egy sor Kínában tartózkodó külkereskedőjét.

Jellemző Phenjanra, hogy amikor repedések jelennek meg a rezsim falán, csak terrorral képes válaszolni. A kis vezér elrendelte két magas rangú illetékes nyilvános kivégzését. A dél-koreai média jelentése szerint Ri Jong Csin, a phenjani oktatási minisztérium munkatársának bűne az volt, hogy elaludt egy Kim Dzsong Unnal folytatott megbeszélésen. Már rögtön helyben letartóztatták. Egyebek mellett korrupció vádjával ítélték halálra.

A másik kivégzett személy, Hvang Min, korábban a mezőgazdasági minisztériumban dolgozott. Olyan felvetésekkel állt elő, amelyekkel megkérdőjelezte a kis vezér politikáját – közölte egy dél-koreai lap. Nem részletezték, milyen javaslatokról is volt szó. A kivégzéseket a phenjani katonai akadémián hajtották végre. A dél-koreai média rámutat, hogy az észak-koreai elit is egyre nagyobb bizonytalanságban érzi magát a mind sorozatosabbá váló kivégzések miatt.

Az elnöki palota előtt gyilkolt az al-Shabab

Szomália fővárosában, Mogadishuban, az elnöki palota előtt csapott le az al-Shabab terrorszervezet. Autóba rejtett pokolgépet robbantottak fel, majd lövések hallatszottak.

Öngyilkos merénylő robbantotta fel autóját az elnöki palota előtti ellenőrzőpontnál, két szemközti szálloda súlyosan károsodott, tájékoztatták rendőrségi források a Reuters hírügynökséget. Hatalmas füstfelhő borította a környéket. Az első hírek szerint öt katona veszítette életét a merényletben, későbbi közlés szerint tizenkét halálos áldozata és legalább harminc sérültje volt a terrorcsapásnak.

Az elnöki palotával szemközti SYL szálloda lehetett a célpont, kedden nemzetközi biztonsági konferenciát tartottak volna ott, jelentette a BBC. Kórházi források szerint újságírók és politikusok is vannak a sérültek között.

Az al-Kaidához kapcsolódó al-Shabab vállalta a robbantás elkövetését, ezt saját rádióadóján jelentette be. A szomáliai kormány megdöntéséért küzdő iszlamista terrorszervezet a közelmúltban több nagy terrortámadást is végrehajtott, múlt héten egy tengerparti vendéglőben tíz embert lőttek le.

Hétfőn az al-Shabab harcosai Mogadishutól délnyugatra a szomáliai hadsereg és az Afrikai Unió egységeinek bázisait támadták, a terrorszervezet állítása szerint ott tíz katonát öltek meg, s elraboltak egy katonai járművet. Az al-Shabab nem csupán Szomáliában indít támadásokat, hanem számos merényletet követett el a szomszédos Kenyában és Ugandában is.

2011-ben fő alakulatait kiszorították ugyan Mogadishuból, ám az ország déli körzeteiben megőrizte bázisait, továbbra is képes nagy merényleteket végrehajtani a fővárosban is.

Macron is indul az államfői posztért?

Publikálás dátuma
2016.08.31. 07:34
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Lemondott a posztjáról tegnap a francia gazdasági miniszter, Emmanuel Macron. A lépés megerősíti a találgatásokat, hogy a 38 éves politikus jövőre indulni kíván az elnökválasztáson.

Francois Hollande francia elnök 2014-ben kérte fel a volt beruházási bankárt, hogy csatlakozzon a szocialista kormányhoz, Macron azonban ellentmondásos véleményeket hangoztatott, megkérdőjelezte a 35 órás munkahét létjogosultságát, s a versenyképesség hiányával magyarázta a magas, 10 százalék körüli munkanélküliséget és a gyenge növekedést.

A politikus idén áprilisban új mozgalmat alapított - "En Marche" néven, s azt ígérte, 2017-ben győzelemre vezeti támogatóit. Inkább liberális, középutas politika híve, azt írják róla, a globalizáció nyerteseit képviseli. A francia elnökválasztás első fordulóját 2017. április 23-án tartják. Macron utóda Michel Sapin lesz Manuel Valls kormányában.