Akár elégedettek is lehetnének a magyar gazdaság irányítói, ugyanis a második negyedévben a hazai GDP-növekedés lett az Európai Unió második legjobbja. Az öröm azonban hamar a múlté lesz, ha az egy évvel korábbi adathoz hasonlítjuk a 2,6 százalékos bővülést, mert ezzel az eredménnyel az Unióban csak a középmezőnyben foglalunk helyet. Ugyanakkor a régiónk legtöbb országa látványosan előttünk jár, sőt a román és a szlovák gazdaság a 28 tagállam közül is kiemelkedik. (Azért érdemes összehasonlítani a magyar gazdaságot a környező országokéval, mert oda is jelentős uniós támogatás jut, amelyeket a jelek szerint sokkal jobban képesek hasznosítani, mint mi.)
Kitekintve az Európai Unió eredményeire, azt látjuk, hogy a második negyedévben, 12 hónapra visszatekintve 1,8 százalékkal nőtt az összesített GDP, az eurózóna 19 tagállamában pedig 1,6 százalékos volt a bővülés mértéke ‒ közölte lapunkkal az Eurostat.
Mindkét mutató 0,1 százalékpontos lassulásról ad számot az egy negyedévvel korábbi állapotokhoz képest. Csekély vigasz, hogy a választások előtt álló Egyesült Államokban csupán 1,2 százalékkal nőtt a gazdaság egy év alatt.
A magyar növekedés mértéke ugyan éppen eléri az uniós átlagot, az azonban aligha ad büszkeségre okot, hogy ezzel a 28 tagállam között a 16. helyet foglaljuk el. Az első negyedévhez viszonyítva sokkal jobb a helyzet, hiszen Magyarországnál csak Románia teljesített jobban, ennek az az oka, hogy az esztendő első három hónapja katasztrofálisra sikerült nálunk, még akkor is, hogy ha a korábban közzé tett 0,9 százalékos GDP-növekedést most 0,1 százalékponttal felfelé korrigálták.
Az Európai Unióban egyébként - a folyamatos külső támogatás és adósságelengedés ellenére - továbbra is Görögország a sereghajtó, 0,9 százalékos visszaesésével, de Finnország és Dánia növekedése is elhanyagolható.
A hazai részletes első fél évi GDP-adatokat adatokból Németh Dávid azt a következtetést vonta le, hogy a növekedést a mezőgazdaság és az ipar mellett főként a szolgáltatások segítették. A K&H vezető elemzője közölte: a második negyedévben a bővüléshez nem tett hozzá az építőipar, amely még mindig gyengélkedik, teljesítménye ezúttal 24 százalékkal esett vissza. A gazdasági növekedésből nagyon hiányoznak a beruházások, amelyeknél 20 százalékos visszaesés volt a második negyedévben. Nagy probléma, hogy a gép- és berendezésberuházások nem növekednek, ez azt mutatja, hogy a közeljövőben a potenciális GDP-növekedésünk nem javul - mondta Németh Dávid. Ami a jövőt illeti, az év második felében a lakossági fogyasztás, az export és a szolgáltatások jelenthetik a húzóerőt. A jövő év első felében pedig az uniós források beáramlásának köszönhetően a beruházásoknál is élénkülés várható.
A szakember szerint a jelenlegi kilátások alapján az idei évben összességében 2 százalék körüli bővülés várható a gazdaságban, 2017-ben pedig 3 százalék körüli emelkedésre lehet számítani.
Ha azonban az ipari termelésről szóló legfrissebb, júliusi adatokat vesszük figyelembe, akkor aligha lehet okunk optimizmusra. Már a júniusi gyenge adatból kiolvasható volt: az addigi pozitív trend megtörni látszik. Júliusban azután az ipari kibocsátás - havi összevetésben - 0,4 százalékkal esett vissza. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője emlékeztetett arra, hogy nyáron jellemzően komolyabb visszaesések mutatkoznak az iparban a szabadságolások és nyári leállások miatt. Idén is 4 százalék körüli ipari növekedésre számít az év egészét tekintve a szakember, de ehhez is jelentősebb felfutásra lenne szükség az ősz folyamán.
