Fiatalok munka nélkül Európa-szerte

Publikálás dátuma
2016.09.02. 07:00
Thinkstock illusztrációi
A fiatalok munkanélkülisége Európa szerte magas. Magyarországon az ifjúság körében arányaiban háromszor többen vannak állás nélkül, mint amennyit az idősebb korosztályoknál mérnek. Az oktatás átalakításával lehetne javítani a helyzeten, ám a mostani reformok nem kecsegtetnek sok reménnyel. A kormány foglalkoztatási programjai kedvezően hatnak az ifjúsági munkanélküliségre, ugyanakkor a közmunkában résztvevő fiatalok kitörési lehetőségei egyre rosszabbak.

A korábbi évek folyamatos csökkenése után világszinten ismét emelkedett a 15-24 éves korosztály munkanélküliségi rátája, jelenleg 13,1 százalékon áll. A korcsoportra vonatkozó aktivitási ráta sem alakult biztatóbban, idén 45,8 százalék, ezzel folytatódott az utóbbi évek egyre zuhanó trendje. Ez az arány azt jelenti, hogy a fiataloknak kevesebb mint fele igyekszik belépni a munkaerőpiacra. A sommás megállapításokat a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Organization, ILO) tette leújabbb jelentésében. Az ENSZ szakosított szerve éves jelentésében az ifjúsági foglalkoztatottság idei változásait mutatta be.

A fiatalok foglalkoztatottsági adatai Magyarországon sem jobbak, mint a világtendencia, hiába javul a munkaerőpiaci statisztika a teljes lakosság körében. A KSH szerint a magyar 15-24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 12,8 százalék volt 2016 júliusában, ami egyrészt jóval magasabb a magyar felnőtt lakosság ugyanekkor mért 5 százalékos munkanélküliségénél, másrészt az ILO-jelentés világátlagát is felülmúlja. A magyar fiatalok aktivitási aránya is kedvezőtlen: az Eurostat adatai szerint 2015-ben a 15-24 éves korcsoport kereken 31 százaléka szeretett volna munkát vállalni, miközben a 15-64 éveseknél 68,6 százalék volt az arány. Pozitívum ugyanakkor, hogy a magyar fiatalok aktivitása a nemzetközi trenddel ellentétben folyamatosan nő 2011 óta, valamint az ifjúsági munkanélküliség is 15 százalékpontot csökkent az utóbbi években.

Nagyon rossz bázisról ugyan, de javult a fiatalok foglalkoztatottsága - erősítette meg a Népszavának Adler Judit gazdaságkutató. A szakember szerint a 2008-as válságot követően romlott sokat a korosztály munkaerő-piaci helyzete, és csak 2013 után fordult meg ez a tendencia.

Uniós átlag alatt és felett

Európai összevetésekben ugyanakkor kissé felemás eredményekre jutunk. Munkanélküliség tekintetében biztatóak a magyar adatok: a teljes lakosság körében mért munkanélküliségi ráta tavaly alacsonyabb volt Magyarországon az EU-s átlagnál (6,8 százalék szemben a 9,4-del), emellett a 15-24 éves korcsoport körében is alatta voltunk az uniós átlagnak (17,3, valamint 20,3 százalék). Ezzel együtt a korosztályok aktivitási arányában már jóval nagyobb lemaradásunk van: 2015-ben nemcsak a teljes lakosság körében érdeklődtek arányaiban kevesebben a munkavállalás iránt Magyarországon, mint az EU 28 tagállamában (68,6 és 72,5 százalék), hanem a 15-24 éves korcsoporton belül mérve is (31 és 41,5 százalék). Már önmagában a különbség is szembeötlő: míg a teljes lakosság aktivitásában még csak 3,9 százalékkal maradunk el az uniós átlagtól, addig a fiataloknál ez az eltérés már 10,5 százalékosra hízik. Összefoglalva tehát azt lehet mondani, hogy európai összehasonlításban rendkívül kevés 25 év alatti magyar fiatal próbál elhelyezkedni a munkaerőpiacon, ám ők nagyjából olyan sikerrel találnak munkát, mint európai kortársaik.

Mit mond a nemzetközi jelentés?
Az ILO minden évben készít felmérést a világ 15 és 24 év közötti fiataljainak munkaerőpiaci helyzetéről. A 2016-ra vonatkozó jelentést a tavalyi adatok alapján, saját statisztikai modellek használatával készítették el, tehát nem pontos adatfelvételről, hanem egyfajta becslésről van szó. A kimutatás idén 71 millió főre tette a világban élő munkanélküli fiatalok számát, amely félmillióval több, mint az előző évben. Az ILO-jelentés az országokra történő lebontás helyett inkább régiós szinten vizsgálódott, különös tekintettel a fejlett és fejlődő országok közötti különbségre. Ebből kiderült, hogy a világszinten átlagosan 13,1 százalékos munkanélküliségi ráta, a fejlett országokban 14,5, a fejlődő országokban 9,5 százalék körül alakulhat idén. A jelentés készítői szerint a visszaesés főképp annak volt köszönhető, hogy a nagy nyersanyag-exportáló országok, úgymint Brazília, Argentína vagy Oroszország, gazdasági nehézségekkel küszködtek az elmúlt időben, aminek következtében lelassult a fejlődő országok növekedési üteme.
A felmérés kitért a fejlődő országokban tapasztalható szegénységre is. A számításokból kiderült, hogy 71 millió munkanélküli mellett jelenleg 156 millió fiatalnak van úgy munkája, hogy mindeközben súlyos vagy mérsékelt szegénységben tengődik, és napi 3,1 dollárnál – körülbelül 850 forintnál – is kevesebbet keres. Mindez a fiatalokat nagyobb mértékben sújtja, hiszen a 15-24 éves korcsoport 37,7 százaléka él szegénységben, miközben a felnőtteknél ez az arány 26 százalék.
Az ILO jelentése külön foglalkozott a migráció kérdésével is. Adataik szerint ma a világon 51 millió 15 és 29 év közötti bevándorló él, akiknek több mint fele fejlett országokban tartózkodik jelenleg. A nemek közötti különbségről szólva a szervezet kiemelte, hogy a munkaerőpiaci részvétel a férfiaknál 53,9, míg a nőknél csak 37,3 százalék körüli. Ez a bő 17 százalékpontnyi különbség csak lassan csökken 2000 óta, a dél-ázsiai és arab országokban pedig még ennél is nagyobb, több mint 30 százalékpont az eltérés idén. A nők esetében a munkanélküliségi ráta is magasabb világszinten.

A fiatal-, valamint felnőttkori aktivitási ráták közötti különbség azzal magyarázható, hogy a fiatalok nagy része épp a húszas évei elejére fejezi be tanulmányait, a tanulás mellett pedig kevés idő jut a munkavállalásra. Az ILO-jelentés az alacsony aktivitási arányokat a fejlett országok sajátosságának tartja, mivel tipikusan ezekben az államokban van több lehetőségük tanulni a fiataloknak, és emiatt is lesz később nagyobb átlagkeresetük, mint a fejlődő országokban élőknek. A fiatalok alacsony munkavállalási hajlandósága tehát nem feltétlenül negatív tendencia, ugyanakkor a magyar ifjúsági aktivitási arány – mint láttuk – még az uniós rangsornak is a végén foglal helyet. Ennek az elmaradásnak két okát fogalmazta meg Matheika Zoltán a Kopint-Tárki kutatója: egyrészt a felsőoktatásban tanuló magyar fiatalok kisebb része keres munkát tanulmányai mellett, mint más európai országok diákjai, másrészt uniós összevetésben többen vannak azok is, akik 25 éves koruk előtt már kikerültek az oktatásból, ám valamiért nem kívánnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A gond azonban nem a felsőoktatásban végzettekkel van, hanem az alacsonyabb szintű oktatásban részesülőkkel: ezt támasztja alá, hogy a magyar fiatalkori munkanélküliek több mint fele középfokú végzettséggel rendelkezik, harmada pedig csak alapfokú oktatásban vett részt.

Oktatási reform, de hogyan?

Az alacsony munkaerőpiaci részvételben tehát nagy szerepe van az oktatás nem megfelelő minőségének is. A jobb gyakorlatorientáltság érdekében vezette be a kormány 2013-tól a duális képzés intézményét a felsőfokú oktatásban. Mintául Ausztria szolgált, ahol bizonyos szakokon az iskolák és a potenciális munkáltatók közösen határozták meg a képzés programját, és szinte már a kezdetektől fogva egyszerre futott a hallgatók szakmai gyakorlata az elméleti oktatással – diploma után pedig a hallgatók jelentős része maradt alkalmazottként a gyakorlati helyén. A magyar rendszer sikerességét ugyanakkor Adler Judit szerint korai lenne megítélni, mivel a hazai duális képzés még csak 1-2 évfolyamot bocsátott ki a munkaerőpiacra.

Ezzel együtt a gazdaságkutató aggályait fogalmazta meg az oktatás átalakításával kapcsolatban, mivel a tankötelezettség korhatárának 18-ról 16 évre történő mérséklése csak tovább növelte a fiatal munkanélküliek számát. A közismereti tárgyak óraszámának megvágása pedig a szakképzési reform sikerességét kérdőjelezi meg. Nem biztos, hogy félanalfabétákból jó szakmunkásokat lehet képezni, foglalta össze a helyzet fonákságát Adler Judit. Ezen kívül az sem biztató adat, hogy a szakközépiskolákba idén olyan kevesen jelentkeztek, hogy csak a helyek 38,8 százalékát tudták feltölteni, a szakképzésben pedig összesen 55 ezer hely maradt üresen.

A fiatalok elvándorlásával kapcsolatban Adler Judit megjegyezte, hogy nem feltétlenül igaz, hogy a legjobbak mennek el az országból, de kétségkívül a talpraesettebbekről van szó: ez rendkívül szűkíti a hazai vállalatok munkaerő-merítési lehetőségeit. Az ebből is eredeztethető munkaerőhiány ugyanakkor átmenetileg javítja a fiatalok munkaerőpiaci helyzetét. Hosszú távon azonban nagyobb színvonalú képzésre, magasabb keresetekre és jobb munkakörülményekre lenne szükség a fiatalok foglalkoztatását illetően.

Foglalkoztatási programok

A megoldási lehetőségek tárháza túlmutat az oktatási rendszer reformján. A képzéseken kívül ugyanis a fiatalok munkaerő-piaci elhelyezkedését is lehetne javítani célzott programokkal. A 2006-ban indult Start-program volt az ilyen foglalkoztatáspolitikai intézkedések közül a legnépszerűbb, amely keretében a Start-kártyát kiváltó fiatalok után a munkaadók jelentős járulékkedvezményeket kaptak az államtól. Ezt váltotta fel 2012-ben az úgynevezett „Első munkahely garancia” program, amely a 25 év alatti pályakezdő, hosszú ideje munkanélküli fiatalokat célozta meg: itt a szociális hozzájárulás mellett a munkabér egészét is az állam fizette a munkáltatók helyett 6 hónapon keresztül, amelynek fejében a munkaadók legalább 3 hónapos támogatás nélküli továbbfoglalkoztatást vállaltak. A program 3 éven keresztül futott és évente 7-10 ezer fiatal vett benne részt.

2015-től a kormány uniós források bevonásával kibővítette a kedvezménycsomagot, amely immár Ifjúsági Garancia Program (IGP) névre hallgat. Az „Első munkahely garancia” támogatásai mellett itt már képzési hozzájárulásra is pályázhatnak a 25 év alatti pályakezdők. Több éve fut az uniós támogatásokból finanszírozott „fiatalok vállalkozóvá válását segítő program” is, amely a pályakezdők önfoglalkoztatásával igyekszik enyhíteni az ifjúsági munkanélküliségen, jelenleg az IGP kísérőprojektjeként működik. A program pénzügyi lehetőségei is kibővültek: 2012-ben még 3 milliárd forint volt a projekt keretösszege, tavaly azonban már 36 milliárd, amelyből legalább 36 ezer fiatal elhelyezkedését kívánják megkönnyíteni.

Mindez azonban eltörpül a kormány legnépszerűbb foglalkoztatási intézkedése mellett. A több mint 200 ezer főt érintő közfoglalkoztatási program inkább az idősebb korosztályokat érinti, ám kis számban a 25 év alattiak is képviseltetik magukat. Ezek a fiatalok ugyanakkor könnyen beleragadhatnak a rendszerbe, mivel egyes felmérések szerint ez a réteg különösen motiválatlan és reményvesztett a jövőjét illetően – figyelmeztetett Adler Judit.

"Támogatom a Fidesz-javaslatot" - "Főnöke" szavait magyarázza Molnár Zsolt

Publikálás dátuma
2016.09.01. 22:22
Molnár Zsolt - Népszava fotó
Az MSZP sem támogatja a kötelező betelepítést, ezért ha a kormány ezt törvényben akarja megtiltani, a párt kész támogatni a javaslatot - ezt sokak megrökönyödésére Molnár Gyula, az MSZP elnöke jelentette ki a közelgő kvótareferendum kapcsán. Csütörtök este az ATV műsorában Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke igyekezett megmagyarázni pártelnöke szavait. 

A politikus kijelentette, határozottan cáfolja, sőt visszautasítja hogy akár Molnár Gyulát, akár bárki mást a pártból megvett volna a Fidesz, Molnár Zsolt szerint semmi különös újdonság nem volt abban, amit az MSZP elnöke mondott, hiszen ők eddig is többször jelezték, a kvótát elfogadhatatlannak tartják, mint a menekültkérdés megoldását. A párt álláspontja abban sem változott, hogy távol kell maradni a referendumtól, miután jelenleg semmiféle kvóta-fenyegetés nem éri az országot, a népszavazás kizárólag a Fidesz hatalmi törekvéseit szolgálja. 

Arra a riporteri kérdésre, hogy ha jelenleg semmiféle kvóta-fenyegetés nem éri az országot, mi szükség volt arra, hogy az MSZP elnöke közölje: támogatja a Fideszt abban, hogy az EU ne szabhassa meg a menekültek kötelező számú befogadását, Molnár Zsolt azt mondta: ez a jövőre vonatkozott. Vagyis, ha a referendum után Brüsszel mégis előállna a kvótával, akkor legyen tiszta a kép, ezt a szocialisták nem támogatják.  

Szerző

"Támogatom a Fidesz-javaslatot" - "Főnöke" szavait magyarázza Molnár Zsolt

Publikálás dátuma
2016.09.01. 22:22
Molnár Zsolt - Népszava fotó
Az MSZP sem támogatja a kötelező betelepítést, ezért ha a kormány ezt törvényben akarja megtiltani, a párt kész támogatni a javaslatot - ezt sokak megrökönyödésére Molnár Gyula, az MSZP elnöke jelentette ki a közelgő kvótareferendum kapcsán. Csütörtök este az ATV műsorában Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke igyekezett megmagyarázni pártelnöke szavait. 

A politikus kijelentette, határozottan cáfolja, sőt visszautasítja hogy akár Molnár Gyulát, akár bárki mást a pártból megvett volna a Fidesz, Molnár Zsolt szerint semmi különös újdonság nem volt abban, amit az MSZP elnöke mondott, hiszen ők eddig is többször jelezték, a kvótát elfogadhatatlannak tartják, mint a menekültkérdés megoldását. A párt álláspontja abban sem változott, hogy távol kell maradni a referendumtól, miután jelenleg semmiféle kvóta-fenyegetés nem éri az országot, a népszavazás kizárólag a Fidesz hatalmi törekvéseit szolgálja. 

Arra a riporteri kérdésre, hogy ha jelenleg semmiféle kvóta-fenyegetés nem éri az országot, mi szükség volt arra, hogy az MSZP elnöke közölje: támogatja a Fideszt abban, hogy az EU ne szabhassa meg a menekültek kötelező számú befogadását, Molnár Zsolt azt mondta: ez a jövőre vonatkozott. Vagyis, ha a referendum után Brüsszel mégis előállna a kvótával, akkor legyen tiszta a kép, ezt a szocialisták nem támogatják.  

Szerző