Előfizetés

Merkel: Németország Németország marad

Publikálás dátuma
2016.09.07. 13:41
Korábbi felvétel. Fotó: Sean Gallup/Getty Images
A változás az élet velejárója és jót is hozhat, de a legfontosabb dolgok nem változnak, "Németország Németország marad" - mondta a német kancellár szerdán a szövetségi parlamentben (Bundestag)

Angela Merkel az őszi parlamenti szezon hagyományosan legfontosabb eseményén, a jövő évi költségvetésnek a kancellári hivatal fejezetéről szóló vitájában arról is beszélt, hogy az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű, parlamenten kívüli párt előretörése kihívás a Bundestag valamennyi pártjának, Németország pedig a mélyreható változások közepette is megőrzi értékeit, így "Németország Németország marad".

A kancellár a szövetségi kormány menekültpolitikáját érintő bírálatokat visszautasítva kiemelte: az egy évvel ezelőtti parlamenti vita idején uralkodó állapotokkal összehasonlítva megállapítható, hogy sokszorosan jobb a helyzet.

A Németországba érkező menedékkérők száma nagymértékben és tartósan csökken, miközben Németország továbbra is megfelel humanitárius felelősségének. A kormány a két menekültügyi reformcsomaggal, az integrációs törvénnyel és a közbiztonságot erősítő intézkedésekkel irányíthatóvá és ellenőrizhetővé tette a folyamatokat, de javítani kell az elutasított menedékkérők visszaküldésének hatékonyságán és a befogadott menekültek társadalmi integrációján - közölte.

Helyesnek bizonyult az uniós külső határok védelmére és a migráció "illegalitásának" felszámolására törekvő politika is, az EU-Törökország megállapodás pedig "modellértékű", alkalmazni kell az észak-afrikai térség országaival kapcsolatban is - mondta a német kancellár. Hangsúlyozta: tengeri határt csak a szomszédos állammal, a túlparton fekvő országgal együttműködve lehet hatékonyan védeni.

A vasárnapi mecklenburg-elő-pomerániai tartományi választás eredményeiről szólva kiemelte, hogy az AfD valamennyi parlamenti párt rovására tört előre, ezért a Bundestag összes pártjának önkritikusan meg kell vizsgálnia, hogy mit kell másként csinálnia.

Mérsékelt hangnemben kell politizálni, a "nyelvi eldurvulás" folyamatába nem szabad bekapcsolódni, és nem szabad követni azokat, akik "lózungokra és látszólag egyszerű megoldásokra" építenek - mondta.

Komolyan kell venni a választók aggodalmait, akkor is, ha alaptalanok, és ragaszkodni kell a tényekhez. "Ha kitartunk az igazság mellett, mi nyerünk, és visszanyerjük a legfontosabbat, amire szükségünk van: az emberek bizalmát" - mondta a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke.

A Bundestag pártjainak végig kell gondolniuk, hogy miként adhatnak "tartást és orientációt" az embereknek úgy, hogy ellenállnak a "látszólag egyszerű megoldásokat" hirdető erőknek - tette hozzá.

A demográfiai átalakulás, a globalizáció, a második világháború óta a legtöbb embert menekülésre késztető konfliktusok, az államok szuverenitásának és területi épségének megkérdőjelezése, a terrorfenyegetettség és a Brexit korszakában továbbra is a szabadságra, a biztonságra, az igazságosságra és a szolidaritásra kell összpontosítani, mert ezek az értékek tették sikeres, erős és összetartó országgá Németországot - mondta a kancellár.

A változás az élet velejárója és jót is hozhat, de a legfontosabb dolgok nem változnak, "Németország Németország marad" - húzta alá Angela Merkel. Mint mondta, ezt tükrözi a 2017-es költségvetés tervezete is, amelyből a többi között kiemelte: jövőre ismét egyensúlyban lesz az államháztartás, annak ellenére, hogy nagymértékben emelkednek a nyugdíjak, növelik az infrastrukturális beruházásokra, az oktatásra és kutatás-fejlesztésre, valamint a közbiztonság erősítésére fordított forrásokat.

Az ellenzéki pártok élesen bírálták a kormányt.

A CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokraták (SPD) nagykoalíciója a "félelemkeltés nagykoalíciója" - emelte ki Dietmar Bartsch, a Baloldal vezérszónoka. Katrin Göring-Eckardt, a Zöldek vezérszónoka a CDU bajor testvérpártját, a CSU-t is bírálta, úgy vélte, Horst Seehofer bajor kormányfő, a CSU elnöke a jobboldali populistákat követi. Az AfD választási sikerére utalva hangsúlyozta: "aki a populisták butaságait szajkózza, nem csodálkozhat, ha meg is választják őket".

Thomas Oppermann, az SPD frakcióvezetője kiemelte, hogy pártja a következő Bundestag-választásig hátralévő egy évben is a sikeres kormányzati együttműködésre törekszik, ugyanakkor bírálta is a CDU/CSU-t. Mint mondta, a burkaviselésről folytatott és más hasonló, a figyelmet a fontos ügyekről elterelő viták csak erősítik a lakosság aggodalmait.

A CDU/CSU-frakció vezetője, Volker Kauder kiemelte: "azt tanácsolom magunknak, a nagykoalíció pártjainak, hogy az utolsó évben bizonyítsuk be, jó kormánya van ennek az országnak".

A CSU részéről ezúttal elmaradt a kancellár, illetve a szövetségi kormány menekültpolitikájának nyílt bírálata, és azt a régi követelést sem fogalmazták meg nyíltan, hogy évi 200 ezer főben kell korlátozni a befogadható menekültek számát. Gerda Hasselfeldt, a CSU-s képviselők csoportjának vezetője ezzel kapcsolatban azt mondta, az utóbbi egy évben "világossá vált, hogy országunk integrációs képessége véges", és a válságkezelést a "humanitás, a korlátozás és az integráció hármasára" kell építeni.

Három év a kémnek

A belgrádi Felsőbb Bíróság jóváhagyta a Čedo Čolović és az ügyészség közötti megállapodást, vagyis hogy három év börtönbüntetésre ítélik Čolovićot, mert Horvátországnak kémkedett. Ugyanakkor a bíróság meghosszabbította Čolović vasárnapi előzetes letartóztatását is.

A bíróság ma hozott ítéletet, amellyel elfogadta a belgrádi Felsőbb Ügyészség és a gyanúsított Čolović között szeptember 4-én, vasárnap kötött megállapodást. Az ítélet értelmében Čolovićot bűnösnek találták kémkedésben, és három évet kell börtönben töltenie, írja az RTV.

Az 57 éves férfit pénteken fogták el Belgrád környékén, a belgrádi Felsőbb Ügyészség közleménye szerint a Biztonsági és Tájékoztatási Ügynökség (BIA) segítségével letartóztatott személyt kémkedéssel gyanúsították, szerbiai és horvátországi állampolgársággal is rendelkezett, valamint 1990-ig Horvátországban élt és dolgozott, azt követően pedig Szerbiában tartózkodott.

A belgrádi sajtó szerint Čolović a Krajinai Szerb Köztársaság tisztje volt, és 1995 augusztusában, a Vihar hadművelet idején menekült Szerbiába.

A Večernjih novosti úgy tudja, hogy Čolović bizalmas katonai adatokat szolgáltatott ki Horvátországnak, amelyek alapján kilenc szerb katonát és tisztet vádoltak meg háborús bűnökkel.

 

Három év a kémnek

A belgrádi Felsőbb Bíróság jóváhagyta a Čedo Čolović és az ügyészség közötti megállapodást, vagyis hogy három év börtönbüntetésre ítélik Čolovićot, mert Horvátországnak kémkedett. Ugyanakkor a bíróság meghosszabbította Čolović vasárnapi előzetes letartóztatását is.

A bíróság ma hozott ítéletet, amellyel elfogadta a belgrádi Felsőbb Ügyészség és a gyanúsított Čolović között szeptember 4-én, vasárnap kötött megállapodást. Az ítélet értelmében Čolovićot bűnösnek találták kémkedésben, és három évet kell börtönben töltenie, írja az RTV.

Az 57 éves férfit pénteken fogták el Belgrád környékén, a belgrádi Felsőbb Ügyészség közleménye szerint a Biztonsági és Tájékoztatási Ügynökség (BIA) segítségével letartóztatott személyt kémkedéssel gyanúsították, szerbiai és horvátországi állampolgársággal is rendelkezett, valamint 1990-ig Horvátországban élt és dolgozott, azt követően pedig Szerbiában tartózkodott.

A belgrádi sajtó szerint Čolović a Krajinai Szerb Köztársaság tisztje volt, és 1995 augusztusában, a Vihar hadművelet idején menekült Szerbiába.

A Večernjih novosti úgy tudja, hogy Čolović bizalmas katonai adatokat szolgáltatott ki Horvátországnak, amelyek alapján kilenc szerb katonát és tisztet vádoltak meg háborús bűnökkel.