Helyi szintre ér a Fidesz kvótaháborúja

Valamennyi kormánytagnak, államtitkárnak, sőt, még egyes miniszterelnöki és miniszteri biztosoknak is ki részt kell venniük az október másodikára kitűzött kvótareferendum mozgósításában, de a kormányoldal kampányát "nem úszhatják meg" a Fidesz nagyágyúi, a helyi képviselők és a párt által "birtokolt" önkormányzatok sem.

Úgy tudjuk, a Fidesz országos központja minden korábbinál nagyobb készültségre buzdítja helyi szervezeteit, a párt anyagi ráfordításait pedig a fideszes vezetésű önkormányzatoknak éppúgy közpénzzel kell kiegészíteniük, ahogyan magát a kormányzati "tájékoztatási" kampányt is az adófizetők állják.

Lesz-e a tévévita?

Miután Áder János köztársasági elnök 2016 október 2-ára kiírta a kvótanépszavazást, Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke még júliusban levéllel fordult Dobos Menyhérthez, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezetőjéhez, melyben arra kérte, hogy az MTV adjon helyet egy vitának a népszavazásról a parlamenti képviselettel rendelkező pártok között. Miután Dobos eddig nem válaszolt a megkeresésre, a hétvégén Németh S. Szilárdhoz, az ATV hírigazgatójához fordult. Szigetvári elengedhetetlennek tartja, hogy a választók ne csak a fizetett reklámokból tájékozódhassanak, hanem politikusi vita során is megismerhessék a pártok kvótareferendummal, Európával kapcsolatos álláspontját, így felelős döntést hozhassanak az október 2-ai népszavazáson.

A kormánypárti Magyar Idők a napokban arról írt: a Fidesz annyi aktivistával kampányol a kvótareferendumra, mint amennyivel parlamenti választás idején szokott. A lap szerint e hét elején kezdődik a közterületi szórólapozás, szeptember 10-én pedig országjárás indul: több mint 200 fórumot szervez országszerte a Fidesz kormánypárti politikusok részvételével. A népszavazás kampányfőnöke Gyürk András, aki a 2018-as választási felkészülésért is felelős. Gyürk a korábban már kommunikációs igazgatóként elhíresült Kocsis Mátét kérte fel, hogy a budapesti kampányokat irányítsa, továbbá Szita Károly kaposvári polgármesterrel közösen ő koordinálja a "Városok és falvak a kényszerbetelepítés ellen" elnevezésű önkormányzati mozgalmat is. Ez utóbbi már áprilisban levelekkel bombázta az önkormányzatokat, hogy azok hozzanak elutasító határozatot a "betelepítések" ellen, de információink szerint mintegy ezer, a kvótaháborúban már a Fidesznek tetsző álláspontot megfogalmazott polgármester kap levelet arról, hogy minden létező eszközt vessenek be a választópolgárok mozgósítására.

A lehetőségek tárházát jelentik ugyanis a helyhatóságok újságjai és hirdetőtáblái, így ezeket a közpénzből fenntartott és terjesztett felületeket is kampányüzemmódra állítanák. Már ennek lehet például előszele, hogy a Velencei Híradó nevű önkormányzati kiadvány egy teljes oldalon a kvóta-népszavazásra ösztönző, azt a 2004 decemberi referendummal összevető írásban biztat az "önhitt napjára" (sic!), a magyar haza védelmére, azaz a referendumon való részvételre. "Büszkén, emelt fővel szembenézhetünk a nekünk idegen iszlám világgal, az asszonyainkat, lányainkat meggyalázó, javainkat is elrabló vandalizmussal" - áll többek között egy bizonyos Solymossy József által jegyzett írásban, amellyel a fideszes vezetésű önkormányzat lapja is beszállt a kampányba.

Ilyen, s ehhez hasonló "tájékoztatásokra" márpedig a következő egy hónapban az ország minden pontján számítani lehet, miközben a plakáttengert a napokban a kormány egy keménypapíros, színes kiadvánnyal is megfejelte. Egyelőre nem tudni, hogy az október 2-i népszavazással kapcsolatos kiadvány, amelyet valamennyi háztartásba el kíván juttatni a kabinet, mennyibe kerül az adófizetőknek, ahogyan az sem világos, hogy a brossúra szerkesztéséért és terjesztéséért pontosan ki a felelős. Kapcsolattartóként és adatkezelőként a kormánynak válaszoló állampolgárok esetében a Rogán Antal által vezetett tárca van ugyan megadva, ám a kabinet csupán Facebook-oldalán közölt részleteket, nem épp érdemieket. Szerintük a tájékoztató kiadvány többek között a brüsszeli kényszerbetelepítési tervek legfontosabb összefüggéseit mutatja be, s emellett fontos gyakorlati tudnivalókat tartalmaz a szavazás menetéről.

Eközben az október 2-i kvótanépszavazáson levélben voksoló határon túliaknak a Nemzeti Választási Iroda a szavazási levélcsomagban rajzos tájékoztatót is küld a szavazás menetéről, mert a 2014-es parlamenti választáson - amikor először lehetett levélben szavazni - magas volt az érvénytelenül visszaküldött voksok száma.

Csak 21 százalék szolidáris

A többség manipulatívnak tartja a kormány népszavazási kampányszlogenjeit, az üzenetek mégis célba értek: nőtt az idegenellenesség és a szavazási hajlandóság - ez derült ki a Vasárnapi Hírek megbízásából elvégzett Publicus kutatásból. A felmérés szerint bár tavaly ilyenkor menekültek tízezrei haladtak át naponta az országon, s idén nyáron már csak a déli határsáv mellett élők láthattak menedékkérőket, mégis jóval erősebb az idegenellenes hangulat itthon, mint tavaly ilyenkor. A 2015 szeptemberében megkérdezettek nagyobb arányban (52 százalék) gondolták úgy, hogy a menekülteket emberségesebben kellene kezelni és hogy kötelességünk segíteni rajtuk (64 százalék). Idén ehhez képest a kutatásban résztvevők 44 és 35 százaléka viszonyult hasonlóan érzékenyen a menedékkérőkhöz, s a szolidaritás is nagymértékben csökkent a tavalyihoz képest. 2015 szeptemberében még a megkérdezettek 56 százaléka volt szolidáris a menekültekkel, idén már csak 21 százalékuk, ugyanekkor már tavaly is alacsony volt azok száma, akik az ország teljesítőképességének megfelelő számú menekültet befogadtak volna: akkor csupán 37 százalék gondolta úgy, hogy a lehetőségeinkhez mérten fogadjunk be menedékkérőket, ez a hajlandóság mostanra 21 százalékra zsugorodott. A megkérdezettek 21 százaléka viselné csupán jól, ha egy szíriai menedékkérő költözne mellé, érdekes módon egy afrikai bevándorlót 3 százalékkal jobban elfogadnának. A válaszadók 79 százaléka menekültellenes, miközben úgy gondolják, hogy a keletről érkező migránsok 42 százaléka életveszélyből menekül, 57 százalékra tették a gazdasági bevándorlók és 2 százalékra a terroristák arányát. A megkérdezettek 78 százaléka nem akarja, hogy Magyarországon menedékkérők telepedjenek le. A Fidesz-szavazók 92 százaléka, a jobbikosok 94 százaléka gondolja így, de az MSZP-szavazók 69 százaléka is elutasítja a menekültek befogadását. Ugyanilyen magas százalékban vélekednek úgy, hogy a "menekültek veszélyesek": a Fidesz-szavazók 92, az MSZP-szavazók 73 százaléka. A közpénz milliárdokból finanszírozott kormányzati üzenetek célba érését mutatja, hogy míg júliusban a megkérdezettek 50 százaléka gondolta úgy, hogy biztosan elmegy a népszavazásra, mostanra kicsivel többen, 53 százaléknyian tervezik a megjelenést az urnáknál október 2-án. A júliusi 64 helyett augusztusban már 67 százalék utasította el a - kormány által sulykolt - "kényszerbetelepítést".