Exhumálták Márton Áron püspök földi maradványait

Exhumálták Márton Áron erdélyi római katolikus püspök földi maradványait csütörtökön a gyulafehérvári püspöki székesegyház altemplomában - tájékoztatott Potyó Ferenc érseki helynök. Az exhumáló bizottság 17 tagját Jakubinyi György gyulafehérvári érsek kérte fel a feladatra.

Amint a helynök elmondta: a püspök maradványait tartalmazó fa koporsót kivették a kripta eddig elfalazott cellájából, és egy érckoporsóba helyezték. Hozzátette: a székesegyház déli mellékkápolnájába szarkofág alakú kőkoporsót készítenek, és ebbe kerül majd a püspök maradványait tartalmazó érckoporsó. Az érseki helynök szerint mindezzel azt szeretnék lehetővé tenni, hogy bárki leróhassa kegyeletét a boldog emlékezetű püspök előtt, és imádkozhasson a boldoggá, majd szentté avatásáért.

Potyó Ferenc hozzátette: Márton Áron tisztelete eddig is sok embert vonzott a gyulafehérvári székesegyházba, akik imájukban a püspök közbenjárását kérték, és koszorúkat, kokárdákat helyeztek el a kripta elé. A kedvükért mindig kinyitották az altemplom bejáratát, de nehézkes volt a lejutás. Ezen próbálnak változtatni azzal, hogy a hamvak a templomba kerülnek.

A helynök elmondta, a sírkamra kibontása után megállapították, hogy Márton Áron koporsója ép maradt, csupán az alsó deszkái kezdtek korhadni, a püspök teste mumifikálódott, temetkezési öltözete nem foszlott szét. Hozzátette, a püspök teste akkor válik ereklyévé, ha megtörtént a boldoggá avatása. Felidézte: Márton Áron nem a börtönben halt meg, így nem tekinthető az egyház vértanújának. Ezért a boldoggá avatásához egy olyan csoda leírása is szükséges, amely a közbenjárására történt. Ez egy orvosilag megmagyarázhatatlan gyógyulás leírása lehet, mely azt követően következett be, hogy a gyógyulás érdekében Márton Áron közbenjárásáért imádkoztak.

Potyó Ferenc elmondta: Márton Áron kőszarkofágját szeptember 29-én, halála 36. évfordulóján leplezik le egy ünnepi szentmise keretében, melyre a romániai katolikus püspöki kar valamennyi tagját, a testvéregyházak püspökeit, és a magyar kormány képviselőit is meghívták.  A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegyét 1939 és 1980 között vezető Márton Áron püspök a 20. századi erdélyi magyar közélet egyik legkiemelkedőbb alakja volt. 1944-ben felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, amiért 1999-ben a jeruzsálemi Jad Vasem intézet a Világ Igaza címet adományozta neki.

A kommunista hatalommal szemben is állást foglalt. 1949-ben letartóztatták, 1951-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, majd 1955-ben nemzetközi nyomásra szabadon bocsátották. 1956-tól 1967-ig nem hagyhatta el a gyulafehérvári püspökség épületét, de látogatókat fogadhatott. Püspöksége idején az erdélyi római katolikus egyház nem kötött konkordátumot a román kommunista állammal.

A nemzetpolititikai államtitkárság 2016-ot, a püspök születése 120. évfordulójának az évét Márton Áron-emlékévvé nyilvánította.

Szerző

Elkezdődött a szarvasbőgés a Gemencben

Publikálás dátuma
2016.09.01. 18:11
Fotó: Gemenci túrák/Facebook
Elkezdődött a szarvasbőgés a gímszarvasállományáról híres gemenci erdőben, ahol két hétvégén a természetbarátok erdei vasúttal és lovas fogattal is kirándulásokat tehetnek.

A Gemenc Zrt. szeptember 2-án és 3-án, illetve 9-én és 10-én szervezi meg hagyományos szarvasbőgés-hallgató túráját. A négyórás programok a Pörbölyi Ökoturisztikai Centrumtól, illetve a Gemenc keselyűsi fogadóközpontjától indulnak; Pörbölyről nemcsak vasúttal, hanem lovas fogattal is meg lehet közelíteni a szarvasbőgés helyszíneit - közölte az erdőgazdaság.

A szervezők túravezetőkkel várják az érdeklődőket, akik a Gímvallatás elnevezésű programon hullajtott agancsok bemutatóját, majd Mosonyi Szabolcs A gemenci szarvasok című természetfilmjét is megnézhetik. Szeptember 2-án a gyerekeknek az erdei vasút Lassi megállójánál kézműves foglalkozásokat tartanak, a szeptember 3-ai programot szekszárdi borokat és gemenci vadas menüt kínáló vacsorával kötik össze.

A gímbikák bőgésének időszaka általában augusztus utolsó hetében kezdődik, és szeptember 20-ig tart, az időszakot azonban befolyásolhatja az időjárás. Idén már augusztus 10-én is lehetett elvétve hallani a szarvasok bőgését - mondta Csontos Péter, a zrt. turisztikai és marketing osztályának vezetője. A bikák a bőgés elején helyet keresve vándorolnak, majd egy-egy rétet foglalnak el; most még a gemenci erdő különböző részein lehet hallani a párosodásra készülő hímek jellegzetes hangját. Később a Nyári legelőn, illetve a Bárkarakodó réten általában jól hallható a bőgés.

A Gemenc húsz és fél ezer hektáros területén mintegy ezer gímszarvas él, ebben az időszakban több száz bika bőgésétől hangos az ártéri erdő - tette hozzá.

Szerző

Elkezdődött a szarvasbőgés a Gemencben

Publikálás dátuma
2016.09.01. 18:11
Fotó: Gemenci túrák/Facebook
Elkezdődött a szarvasbőgés a gímszarvasállományáról híres gemenci erdőben, ahol két hétvégén a természetbarátok erdei vasúttal és lovas fogattal is kirándulásokat tehetnek.

A Gemenc Zrt. szeptember 2-án és 3-án, illetve 9-én és 10-én szervezi meg hagyományos szarvasbőgés-hallgató túráját. A négyórás programok a Pörbölyi Ökoturisztikai Centrumtól, illetve a Gemenc keselyűsi fogadóközpontjától indulnak; Pörbölyről nemcsak vasúttal, hanem lovas fogattal is meg lehet közelíteni a szarvasbőgés helyszíneit - közölte az erdőgazdaság.

A szervezők túravezetőkkel várják az érdeklődőket, akik a Gímvallatás elnevezésű programon hullajtott agancsok bemutatóját, majd Mosonyi Szabolcs A gemenci szarvasok című természetfilmjét is megnézhetik. Szeptember 2-án a gyerekeknek az erdei vasút Lassi megállójánál kézműves foglalkozásokat tartanak, a szeptember 3-ai programot szekszárdi borokat és gemenci vadas menüt kínáló vacsorával kötik össze.

A gímbikák bőgésének időszaka általában augusztus utolsó hetében kezdődik, és szeptember 20-ig tart, az időszakot azonban befolyásolhatja az időjárás. Idén már augusztus 10-én is lehetett elvétve hallani a szarvasok bőgését - mondta Csontos Péter, a zrt. turisztikai és marketing osztályának vezetője. A bikák a bőgés elején helyet keresve vándorolnak, majd egy-egy rétet foglalnak el; most még a gemenci erdő különböző részein lehet hallani a párosodásra készülő hímek jellegzetes hangját. Később a Nyári legelőn, illetve a Bárkarakodó réten általában jól hallható a bőgés.

A Gemenc húsz és fél ezer hektáros területén mintegy ezer gímszarvas él, ebben az időszakban több száz bika bőgésétől hangos az ártéri erdő - tette hozzá.

Szerző