Foci - De mi csalogatná vissza a nézőket?

A magyar labdarúgó NB I iránt mutatott gyér érdeklődés évek óta sarkalatos kérdés a honi futball kapcsán. Miközben a válogatott az Európa-bajnokság előtt többször is képes volt megtölteni a legnagyobb hazai arénát, a legnépszerűbb élvonalbeli csapatok már a kiemelt mérkőzéseken sem tudnak tömegeket megmozgatni. A jelenségre a klubok képviselőivel, szurkolókkal kerestük a választ.

Hétfőn 12 első osztályú futballklub elektronikus levelesládájában landolt az a kérdéseinket tartalmazó levél, melyben a jelenlegi nézőszámokról, a stadionrekonstrukciós program és a nemzeti tizenegy Eb-szereplésének fényében tapasztaltakról, illetve a növekedést elősegítő teendőkről érdeklődtünk. A tegnapi határidőig hét labdarúgóklubtól érkezett visszajelzés, így kijelenthető, hogy a mezőny nagyja keresi a megoldást arra, miként lehetne újabb érdeklődőket kicsalogatni a stadionokba.

Megkeresésünk apropóját az adta, hogy bár a kontinenstornára magyarok tízezrei utaztak ki szurkolni a magyaroknak, a 2015 őszére megvalósított élvonalbeli létszámcsökkentés hatására sem növekedett az átlagnézőszám az NB I-ben, ami a magyarfutball.hu összegzése szerint legutóbb 2600, az azt megelőző években – még 16 csapat versengése idején – rendre 2500 és 3000 fő között alakult – csakúgy, mint most, hét forduló alapján.

Az elsőként válaszoló Diósgyőr nevében nyilatkozó Demkó Norbert szerint a borsodi klubnál az utóbbi évek átlagához viszonyítva nem történt változás, ugyanakkor büszkék arra, hogy a vidéki klubok közül övék a legmagasabb átlagnézőszám (az előző idényben ez 3500 fix nézőt jelentett, ami a teljes mezőny figyelembevételével a második legtöbb).

„Bár nehéz számszerűsíteni, biztosak vagyunk abban, hogy hozzátett a válogatott sikere a labdarúgás iránti érdeklődéshez” – mondta a sajtófőnök, aki kiemelte, hogy a különböző, bérleteseknek szóló hűségkedvezmények mellett kifejezetten a fiatalokat szeretnék megszólítani, hiszen ők jelenthetik a következő generációt a lelátón.

Magyar drukkerek az Eb-n FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/RICHARD HEATHCOTE

A jegyárak csökkentésével, illetve ingyenes utaztatással próbálják átvészelni a stadionépítési munkálatok miatt Sopronban töltött időszakot a Haladás elöljárói. Tóth Miklós, a Szombathelyi Haladás Kft. ügyvezetője aláhúzta: a válogatott sikeres szereplése érzékelhetően kihatott a magyar labdarúgás iránti érdeklődésre is, így a vasi klubnak sem lehet más a célja, minthogy minél több új nézőt állítson a csapat mellé – az „albérlet” ellenére is.

„A vonat és a busz egyetlen forintjába sem kerül a szurkolóknak, a meccsbelépővel, vagy bérlettel rendelkező nézőink felszállhatnak a külön szerelvényekre, vagyis a meccsbelépő egyben oda-vissza útra szóló vonat és busz jegy is” – mondta, de az általa mellékelt ártáblából az is kiderült, hogy az új idényre a szombathelyiek mérsékelték a jegyárakat.

Emellett a Haladásnál is kiemelt figyelmet fordítanak a fiatalokra. „A soproni iskoláknak versenyt hirdettünk, amelyik iskolából a legtöbben jönnek (ingyen) az őszi mérkőzéseinkre, annak 100 000 Ft-os sportszervásárlási utalvány a jutalma, a második 50 000 Ft-os és a harmadik helyezett 25 000 Ft-os vásárlási utalványt nyerhet” – írta Tóth.

Az Európa-liga selejtezőjében elvérző Videoton hasonló cipőben jár, mint a Haladás, a székesfehérváriak átmenetileg Felcsúton játsszák a hazai találkozóikat. A klubnál ennek ellenére sem mondtak le arról, növekedést érjenek el. „Szeretnénk, ha növelni tudnánk a tavalyi átlagnézőszámot (hazai pályán ez körülbelül 2000 nézőt jelentett a legutóbbi évadban – a szerk.), az a célunk, hogy minél több alkalommal teltházas mérkőzést tudjunk rendezni ideiglenes otthonunkban, a Pancho Arénában. A jövőben is alacsony jegyárakkal, diákoknak, nyugdíjasoknak és hölgyeknek kedvezményes belépőkkel, valamint ingyenes szurkolói buszjáratokkal igyekszünk a lehető legtöbb embernek elérhetővé tenni azt, hogy Felcsúton is a csapat mellett legyen” – közölte Gressó Gergely sajtóreferens.

A 18 éven aluli és a 65. életévüket meghaladó drukkereket ingyen vendégül látó, saját számításaik szerint az új idényben 12 százalékkal több jegyet értékesítő Honvéd részéről válaszoló Dudás-Györki Tamás szerint a stadionrekonstrukciós programnak jelentős befolyása lesz a nézőszám növekedésére, azonban az igazi eredményt csak akkor lehet majd lemérni, amikor a program befejeződik.

A Honvéd marketingigazgatója úgy véli, a fociválogatott sikere valójában csak a nemzeti csapat mérkőzéseire hat ki. „Ennek három oka van: az egyik az, hogy minden alá van rendelve a válogatott sikerének, a második az, hogy az MLSZ a mai napig sem érdeklődik egy olyan közös marketing platform bevezetése iránt, amire a klubcsapatok is építeni tudnának, a harmadik pedig a TV közvetítések csökkentése, ami rosszul hat a klubfutball iránti érdeklődésre.”

Megannyi hasonló példa után adja magát a kérdés: eredményre vezethet az új nézők megnyeréséért folytatott „harcban” a kedvezményekkel, az újdonság erejével csalogató taktika? Az újonc Gyirmót csapatát működtető Kft. cégvezetője, Margitai Zoltán mást gondol erről. „Természetesen a rekonstrukciók miatt a nézők kulturáltabb környezetben járhatnak mérkőzésekre, ami elvileg befolyásolná a nézőszámot pozitív irányba, és az Eb-szereplésre is igaz. Fontos azonban leszögezni, hogy ezek csupán kiegészítő elemek. Nagymértékben a játék minősége javíthatna a nézőszámon, amiért közös a felelősségünk a szakmai stábbal és a játékosokkal.”

Margitai egyébként a másik újonccsapat nevében válaszoló Szabó Gergellyel egyetértésben úgy nyilatkozott, elégedett az osztályváltást követő első mérkőzések iránt mutatott érdeklődéssel.

Kérdéseinkre a legsarkosabb véleményt Vancsa Miklós fogalmazta meg. A Vasas FC ügyvezetője szerint az angyalföldiek várakozáson felüli szereplése inkább közrejátszik abban, hogy jelenleg többen járnak ki az Illovszky-stadionba (az éllovas csapat két hazai találkozójára az adott forduló átlagának másfélszerese volt kíváncsi).

„Szerintünk a stadionrekonstrukciós program és a válogatott szereplése nem tett hozzá annyit, mint amennyit egyesek talán túlságosan is optimistán vártak. A Vasasnál a jó szereplés miatt viszont nagyobb az érdeklődés. Természetesen azzal is tisztában vagyunk, ha jön egy kis hullámvölgy, akkor lefelé változik majd a nézőszámunk.” A reális helyzetértékelés után világos jövőképet festett Vancsa. - Lassan 20 éve vagyok sportvezető, volt több kezdeményezésünk, amelyekkel ideig-óráig lehetett eredményeket elérni. Ha majd lesz jó infrastruktúra és jó futball, akkor beszélhetünk elvárható nézőszám emelkedésről.

Fontos volna a párbeszéd

A kérdés kapcsán szerettük volna megszólítani a másik felet, azaz a futballszurkolókat is. A Ferencvárosi C-közép nevű csoportra esett a választásunk, akik bár bejárnak a bajnokcsapat meccseire, honlapjukon több esetben kritikus hangon írtak a klubfutball jelenlegi állapotáról, illetve a szurkolókat érintő kérdésekről.

„A hazai labdarúgás színvonala nem emelkedett fikarcnyit sem az elmúlt években, ez teljesen nyilvánvalóvá vált az európai kupák előselejtezői során, a klubcsapatok szereplése ismét lesújtó volt. Emellett a hazai klubvezetők néhány ritka kivételtől és próbálkozástól eltekintve semmilyen valóban értékelhető és ütős lépést nem tettek marketingterületen a szurkolók bevonzása érdekében, kihasználatlanul hagyták az Eb által gerjesztett eufóriát.”

A drukkereknek a megoldásra is van javaslatuk: szerintük "kompetens vezetőkre, a szurkolókkal való intenzív párbeszédre, állami beavatkozás nélküli, fenntartható modellekre van szükség."

Az FTC ebben is az első

Évek, évtizedek óta hagyományosan a budapesti zöld-fehérek stadionja a leglátogatottabb magyar aréna. A tizenkét csapatot számláló első osztály legutóbbi, 2600-as átlagát messze túlszárnyalta a 2015/2016-os idényben a Groupama Arénába jegyet váltók száma, ahol a magyarfutball.hu adatai alapján a legutóbbi szezonban átlagosan 7737 nézőt regisztráltak.

A képet némileg árnyalja, hogy a bajnoki és kupagyőzelemmel végződő szezon során a statisztikák szerint nemhogy nem nőtt, inkább csökkent a helyszíni érdeklődés a Fradi iránt, csakúgy, mint az azt megelőző évben.

Az átlag, tehát 3000 felett két vidéki helyszínen, Miskolcon és Debrecenben alakult még a meccslátogatási kedv, miközben több pályán sokszor az ezres határ alatt maradtak a nézőszámok.