A Magyar Köztársaság elnöke aláírta Bayer Zsolt kitüntetését, egy olyan emberét, aki minden politikai elfogultságtól függetlenül kiérdemelte az „elmúlt 25 év legocsmányabb szájú” újságírója címet.
Szabad-e valakit kitüntetni, aki jóllehet írt néhány tényfeltáró cikket a gulágról, de egyébként csak a szabad szájú ocsmányság terén jeleskedik, s ha igen, mi volt ezzel a kormányzat célja, amelyik kitüntette?
Nem ellenérv az, amit egy jobboldali ismerősömtől hallottam: "de a szocik is kitüntettek arra érdemteleneket". Két tévedés nem egyenlő egy igazsággal. Napnál világosabb a tény, amit már többen leírtak: ez az évek óta magyar nyelven gyalázkodó úr érdemtelen bármilyen kitüntetésre.
Pár éve az egyik londoni egyetemen vitát rendeztek az Orbán-rezsim teljesítményéről. A vitában nem sikerült meggyőzni a többségében angol közönséget a centralizáció és a kézi vezérlés előnyeiről, de utána sikerült közel kerülnöm régi ismerősömhöz, a Fidesz európai parlamenti képviselőjéhez. Mivel Bayer Zsolt éppen akkoriban írt valami förtelmeset, nekiszögeztem ismerősömnek a kérdést: "És mi a véleményed Bayer Zsoltról?" Válasza tömör volt és lesújtó: "Kártékony embernek tartom".
Most mi lehetett a szándéka a kormányzatnak ezzel a kitüntetéssel? Lehet, hogy egyszerű provokáció. El kellett terelni a figyelmet az egészségügy siralmas állapotáról, az oktatási rendszer látványos leépüléséről, és a tetemes korrupciós ügyekről, amiket Hadházy Ákos és mások hétről-hétre nyilvánosan kiteregetnek. Olyan provokáció kellett, amin egy ideig elrágódhat a közvélemény: nemcsak a „balliberálisok”, hanem egyes jobb érzésű konzervatívok Solymosi Frigyestől Beér püspökig.
Bayer úgy látszik mondhat és tehet, amit akar, ő a "nemzet vezetőjének" bizalmi embere. A kérdés csak az, mitől érdemes ez a kártékony ember a kormányfői bizalomra? És vajon mennyire gyarapítja a világban Magyarország hírét ez a „keresztes lovag” (a jelző Schmidt Mária szabadalma), akinek elmefuttatásai gyakran emlékeztetnek bizonyos – horogkeresztes - „lovagok” írásaira?