Az Unión kívül nincs élet

Magyarországnak nem kell kilépnie az Európai Unióból - ez a legfontosabb tanulsága annak az ötpárti, tegnapi kerekasztal-beszélgetésnek, amelyet a Liberálisok szerveztek. A pártpolitikusok szerint a tagság az ország érdekeit szolgálja, még ha mindenki máshova helyezte is a hangsúlyt.

Van-e jövője az Európai Unión kívül a magyar gazdaságnak? Ennek a kérdésnek a megvitatására ültek egy asztalhoz - Fodor Gábornak, a Liberálisok elnökének felkérésére - az MSZP, az LMP, a Liberálisok és a Jobbik gazdaságpolitikusai, valamint a Fidesz balatonfüredi frakcióülése miatt - távollétükben - Csepreghy Nándor miniszterhelyettes. A kérdés időszerűségét mi sem igazolta jobban, mint a Nagy-Britanniában tartott népszavazás, amelynek révén a szigetország távozik az Európai Unióból.

Ebben a helyzetben mindenki kíváncsi volt a Jobbik álláspontjára, ugyanis a radikális jobboldali pártot, mint euroszkeptikust tartottuk számon. Z. Kárpát Dániel, a párt parlamenti képviselője úgy fogalmazott, hogy rövid távon nem reális Magyarország kilépése, ennek gazdasági kárait senki nem kívánná a magyaroknak. Ugyanakkor úgy vélte, hogy célszerű lenne népszavazást tartani arról, hogy a tagságunk óta eltelt bő évtizedet hogyan ítéli meg a lakosság. Szerinte Európai Unió "összeszerelő üzeme" lettünk. Ezt a nézetet cáfolta Bodnár Zoltán, aki úgy vélte, hogy egy a korszerűtlen iparát az 1990-es évek legelején elvesztő országnak elsősorban az uniós országokból, de máshonnan is származó tőke révén sikerült nagyrészt korszerűsíteni gazdaságát. A zöldmezős beruházások, pedig a gazdaság - beleértve az exportot is - húzóerejévé váltak. Az más kérdés, hogy az uniós transzfer, elsősorban a támogatások nem úgy hasznosultak, ahogy az kívánatos lett volna. Mindamellett a liberális gazdaságpolitikus egyértelműen kijelentette: az Európai Unió nélkül egy összeroppant ország lennénk.

Azt érdemes mérlegelni, hogy mit is hozott a csatlakozásunk - kapcsolódott be az eszmecserébe Schmuck Erzsébet. Az LMP országgyűlési képviselője emlékeztetett a négy, uniós szabadságelvre. Az első a tőke szabad áramlása, amely megvalósult, de álláspontja szerint az off-shore cégek virágzásának és a korrupció kiterjedésének ez is táptalajt adott. Az áruk szabad mozgásával, a vámhatárok lebontásával sincs gond, de ez az áfacsalások elterjedéséhez is lehetőséget nyújtott. A szolgáltatások szabad áramlására is lényegében ugyanez érvényes, a munkaerő szabad áramlását is lényegében eredményesnek ítélte meg az ellenzéki politikus. Ugyanakkor az LMP képviselője, aki az európai uniós tagságunkat megkérdőjelezhetetlennek tartotta, megjegyezte: az időközben felmerült gondok miatt újra kellene gondolni az uniós együttműködés alapjait. Ennek kapcsán utalt arra, hogy miképpen használják fel nálunk az uniós támogatásokat. Összességében nem megfelelően - mondta, hiszen egy részüket bebetonozták, vagyis a nyertes személye nem kétséges. Emellett tetemes pénzeket el is lopnak az uniós pénzekből, és hírhedtek azok a projektek, amelyek nem szolgálják az előre kitűzött célokat. Ehhez kapcsolódva Bodnár Zoltán is támogatta bizonyos szabályok módosítását, de míg a liberálisok egyes merev szabályok feloldását látnák szívesen, addig az LMP a multinacionálisok tevékenységének szigorúbb ellenőrzését látná szívesen, és ehhez csatlakozott a Jobbik képviselője is, aki a cégek által nálunk megtermelt profit hazautalásának formáit kifogásolta.

Mesterházy Attila, aki az őszi ülésszaktól az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke lesz - a többi között - azt kifogásolta, hogy Orbán Viktor kormányfő, amikor gyenge, de gazdag Európáról beszél lényegében azt sugallja, hogy egy sor kérdésben nemzeti hatáskörben kellene dönteni. Teszi ezt annak ellenére - és erre Bodnár Zoltán is hivatkozott -, hogy az Unió számos kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarország ellen, és bírósági elmarasztalásokat is kaptunk.

Csepreghy Nándor arra hivatkozott a kormány mindig elszámol azzal, hogy mire költjük az uniós támogatásokkal, és hozzátette: ebből a multiknak nem jut.