Repedezik? - Lázad az igazságügy

Változatlanul össztűz zúdul a közigazgatási bíráskodás átszervezésének, a munkaügyi bíróságok megszüntetésének tervére, de a kormány nem enged. A függetlenségüket őrző bírók mellé lojális közigazgatási vezetőket akar ültetni a számára kényes ügyek elbírálásakor.

Ha elfogadják a közigazgatási bíróságok tervezett átszervezését, elvész a minden más tekintetben már egységes államon belül működő utolsó mentsvár – másokkal együtt Bárándy Péter egykori igazságügyi miniszter is így értékeli a közigazgatási felsőbíróság létrehozásának tervét. Az ügyvéd a 168 órának adott interjújában fejti ki, ő is azt feltételezi, hogy a „nemes indulat” akkor horgadt fel a kormányban, amikor bírói döntés nyomán a Nemzeti Bank alapítványainak pénzügyeit nyilvánosságra kellett hozni. A volt tárcavezető szerint a tervekben az az igazán ördögi, hogy a végrehajtó hatalom számára kiemelten fontos és kényes kérdésekről ezután nem kizárólag bírók döntenének. A magyar bírói testület ugyanis függetlenségre szocializálódott, de az új rendszerben rajtuk kívül kellő közigazgatási gyakorlattal rendelkező más szakemberek is dolgoznának, akiktől vélhetően feltétlen lojalitást várnak majd el – hívja fel a figyelmet a csapdára Bárándy Péter.

Fotó: Molnár Ádám, Népszava

Utódja, Trócsányi László korábban örömhírnek próbálta beállítani nyilatkozataiban, hogy a mostani százról 180-ra akarják emelni a testület létszámát, és mindenhol tagadta, hogy az új bírák pártkatonák lennének. Úgy gondolta, ezt elég azzal igazolni, hogy a jelentkezőknek legalább tízéves közigazgatási gyakorlattal kell rendelkezniük és versenyvizsgát is kell tenniük.

A bírák azonban továbbra is lázadnak: szakmai egyeztetést kezdeményez az Igazságügyi Minisztériummal a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének (MKBE) elnöksége, előtte a Munkaügyi Bírák Országos Egyesületének Elnöksége tiltakozott. Korábban az Országos Bírósági Hivatal (OBH) fogalmazott meg éles kritikát az új intézményhálózatot létrehozó, de a munkaügyi bíróságokat megszüntető törvénytervezettel szemben, vitatva annak létjogosultságát. Lapunk is ismertette a szervezet 32 oldalon át sorolt kifogásait. Ezek nem cáfolták azokat az ellenzéki és szakszervezeti véleményeket, hogy a különbíróság alkalmas lesz a Fidesz számára kényes ügyek elkenésére, a munkaügyi különbíróság felszámolásával pedig a munkavállalók érdekei sérülnek. A szokatlanul éles hangú tiltakozást Lázár János kancelláriaminiszter igyekezett tompítani, és vélhetően kormányzati nyomásra hétfő este az OBH is békülékenyebb hangú, már-már magyarázkodó közleményt adott ki, amelyben azért úgy engedtek, hogy közben ismét odacsaptak egyet a terv készítőinek. Amikor ugyanis azt írták: több fontos kérdésben is támogatják a javaslatot, akkor a bírók fizetésének emelését, néhány eljárásjogi szabály módosítását és az országos közigazgatási felsőbíróság létrehozását emelték ki. Ugyanakkor megismételték, hogy nem szeretnék, ha a kormány saját embereivel töltené fel a különbíróságokat, vagy ha megszüntetnék a munkaügyi bíróságokat.

Ez utóbbi lépés ellen folyamatosan tiltakoznak a munkavállalói érdekképviseletek is. Tegnap az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) is nyilatkozatban követelte a kormánytól, hogy ne vegye el a munkavállalók utolsó esélyét is, hogy tisztességes jogi eljáráshoz jussanak, ne tegye még kiszolgáltatottabbá a dolgozókat.