Zsolnay - Nem döntött a bíróság a kisebbségi tulajdonosok kizárásáról

Egyelőre nem döntött a Zalaegerszegi Törvényszék arról, hogy a Zsolnay Manufaktúra Zrt. kezdeményezésére kizárja a cégből a kisebbségi tulajdonosként szereplő pécsi önkormányzatot és vagyonkezelő társaságát, de fenntartotta júliusban hozott döntését tagsági joguk felfüggesztéséről.

Az ítélőtáblai kijelölés folytán Zalaegerszegen indult tagkizárási perben csütörtökön egymást követően két tárgyalást is tartott a törvényszék, miután a Zsolnay a két elsőbbségi részvénnyel rendelkező pécsi önkormányzat és a 19 százaléknyi részvénycsomaggal rendelkező Pécs Holding kizárását külön-külön kezdeményezte.

A Zsolnay egyebek mellett arra hivatkozva kérte a két kisebbségi tulajdonos kizárását, hogy a város és cége hátráltatja a Zsolnay működtetését, nem támogatta a hitelrendezését és a cég tőkeemelési törekvéseit. Hivatkozott arra is, hogy a két kisebbségi tulajdonos egy konkurens cégnek akarta eladni a Zsolnayban lévő részvényeit, illetve azt állította, részben valótlan adatok alapján érte el az önkormányzat, hogy a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánította a Zsolnayt, ezzel csődközeli helyzetet idézett elő, és rontotta a hungarikumnak számító márkanév megítélését is.

Mindezeket a felvetéseket az alperesek jogi képviselője tételenként vitatta, hivatkozva arra, hogy a város mindezen lépéseivel a márkanév megtartását, a termelés fenntartását igyekezett elérni.A törvényszék mindkét ügyben október 17-re napolta el a tárgyalást, a Zsolnay képviselője ugyanis újabb bizonyítékok beadására halasztást kért. A pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. 2013. óta van Bachar Najari többségi tulajdonában. A svájci-magyar üzletember 180 millió forintért szerezte meg a 74,5 százalékos tulajdonrészt, vállalva, hogy 2014 őszéig félmilliárd forint tőkejuttatást is nyújt a gyárnak.

A város és az új tulajdonos kapcsolata azonban megromlott, miután a cég a tőkejuttatást nem hajtotta végre határidőre, és kötelezettségét egy hajmáskéri ingatlan apportálásával teljesítette. A pécsi önkormányzat a vitatott ingatlanapport miatt 300 millió forintos kártérítési pert indított a zrt.-vel szemben a Fővárosi Törvényszéken. A tulajdonosok viszonyát tovább rontotta, hogy a kormány idén februárban stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánította a manufaktúrát a csődtörvény alapján, de ehhez a fő tulajdonosi kör szerint nem volt jogalap.

A cégnél április végén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) büntetőeljárást indított költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanújával. A bűnügyi zárlat alá vett árukészletét azonban a porcelánmanufaktúra időközben visszakapta, miután a Szekszárdi Járási és Nyomozó Ügyészség hatályon kívül helyezte a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága által kezdeményezett házkutatás és lefoglalás elrendeléséről szóló határozatot. A Zsolnayhoz június végén rendelt ki ideiglenes vagyonfelügyelőt a Zalaegerszegi Törvényszék.

Ugyancsak a Zalaegerszegi Törvényszék augusztus elején megszüntette a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. elleni felszámolási eljárást, amelyet a WHB Vagyonkezelő Kft. kezdeményezett.  A jelenlegi többségi tulajdonos belépése előtt felvett mintegy negyedmilliárd forintos MFB-hitelt a Zsolnay nem fizette ki a tavaly augusztusi határidőre, a követelést megvásároló WHB ezért felszámolási eljárást indított, de a Zsolnay ezután teljes egészében rendezte a tartozását.



Szerző

60 millió forint bírságot szabott ki a jegybank a Magyar Posta biztosítóira

Publikálás dátuma
2019.03.25 10:25

Fotó: Népszava
Bajok vannak a nyilvántartási, adatszolgáltatási, informatikai, ügyféltájékoztatási, panaszkezelési és a biztosítási szerződési feltételekkel.
Összesen 60 millió forint bírságot szabott ki a jegybank a Magyar Posta biztosítóira: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyebek közt nyilvántartási, adatszolgáltatási, informatikai, ügyféltájékoztatási, panaszkezelési és a biztosítási szerződési feltételeket érintő jogsértések miatt hozott intézkedéseket és rótt ki bírságot a Magyar Posta Biztosító Zrt.-re és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-re.
Az MNB hétfői közleménye szerint az eljárások a 2015 májusától a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintették át. Bár az MNB több hiányosságot feltárt, ezek alapvetően nem érintik a biztosítók megbízható működését.
A jogsértések miatt az MNB a Magyar Posta Biztosítóra 25 millió, a Magyar Posta Életbiztosítóra 35 millió forint bírságot szabott ki, és kötelezte azokat a jogszabályszerű működésre.

Harc az agrárpénzekért

Publikálás dátuma
2019.03.25 10:00

Fotó: Németh András Péter
Ha az Európai Bizottság (EB) gyökeresen megváltoztatná az uniós agrártámogatási rendszert, kevesebb pénz adva a szektornak. Az Európai Parlament (EP) másképp gondolja. Ez a hazai gazdaszervezeteket is megosztja.
Lehetetlen megmondani, milyen rendszerben és mennyi uniós pénz jut 2020-27. között a mezőgazdaság támogatására. A Bizottság csökkentené az agrárbüdzsét és egy új támogatási rendszert javasolt. Az Európai Parlament ezzel szemben a forrásokat érintetlenül hagyná. A Fidesz európai parlamenti (EP) frakciója nem támogatta ezt a javaslatot, pontosabban a szavazásnál tartózkodott. A helyzet bonyolultságára jellemző, hogy a kormányközelinek tartott Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) –melynek elnöke a parlament fideszes alelnöke, Jakab István - és a fideszes országgyűlési képviselő Győrffy Balázs vezette Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) viszont gyakorlatilag az EP-javaslat támogatására, vagyis a támogatások csökkentése elleni petíció aláírására kérte tagjait. A két szervezet vezetői szerint a Magyarországnak jutó forrásokat meg kell őrizni. Az EB javaslata megnyirbálná 2020. után a Közös Agrárpolitika (KAP) kereteit, s ez a mezőgazdasági támogatások valamennyi pillérét érintené. Például a mintegy 15 ezer forinttal csökkentené a közvetlen területalapú támogatást, vagyis a jelenlegi átlagos hektáronkénti 70 ezer forintos támogatás 55 ezer forintra olvadna – figyelmeztetett Győrffy Balázs. A NAK elnöke szerint pedig a magyar gazdák jövedelmi helyzete már most sem kielégítő. Ritka pillanata az elmúlt 10 évnek, hogy a fideszes agrárszervezetek és az MSZP azonos platformra került, de most ez történt. Ujhelyi István az ellenzéki párt EP-képviselője és Harangozó Gábor az MSZP agrárszakértője jogosnak tartja NAK és a Magosz petícióját aláíró gazdák követelését, és így közvetve e témában egyetért e szervezetek álláspontjával is. A magyar kormány is tehetne azért, hogy több pénz jusson az agráriumra, a vidékfejlesztésre, hiszen az uniós és a régiós 30 százalékos nemzeti támogatási aránnyal szemben az uniós vidékfejlesztési forrásokat alig 15 százalékos nemzeti önrésszel támogatja a kormány – jegyezte meg Harangozó Gábor. Ezért az MSZP egyebek mellett azt javasolja, hogy legyen egységesen 30 százalék a nemzeti hozzájárulás mértéke. A területalapú támogatást pedig sokkal szigorúbb környezetvédelmi előírások, például a mind kevesebb vegyszerhasználathoz kötné a Bizottság és ezzel az MSZP is egyetért. A megnövekedett költségeket, kisebb hozamokat viszont legalább hektáronként 100 ezer forinttal kellene elismerni. A szakember szerint át kell alakítani a területalapú támogatás rendszerét is. A jelenlegi a nagyüzemi növénytermesztést ösztönzi. Ezért a kifizetéseket foglalkoztatáshoz is kellene kötni, akár kiegészítő tevékenységhez. Természetesen differenciálni lehet, és termelési ágazattól függően, bizonyos birtokméret alatt nem lenne kötelező a foglalkoztatás. Brüsszelben olyan elképzelés is forog, hogy 250 hektár fölötti birtoktestre ne fizessenek területalapú támogatást. A magyar mezőgazdaság kibocsátásának háromnegyede azonban ennél nagyobb területű agrárvállalkozásokból ered, s ez versenyhátrányt jelentene, ezért elfogadhatatlan – mondta Harangozó Gábor. A környezet- és természetvédelem előtérbe kerülése helyes, de az ebből adódó bevételkiesést, költségnövekedést pótolni kell - mondta Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára a Népszavának. Ezen kívül viszont nem sok mindenben értett egyet a rivális gazdaszervezettel, a kamarával és az MSZP politikusaival. Horváth szerint a legfontosabb vívmánya a Bizottság előtt lévő KAP javaslatnak az, hogy az bejelentve foglalkoztatott alkalmazottak bérét és közterheit elismeri az új támogatási rendszer és a mezőgazdasági béreket legalább közelíthetné a feldolgozóipari, szolgáltatói bérekhez. Erre egyre nagyobb szükség is lenne az égető szakképzett munkaerő hiánnyal küzdő ágazatban. Ez egyébként visszaszoríthatja a feketefoglalkoztatást, a közmunkások „rabszolga” munkáját is. Ez sokaknak nem tetszik, főleg azoknak, akik eddig mindenféle ellentételezés nélkül tehették zsebre a területalapú támogatást. Ugyancsak lényeges változás, hogy a területalapú támogatás alapja nem lehet több 60-100 ezer eurónál. Ha a vállalakozónak a bérek, közterhek után még a 60 ezer euró (18,9 millió forint) fölött is járna területalapú támogatás, akkor a 60 ezer euró alaptámogatás fölött lépcsőzetesen csökkenő mértékben kaphat többlet támogatást, de maximum 100 ezer euróig (31,5 millió forint). A Bizottság javaslata alapján lazulna az a keretrendszer, amelyben a nemzetállamok támogathattak bizonyos, számukra fontos célokat. Az uniós forrásokat akár 50 százalékkal is megtoldhatják majd a kormányok. Nagyobb összeg juthat a precíziós gazdálkodás, az öntözés és más fejlesztési célokra. A MOSZ főtitkára a Bizottság javaslatát támogatja, ami a hibák kiszűrése után javíthat a vidék megtartó erején.

Brüsszeli menetrend

Brüsszeli információk szerint a KAP jogszabálytervezetéhez a 27 tagországból mintegy 2 ezer módosító indítvány érkezett. Ezek feldolgozása után fogadhatják el a javaslatot. Ha a Bizottságé lesz a befutó, akkor jön a munka java. A kormányoknak be kell nyújtaniuk a saját támogatási javaslataikat, hogy az uniós fő irányelvek alapján milyen nemzeti támogatási programot dolgoztak ki. A paramétereket is a nemzeti bürokráciának kell megalkotnia. Brüsszelben minden kormánynak egyenként el kell fogadtatni a programját. A KAP-ot az Európai Parlamentnek és a Bizottságnak is el kell fogadnia, vagyis kompromisszumra kell jutniuk. Az új rendszer valószínűleg 2022-2023 májusában, a gazdasági év kezdetén indulhat. Addig még a régi rend szerint kaphatnak támogatást a gazdák.

Frissítve: 2019.03.25 10:00