Jogellenesen elutasított álláspályázó

Első alkalommal mondta ki az Egyenlő Bánásmód Hatóság, hogy egy munkáltató nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetést valósított meg azzal, hogy nem vett fel egy állásra jelentkező transznemű pályázót. A panaszos képviseletét a Háttér Társaság látta el.

A nyugat-magyarországi kisfaluban élő transznemű panaszos hat éve nőként él, ennek megfelelően öltözködik és viselkedik, de nemi identitásának jogi elismerését még nem kezdeményezte. Egy közeli nagyvárosban egy ruhaboltban szeretett volna munkát vállalni. Amikor a bolt vezetője meglátta férfi nevet tartalmazó iratait, közölte, hogy az állásra női munkatársat keresnek, majd kinevette a jelentkezőt, miután az jelezte, hogy ő nő.

A panaszos a Háttér Társaság segítségével az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult, és kérte, hogy a hatóság vonja felelősségre a céget, amiért nemi identitása miatt elutasították az alkalmazását, és ellenséges módon léptek fel vele szemben. A hatóság igazat adott a panaszosnak, és azt is megállapította, hogy a munkáltató nemen alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést is megvalósított azzal, hogy mindenképp női alkalmazottat keresett. A hatóság szankcióként megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását, és előírta a határozat nyilvános közzétételét.

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény 2003 óta tiltja a munkáltatók, egészségügyi és oktatási intézmények, szolgáltatók számára a hátrányos megkülönböztetést és zaklatást. A törvény nevesítetten tilalmazza nem csak a nemen és a szexuális irányultságon, de a nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetést is, kifejezett védelmet nyújtva ezzel a transznemű embereknek.

Kutatás
A transznemű emberek komoly hátránnyal küzdenek a munkaerőpiacon: a társaság nemrégiben közzétett kutatási jelentése szerint a transznemű válaszadók 72 százaléka számolt be tartós (három hónapnál hosszabb) munkanélküliségről; 40 százalékukat rúgták már ki munkahelyükről transznemű státuszuk miatt, és 80 százalékuk váltott munkahelyet a transzfób munkahelyi légkör miatt.
A kutatásba bevont cégek alig több mint harmadánál (36 százalék) van a nemi identitást nevesítő esélyegyenlőségi terv vagy antidiszkriminációs szabályzat.
Szerző

Orbán fogadja a főpolgármestert

Publikálás dátuma
2016.09.01. 07:07
„Figyelem nélkül nem löknénk oda bármit” FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Holnap egyeztet Orbán Viktorral a metrófelújításról, a fővárosnak legalább 10 milliárdos veszteséget okozó szemétszállítási törvényről és az árvízvédelemről Tarlós István. Ezt tegnap maga a főpolgármester jelentette be. Tarlós eddigi tapasztalatai alapján arra számít, hogy sikerül majd tisztázniuk a problémás kérdéseket. 

A Fővárosi Közgyűlés tegnap döntött arról, ősszel megkötik a 3-as metró pótlásáról szóló szerződést, és felkérte a főpolgármestert: gondoskodjon arról, hogy a buszpótlásnak Budapest költségvetésében meglegyen a fedezete. Kiderült, a BKK július 12-én elindította a pótlóbusz-szolgáltatás vásárlásához szükséges közbeszerzési eljárást, a szocialista Horváth Csaba és a DK-s Gy. Németh Erzsébet azonban a tegnapi közgyűlésen jelezte, tartanak attól, hogy ez jelentős többletköltséget okoz majd a fővárosnak. Semmit nem változott a helyzet, érvényes a kormányhatározat, az államnak minden többletköltséget vállalnia kell - nyugtatta az ellenzékieket Tarlós.

Emlékeztetett, a kabinet azt ígérte, fedezik a 150 metrópótló busz szolgáltatásának megrendelésével járó esetleges többletköltségeket. Budapest a kormány kérésére mondott le az olcsón megvásárolható lengyel és magyar buszokról és vállalta, hogy külső cégre bízza a pótlást. Tegnap egyébként késve kezdődött az ülés, mert a város vezetése állítólag zárt ajtók mögött a kormánnyal metrófelújításról egyeztetett.

A közgyűlés tegnap felkérte ugyan a főpolgármestert, hogy a hulladékgazdálkodás feltételeinek tisztázásáról a nemzeti fejlesztési miniszterrel és a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Zrt.-vel egyeztessen, Tarlós saját bevallása szerint a miniszterelnöktől is segítséget akar kérni az ügyben. Az új jogszabályok szerinti díjkalkuláció révén ugyanis az FKF-nél évente csaknem 10 milliárd forint forráshiány keletkezhet. A cég számára az is gondot okoz, hogy az eddigi havi számlázásról át kell állnia a negyedéves számlázásra.

Az még nem dőlt el, hogy külön jegyet kell-e váltani a HÉV-ekre novembertől, ám az biztos, hogy a HÉV kiválik a BKV Zrt.-ből. Erre azért volt szükség, hogy az állam át tudja venni az agglomerációs közlekedési feladatokat is ellátó HÉV-eket. A főpolgármester tájékoztatása szerint az átvételi tárgyalások jelenleg is zajlanak. Megalakul a BHÉV, a szétválás időpontja november elseje, és az előzetes tervek szerint 135-145 millió forintba kerül. A szocialisták azt nehezményezték, hogy a HÉV-üzemág vagyonát mindössze 19 milliárd forintban határozta meg a BKV. Ez szerintük vérlázítóan alacsony összeg, az államhoz átkerülő HÉV-vagyon ennek legalább a tízszerese. Tarlós erre úgy reagált, ne keltsék azt a látszatot, hogy "mi mindenféle odafigyelés nélkül magunktól löknénk oda bármit".

Módosították a fővárosi hajléktalanrendeletet, amivel a XI. kerületben - az önkormányzat kérésére - az eddigieknél több közterületről tiltották ki az utcán élőket. Bár új Moszkva tér nem lesz, a XIII. kerületben található Dráva utcai csomópont és az Árpád híd között kialakítandó új, eddig névtelen Duna-parti sétányt Oroszország fővárosáról nevezik el - döntött a közgyűlés. Az előzményekhez tartozik, hogy a budapesti Moszkva tér korábbi átnevezése diplomáciai botrányt keltett. Az oroszokat ugyanis nemzeti önérzetükben sértette meg az Orbán-kormány a Moszkva tér átnevezésével, ami még Vlagyimir Putyin elnök és Orbán Viktor 2013-as találkozóján is téma volt.

Szerző

Hűtőmágnessel csábítják a fiatalokat

Publikálás dátuma
2016.09.01. 07:05
Nyomják a referendum szavazólapjait FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Magasabb fokozatba kapcsolt a kormány, mostantól az uniós kék helyett piros fehér zöld háttérre nyomtatják a kvótareferendum kampány néphülyítő mondatait. A legújabb plakáton, ami már a kabinet Facebook-oldalára is felkerült azt üzenik: "Ne kockáztassuk Magyarország jövőjét! Szavazzunk nemmel!".

Miközben Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára bejelentette, új szakaszába lép a kormány népszavazási kampánya kiderült, az először szavazóknak hűtőmágnes jár október 2-án. Tegnap a kabinet Facebook-oldalára feltöltöttek az újabb hirdetést, ennek háttere már nem az uniós kék szín, hanem a nemzeti piros-fehér-zöld. Orbán Viktorék ezen teszik közre drámai üzenetüket: "Ne kockáztassuk Magyarország jövőjét! Szavazzunk nemmel!".

Annak érdekében, hogy érvényes és eredményes legyen a kvótareferendum, tájékoztató kiadványokat és szavazásra buzdító leveleket is bedobnak majd a levélládákba. Utóbbiból a külhoni magyar állampolgárok is kapnak. Folytatódik a néphülyítés, a kampányban ezentúl is azt akarja elhitetni a kormány, hogy csak a népszavazással lehet megakadályozni Brüsszel kényszerbetelepítésre vonatkozó terveit. Dömötör tegnap minden pártot, politikust arra szólított, buzdítson a választásokon való részvételre, és tegye világossá, hogy az igen vagy a nem szavazatot támogatja.

Nyomoznak a megvert menekültek ügyében
Megerősítette a Központi Nyomozó Főügyészség, hogy eljárások indultak a szerb-magyar határkerítésnél elkövetett állítólagos rendőri túlkapások miatt - közölte az Átlátszó. A portál szerint a négyből három alkalommal a helyi rendőrkapitányság tett feljelentést túlkapások gyanújával, egyszer pedig hivatalból járt el az ügyészség.
Két esetben a nyomozást felfüggesztették mert nem volt megállapítható az elkövetők személye, vagy nem volt egyértelmű bizonyíték arra, hogy rendőrök vagy katonák bántalmazták volna a menekültet. Az Átlátszó a közelmúltban két tényfeltáró cikkben foglalkozott a menekültverésekkel, az ORFK „a magyar államhatár védelmét jogszerűen ellátó rendőrök elleni felelőtlen támadással” vádolta a portált.

Nagyágyúkat is bevet a kormány a kampányba, tegnap a Kossuth Rádióban a Csemadok (a szlovákiai magyarok kulturális szövetsége) elnöke dicsérte a kezdeményezést és azt ígérte, a felvidéki magyarok részt vesznek az októberi népszavazáson. Bárdos Gyula közölte, legitim, hogy ilyen fontos, Európa és azon belül Közép-Európa jövőjét meghatározó kérdésben a legilletékesebbek, a polgárok nyilvánítsanak véleményt.

A referendum szavazólapjait már nyomják a köbányai ANY Biztonsági Nyomdában, ahová tegnap Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetője meghívta a sajtót, hogy az újságírók megnézhessék, milyen szigorú biztonsági intézkedések közepette készülnek a választási dokumentumok. A magyarországi lakcímmel rendelkezők számára összesen 7 905 ezer, A5-ös méretű szavazólapot nyomtatnak, ezeket többféle biztonsági jellel védik, a könnyen megrongálódó papírurnákat pedig műanyagra cserélik.

A határon túliak voksolására szolgáló 265 ezer szavazólapot már kinyomtatták, és Pálffy szerint az első levélszavazatok a héten megérkezhetnek az NVI-hez. A magyarországi lakcímmel nem rendelkezők levélcsomagját hétfőn kezdték kézbesíteni, és a 2014-es országgyűlési választásokon azt tapasztalták, hogy már a postázás hetében érkeztek vissza levélszavazatok, erre számítanak most is. A visszaérkezett levélszavazatokat természetesen még nem bontják fel. A határon túliak szeptember 17-én 16 óráig felvetethetik magukat a levélben szavazók névjegyzékébe.

Molnár: felesleges a kvótareferendum
Bár az MSZP nem támogatja az uniós kötelező betelepítési kvótát, az október 2-i magyarországi népszavazást feleslegesnek tartja, mert annak nem lesz semmilyen jogi következménye - fogalmazott tegnap Brüsszelben Molnár Gyula, a párt elnöke.
Az ellenzéki politikus szerint a szocialisták is uniós reformokat sürgetnek, ám nem olyanokat, mint a miniszterelnök. Molnár kedden érkezett a belga fővárosba, ahol tárgyalt Martin Schulzcal, az EP elnökével, Maros Sefcoviccsal, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnökével, Vytenis Andriukaitis egészségügyi és Corina Cretu regionális politikáért felelős biztossal, valamint Gianni Pittellával, a szociáldemokrata EP-képviselőcsoport vezetőjével és a frakció több más tagjával. Azt tapasztalta, hogy a menekültválságra Brüsszelben vannak valós válaszok. A következő hetekben a szocialisták itthon bemutatják, milyen Európában gondolkoznak és azt, hogy "milyen kérdéseket fed el a migránsüggyel a kormány" - jelentette be az MSZP elnöke.
A kvótareferendum teljesen helyénvaló, fontos kérdésben kéri ki a választók véleményét, és komoly közjogi következménnyel jár - reagált a szocialista vezető szavaira Kósa Lajos. A Fidesz frakcióvezetője azt állította, ha a választók elutasítják a kényszerbetelepítést, akkor azt az EU azt csak a magyar parlament hozzájárulásával hajthatja végre.



Szerző