Minden feltétel adott a zökkenőmentes szeptemberi tanévkezdéshez a kormány kommunikációja szerint, az Emberi Erőforrások Minisztériumával és a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) rendszeresen tárgyaló, három szakszervezetet tömörítő Pedagógusok Sztrájkbizottsága azonban nem így látja. A sztrájkbizottság egyik tagja, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint minden jel arra mutat, hogy a mai naptól kezdődő új tanév sem lesz zavartalan, annak ellenére sem, hogy a szakszervezetek követeléseinek egy részében tett lépéseket a kormány. Galló Istvánné a PSZ szerdai tanévkezdő sajtótájékoztatóján ilyen intézkedésként említette a diákok terheinek csökkentésére tett kísérletet, amit a kormány az úgynevezett rugalmas tanmenettel kíván megvalósítani.
Ellentmondásos változások
A tanmenet ajánlásokat fogalmaz meg egyebek között azzal kapcsolatban, hogy a tanórákon mely kerettantervi témákat lehet elhagyni, hogyan szabadítható fel idő kompetenciafejlesztésre, ismétlésre. Utóbbival kapcsolatban a kormány elképzelése az, hogy a 45 perces tanórákból 30 percet tenne ki a tananyag, a fennmaradó 15 percbe lehetne belesűríteni az egyéb tevékenységeket. Ám a tanmenetet, ami az általános iskola első két évfolyamára vonatkozik, csak két héttel tanévkezdés előtt tették közzé az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) honlapján, ami már eleve kérdésessé teszi annak alkalmazhatóságának sikerességét. Galló Istvánné emellett rámutatott arra is, hogy a rugalmas tanmenet bevezetéséhez szükséges jogszabályi háttér teljesen hiányzik (egy OFI ajánlás nem tekinthető jogforrásnak), a kormány a nemzeti alaptanterven, de a köznevelési törvényen sem változtatott, a kerettanterv pedig továbbra is csak 10 százalékos eltérést enged a korábban megígért 30 százalék helyett.
A szakszervezeti vezető az iskolaigazgatók megoldhatatlan problémájaként említette, hogy az osztályfőnöket, a munkaközösségek vezetőit, valamint a diákönkormányzatokat segítő pedagógusokat munkaidő-kedvezményben részesíthessék. Ez fontos követelése volt a sztrájkbizottságnak, amit a kormány látszólag el is fogadott, de a vonatkozó kormányrendelet szinte teljesen értelmezhetetlen, így az alkalmazása is kétes. A tavaszi tárgyalások során a szakszervezetek kezdeményezték azt is, hogy a pedagógusok minőségi munkáját differenciált bérrel ismerjék el, és úgy tűnt, hogy ezt a kormány képviselői is szükségesnek és elfogadhatónak tartják. Konkrét elképzeléseiket azonban nem kötötték a sztrájkbizottság orrára, így csak később derült ki, hogyan tervezik ennek megvalósítását: a korábban megígért pedagógus béremelés jövőre esedékes utolsó részletét használnák differenciálásra; vagyis nem több forrással bővítik a rendszert, hanem a béremelésből vonnak el - amit elvileg minden pedagógusnak meg kellene kapnia - a differenciált összeg azonban nem mindenkinek jár majd.
Bár a kormány korábban sikerként propagálta a nyugdíjas pedagógusok továbbfoglalkoztatásának ügyét, a PSZ szerint az továbbra sem rendezett. "Különös helyzet állt elő a közoktatásban, egyes területeken pedagógusfelesleg, más területeken pedagógushiány van. Nem történt semmi az üres álláshelyek feltöltése érdekében sem, pedig a munkaterhek csökkentésében ennek jelentős szerepe lenne" - mondta Galló Istvánné, hozzátéve: a pedagógusok kötelező óraszámának kérdésében sincs előrelépés, ahogy a tankönyvi monopólium megszüntetéséről sem sikerült megállapodni, és az oktató-nevelő munkát segítők bérhelyzetének javítása is csak részben történt meg. Pozitívumként említette, hogy a tanárok kötelező iskolai benntartózkodását eltörölték, ám újabb ellentmondás, hogy a kötött munkaidő megmaradt, így adminisztrálni továbbra is kell majd a pedagógusoknak - ha nem az iskolában, hát otthon.
A kormányzati intézkedések örvényként húzzák le a közoktatás színvonalát, a jelenlegi oktatáspolitika középpontjában nem a gyermekek, hanem az állam áll - mondta Hiller István.
Az MSZP oktatási kabinetvezetője szerint a 2017. január 1-jével létrejövő 58 tankerületi központtal az államosítás a közoktatásban minden szinten teljessé válik. Helytelenítette a szakgimnáziumok létrehozását (ahol a közismereti óraszámokat is radikálisan csökkentik), szerinte ezzel csökken a továbbtanulás esélye, a kormány ezzel az intézkedéssel sokak számára nehezebbé kívánja tenni a bejutást az egyetemekre, főiskolákra.
Súlyos problémának nevezte azt is, hogy a költségvetésben a közoktatásra szánt többletforrás egy része a Klik által felhalmozott adósság kiegyenlítésére megy el. "Nem az elmúlt nyolc évről, nem az elmúlt 25 év hibáiról van szó, ezt a problémát az Orbán-kormány oktatáspolitikája okozta az országnak" - fogalmazott.
Késve tették közzé a kerettanterveket
Az NGM szerint semmi akadálya az új szakképzési rendszer szeptemberi elindításának, a tárcánál úgy látják, minden készen áll a tanév megkezdésére. A szakközépiskolákból újonnan létrehozott szakgimnáziumokban a helyi tantervek elkészítéséhez nélkülözhetetlen szakmai és közismereti kerettanterveket valóban sikerült elkészíteni - csakhogy körülbelül két héttel a tanévkezdés előtt tették őket elérhetővé, igaz, a kerettantervek munkaanyagai már korábban is nyilvánosak voltak, s mint megtudtuk, az NGM úgy gondolja, ezeknek elegendőeknek kellett volna lenniük a pedagógusok felkészülésére. A PSZ viszont úgy véli, ez elfogadhatatlan és törvénysértő is, a jogszabály ugyanis kimondja, hogy bármilyen változtatásról van is szó, azt úgy kell időzíteni, hogy annak használója időben felkészülhessen.
Ugyanakkor semmilyen kerettanterv nem jelent meg az új, komplex természettudományos tantárgyhoz, amelyben összevonva oktatják majd a fizikát, a kémiát, a biológiát és a földrajzot. De nemcsak kerettantervek, tankönyvek sem jelentek meg az új tárgyhoz, a pedagógusoknak - akik így fel sem tudtak készülni a tantárgy oktatására - maguknak kell kitalálniuk a tanmenetet. Amikor néhány hete a kerettantervek hiányát firtattuk, az NGM érdeklődésünkre azt közölte, hogy a komplex természettudományos tárgy lényegében nem tartalmaz új tananyagot, "csak a korábbiaktól eltérő módon nem különálló tantárgyként, hanem a szakmai képzést jobban segítő komplex szemlélettel történt a kialakítása".
A tárgyak összevonásának következményeként a szakgimnáziumokban radikálisan csökkenek a közismereti óraszámok, ez pedig Galló Istvánné szerint azzal fog járni, hogy kevesebb közismereti tárgyat oktató pedagógusra lesz szükség, így mindenképpen elbocsátásokra kell számítani. Hogy ki marad és ki megy, majd csak a tanév elején derülhet ki, az igazgatók többségének ugyanis még fogalma sincs arról, mennyi tanárral kell számolniuk. A PSZ elnöke szerint az viszont már most látszik, hogy a szakmai tárgyakat oktató pedagógusokból meg hiány lesz.
Noha némiképpen más keretek között indul el az új tanév, mint ahogy nyár elején bezárták az iskolák kapuit, a szakszervezetek és a civilek láthatólag mégsem elégedettek a kormányzat eddigi lépéseivel, és többen a tiltakozások folytatását vetítették előre - írta a Policy Agenda, így meg is vizsgálták, mennyire van esélye a közoktatásban olyan jellegű demonstrációknak, sztrájkoknak, mint amit pár hónappal ezelőtt láthattunk.
Az elemzés szerint két kockázati tényező válthat ki újabb tiltakozási hullámot. Az egyik a Klik folyamatos átalakítása miatt jelentkező problémakör, mert ha az ősz során megint működési problémák lesznek (késnek egyes dolgozók fizetései, nem lesz kréta), akkor "újra megmutathatják a szakszervezetek és a civilek a társadalom számára, hogy mi is a baj a kormányzattal". A másik inkább politikai jellegű: az oktatás államosításának kritikáira úgy reagált a kormány, hogy totális államosítást rendelt el, az önkormányzatoktól az iskolák működtetői jogát is megvonta, az iskolaépületek, vagyontárgyak az államhoz kerültek (ez ellen kormánypárti polgármesterek is tiltakoztak).
De mindez nemcsak anyagi kérdés, hanem az ott élők számára érzelmi töltéssel is bír. Az elemzők szerint, ha az épületek állami átvétele során több településen is helyi tiltakozások lesznek, akkor ez is gyújtóanyag lehet a közoktatás területén való általános elégedetlenségi hullámhoz. Ennek főképpen ellenzéki vezetésű városokban van esélye, ahol nem félnek konfrontálódni a kormánnyal.
Keményebb fellépést ígér a PSZ
Galló Istvánné szerint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) jelenleg is zajló átalakításának a törvényi háttere sem tiszta. Mint mondta, a köznevelési törvény módosítása sem részletezi a fenntartóváltás alapvető kérdéseit, nem tudni, hogy a Klik (amelyből szimplán Klebelsberg Központ lesz) intézményei milyen módon kerülnek át az új tankerületi központokhoz (a korábbi 198 tankerület helyett 58 központ jön létre január 1-ig). A PSZ vezetése és jogászai eddig még az új központok létrehozásával kapcsolatos konkrét, mindenre kiterjedő dokumentummal sem találkoztak, a szervezet jövőbeni működéséről csak feltételezések vannak. "Egyvalami biztos: a centralizáció megmarad, annak ellenére, hogy az eddig is rossznak bizonyult" - fogalmazott a PSZ elnöke.
Ebből kifolyólag az iskolák autonómiája, az igazgatók jogkörei sem szélesedtek érdemben, annak ellenére sem, hogy Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter nemrég ellentmondást nem tűrő hangon kijelentette: az igazgatónak kell az iskola igazi vezetőjének lennie. Az intézményvezetők jogait úgy megnyirbálták, hogy lényegében semmilyen ráhatásuk nem volt az iskolák működésére, a "legfőbb úr" minden esetben a tankerületi vezető volt, az igazgatóknak folyton náluk kellett kilincselniük. Galló Istvánné szerint ebben sem lesz sok változás, igaz, az intézményvezetőknek lesz véleményezési joga egyes kérdésekben, de ha nincs egyetértés, a tankerületi vezető saját hatáskörben dönthet.
A szakszervezeti vezető beszélt arról is, hogy a sztrájkbizottsági tárgyalások szeptembertől folytatódnak. Az esetleges megmozdulásokról, nyomásgyakorlásról még nem akart nyilatkozni, de mint mondta, a tanév elején nem lehet a diákokat, különösen az első osztályos gyerekeket azzal frusztrálni, hogy a pedagógusok "állandó forradalmi helyzetben" legyenek. Galló Istvánné a Népszavának viszont elmondta, további lépéseiket az új Klebelsberg Központ működése biztos, hogy jelentősen meg fogja határozni, a sztrájkbizottság pedig az eddigi tapasztalatokból tanulva új tárgyalási stratégiát is kidolgozott. A radikálisabb hangokat megütő Tanítanék Mozgalommal való együttműködésről azt mondta, jelenleg nincs állandó kapcsolat a PSZ és a Tanítanék között, a közös munkára azonban továbbra is számítanak, hiszen már a civil megmozdulások után is egészen más lett a szakszervezeti sztrájkbizottság tárgyalási pozíciója.
