Tankönyvekkel zsarolják a szülőket?

Publikálás dátuma
2016.09.09. 07:15
A szülők bármikor kérhetnek részletfizetési kedvezményt vagy fizetési halasztást is FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Egyes iskolákban a jogszabályokkal szembemenve nem adják át a tankönyveket addig, amíg a szülők nem fizették ki azokat, az egyik szülőszervezethez több panasz is érkezett ezzel kapcsolatban. A szakma szerint a gyakorlat abszolút törvényellenes, az iskolának nem dolga a tankönyvfizetés idejének és módjának ellenőrzése. A szülőknek szeptember közepéig van idejük kifizetni a csomagokat a Könyvtárellátónak.

Ameddig a szülő nem fizeti ki a tankönyveket, a gyerek nem kapja meg azokat - ezt közölték egy meg nem nevezett egri középiskolában egy a tabunyitogato.hu weboldalon megjelent szülői beszámoló szerint. A levélből az is kiderül, hogy a tankönyveket úgy akarták előre kifizettetni a szülőkkel, hogy a könyvcsomaghoz sem számlát, sem csekket nem mellékeltek.

,,Tehát azt szeretné az iskola, hogy küldjön el a szülő körülbelül 20 ezer forintot a gyerekkel (úgy, hogy zárható szekrénye nincs), aki odaadván az összeget, megkapja a tankönyveit. Pont. Mert bizony bevételi pénztárbizonylatot nem kap, a csekket pedig utólag küldik majd ki" - olvasható a feldühödött szülő levelében. Az érintett iskola később jelezte, azért nem adtak csekket a tankönyvekhez, mert azok még nem érkeztek meg az iskolába.

Nem kérhetnek pénzt, se igazolást

Ettől függetlenül a tankönyvek kiosztását a kifizetéshez kötni a tavalyi jogszabályváltozások értelmében abszolút jogellenes, a szülőknek szeptember 15-ig van lehetőségük befizetni a tankönyvcsomagok árát a Könyvtárellátó (KELLO) számára. Vagyis az iskolának más dolga nincs, mint hogy a KELLO által leszállított tankönyveket a mellékelt számlával/csekkel együtt tanév elején a diákoknak kiossza.

Kereszty Péter szerint a szállítással idén nem voltak a korábbi évekhez hasonló problémák, úgy tudja, idén mindenhova időben megérkeztek a tankönyvek. A Tankönyvesek Országos Szövetségének elnöke szerint leginkább számlázással kapcsolatos problémákat jeleztek az iskolák, előfordult, hogy valahova azok hibásan vagy egyáltalán nem érkeztek meg.

- Ilyen problémák mindig lesznek egy ekkora rendszerben, de magát a tankönyvellátást ezek nem veszélyeztetik. Most úgy látom, hogy a körülményekhez képest a KELLO-nál minden tőlük telhetőt megtettek - fogalmazott Kereszty. Olyan konkrét történetekről nem hallott, hogy az iskolákban előre elkérik a szülőktől a pénzt vagy a befizetést igazoló csekkszelvényt, de azt megerősítette, hogy ha ilyen történik, az jogellenes.

Többen panaszolták

Pedig az eset nem egyedi, legalábbis a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) szerint. A szervezet weblapján azt közölte, több szülői panasz is érkezett hozzájuk amiatt, hogy az iskola nem adja oda gyermekének a tankönyvet, ha nem mutatja be a fizetést igazoló csekket. Az MSZOE szerint ezzel súlyosan megsértik a diákok tanuláshoz való jogát, holott az iskola feladata csak az lenne, hogy minőségileg ellenőrizze és hiánytalanul kiossza a tanulók számára megrendelt tankönyveket a tanév első napján.

- A tankönyvkiosztó pedagógus nem bolti eladó, nem kezelhet pénzt, nincs joga ellenőrizni a tankönyvfizetés idejét és módját, nincs joga megtagadni a tankönyv átadását szeptember elsején. A szülő áll üzleti viszonyban (vevő-eladó) a tankönyveket beszerző és kiszállító céggel, nem az iskola - írták, hozzátéve: a szülőt felelősségre lehet vonni, ha határidőig nem tudja vagy nem akarja kifizetni a tankönyvek árát a KELLO bankszámlájára, de ehhez a tranzakcióhoz az iskolának nincs köze. Ugyanakkor a szülők bármikor kérhetnek részletfizetési kedvezményt vagy fizetési halasztást is.

A KELLO weblapján egyébként egy részletes szülői tájékoztató is elérhető a tankönyvek rendelésével, a szállítással és a fizetéssel kapcsolatban, a befizetés módjainál azonban nem szerepel, hogy a szülőknek kötelességük, vagy akár csak lehetőségük lenne az iskolában intézni a pénzügyeket, ahogy az sem, hogy a gyerekek csak akkor kaphatják meg a tankönyveket, ha szüleik már kifizették azokat.

"A fizetős diákok esetében a leszállított könyvek alapján számla készül, melyet a szülők az iskolától kapnak kézhez a tankönyvekkel együtt, egy egyszerűsített átadás/átvételi bizonylat kíséretében. A számla alsó, perforált részén találják a befizetéshez szükséges csekket. Kérjük, hogy a befizetést követően a feladóvevényt őrizzék meg. A postai befizetés mellett választhatják az online fizetési lehetőséget is. Ez esetben a számlát is online tölthetik le. Befizetési határidő: 2016. szeptember 15." - olvasható a tájékoztatóban.

Jobb, de nem tökéletes

,,Az iskoláknak nincs joga arra, hogy csak befizetés ellenében adják oda a tankönyveket - szögezte le Szakmári Klára is. A Könyvtárostanárok Egyesületének (KTE) vezetője szerint viszont egy átvételi elismervényt mindenképp alá kell íratni a diákkal vagy a szülővel. Ha a KELLO valahova nem küldi időben a számlát és a bizonylatot, az iskolában is készíthetnek átvételi elismervényt, de pénzt nem szedhetnek be. - A kiszállítás idén egy fokkal jobb volt, mint tavaly, annak ellenére, hogy a KELLO-nál továbbra is mind szakmai, mind mennyiségi szempontból munkaerőhiánnyal küzdenek, és az informatikai rendszerük sem a legtökéletesebb - tette hozzá.

Szakmári mindemellett beszámolt arról is, hogy a kisebb adminisztrációs hibák mellett nagyobb problémák is vannak. Szerinte a jogszabályban előírt határidőket bizonyos esetekben a KELLO sem tartja be. Például a normatív tankönyvtámogatást igénylőknek törvény szerint legkésőbb október 15-ig van idejük igazolni jogosultságukat az iskola felé, amit aztán az intézménynek kell jeleznie a KELLO-nak. Csakhogy a KELLO rendszere már október 1-jén lezárul. A KTE már többször jelezte a problémát, változás azonban nem történt.

Lehet a tankönyvben aktuálpolitika, de nem így
Aktuálpolitikai kérdések megvitatásának helye van a közoktatásban, de nem egy szemszögből és nem ellenvélemények nélkül - mondta Repárszky Ildikó tankönyvszerző a Hír TV Magyarország élőben című műsorában.
A Budapesti Fazekas Mihály Gimnázium vezető tanára annak kapcsán beszélt erről, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek egy friss, idegenellenes beszéde is bekerült a nyolcadikos történelemtankönyvbe.
- Két dolog itt a probléma: az egyik az, hogy most kampányidőszak van. Amikor ez a tankönyv készült - ez egy nagyon friss tankönyv - akkor már lehetett tudni, hogy mire ez kikerül, ami az elmúlt napokban történt meg, akkor már kampányidőszak van. Ezt problémának látom - fogalmazott a tankönyvszerző.
Felidézte, hogy a tankönyvet kidolgozó Oktatásfejlesztő és Kutató Intézet reakciója az volt, hogy az említett résznél több forrás is szerepel, ezeket össze kell vetni. Repárszky szerint ezzel nem is lenne probléma, ám rámutatott: valójában három személyt idéznek, és lényegében mindegyik ugyanazt a véleményt fogalmazza meg.

Szerző

Spéder perli a TV2-t

Minden sértő állításért több százezret, plusz minden egyes lesifotóért 100 ezer forintot, így összesen 5,7 millió forint sérelemdíjat követel Spéder Zoltán a TV2 Tények róla készült riportja miatt, illetve azt is, hogy a bíróság tiltsa el Andy Vajna tévéjét a további jogsértéstől és tüntessék el honlapjukról az anyagot - írta a hvg.hu.

A Fővárosi Törvényszéken a TV2 ügyvédje arra hivatkozott, hogy fontos közügyeket tártak fel az üzletember zsebében és magánéletében turkáló anyaggal. Azt is mondta, az FHB Bank vezére közszereplő, vagyis - a politikusokhoz hasonlóan - többet kell tűrnie abból, mi jelenik meg róla. Azzal érveltek, hogy a takarékszövetkezeti integrációban, postaügyekben érintett FHB-vezér "tűrési kötelezettsége" mellett a szabad véleménynyilvánítás joga is megilleti a csatornát, a híradás egy "vélemény", ami Spéder emberi méltóságát nem sérti. Spéder ügyvédje, a tulajdonában lévő Index sajtópereiben is eljáró Bodolai László szerint azonban a TV2 célzatos lejárató kampány részeként nem egy közügyet tárt a nyilvánosság elé, hanem az üzletember magánszférájában kutakodott.

A bíróságon levetítették a jogi eljárást generáló riportot, amit egyébként az a Kunfalvi Nóra készített, aki korábban ugyancsak a TV2-n Pukli István, a pedagógustüntetések vezéralakja, illetve az ellenzéki Juhász Péter elleni lejárató anyagokat is készítette. A bíró ezt követően sem igazán értette, milyen közéleti vitát tárt fel a TV2. A TV2 képviselője állította, a riportban a takarékszövetkezetek integrációjával, az FHB és a Posta ügyével, Spéder vezető politikusokkal, valamint offshore cégekkel való kapcsolatát dolgozták fel. Ezek közül több valóban elhangzik az anyagban, csakhogy marginálisan megemlítve. Ezért a bíróság kimondta, hogy a riport nem Spéder közügyekhez való kapcsolatára, hanem a személyére fókuszál. A TV2 arra is hivatkozott, hogy Spéder életének legintimebb részét maga is feltárta korábban egy a Magyar Narancs által készített portréban. A tárgyalás során a bíróság kifejezett kérésére sem sikerült viszont a TV2 ügyvédjének megmutatnia, a hetilap portréjában, hol tárt fel magáról ilyen részleteket önként Spéder. Ítélet szeptember közepén várható.

Szerző

Pasa parki mesék

Az elhíresült Pasa park egyik lakásában adott interjút a HVG-nek Csetényi Csaba üzletember, akit a sajtóban csak Rogán Antal szomszédjaként ismernek és akinek cége az utóbbi bő egy évben 12,5 milliárdot nyert a magyar államtól - amely "akár tetszik, akár nem" a legnagyobb szereplő a magyar kommunikációs piacon -, többek között a kormányzati menekültellenes kvótakampányra.

Csetényi máig vállalja, nagyszerű dolognak tartja az első feleségével, Czégé Zsuzsával együtt megvalósított Űrgammákat, azt a televíziós sorozatot, amely 74 ezer gyereket mozgatott meg, amely a kilencvenes évek közepén kiváltotta a kínos, baloldali Xénia-lázat, amely a legnagyobb civil szervezetként felkeltette a politika érdeklődését is, s amely érdeklődés - a Tocsik-ügy mellett - 1998-ben hozzájárult Horn Gyula baloldali-liberális kormányának bukásához is.

Csetényi most sem szégyelli, hogy az államnak dolgozik, mint ahogyan mondja, az Űrgammákat is akkor hagyta ott, amikor "a politika jött". Márpedig jött. A szocialistákhoz kötődő Xénia Láz Egyesületet még Majtényi László akkori adatvédelmi biztos is felszólította, hogy az iskolások között folytatott adatgyűjtést azonnal szüntesse meg, a beérkezett, kitöltött kérdőíveket és az azok alapján készített iratokat semmisítse meg. 1998-ban, amikor az első Orbán-korlány hatalomra került, az Űrgamák-sorozat megszűnt, a baloldali Xénia-láz hálózata kihűlt, viszont fellángolt a fideszes "megfigyelési-ügy". 1998. augusztus 25-én Orbán Viktor miniszterelnök megdöbbentő bejelentést tett: törvénysértő és titkos adatgyűjtés folyt a parlamenti választások előtt a Fidesz vezető politikusai és családtagjaik ellen. Szájer József, a Fidesz akkori frakcióvezetője „magyar Watergate”-nek nevezte az ügyet, és vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte. Orbán felsorolta a „törvénysértő” megfigyelés alá vont személyek nevét is: Áder János, az Országgyűlés elnöke és család tagjai, Deutsch Tamás, a Fidesz alelnöke és családtagjai (emlékezetes, hogy a köztévé reggeli műsorában csaknem sírva számol be a "történtekről"), Kövér László titkosszolgálati miniszter és családtagjai, Orbán és családtagjai, Pokorni Zoltán oktatási miniszter és családtagjai, Szájer József, illetve Salamon László képviselő és családtagjai. Összesen 27 emberről beszélt a kormányfő. Bejelentéséből azonban gyakorlatilag semmi sem igazolódott.

Az ügy kivizsgálására alakult parlamenti vizsgálóbizottság működése bohózatba fulladt. A testület egy éves vizsgálat után megállapította, hogy 1996-ban Czégé Zsuzsanna, a Xénia-láz tévéműsor gyártójának megbízásából Bédi Csaba kormányőr közvetítésével Faragó Lajos magánnyomozó adatokat gyűjtött Pokorniról. Az adatgyűjtést állítólag ki akarták terjeszteni több politikusra is, de ezt a magánnyomozó nem vállalta. A fideszes kormánytöbbség által elfogadott jelentés felkérte a legfőbb ügyészt, folytasson vizsgálatot az ügyben. Az MSZP és az SZDSZ nem fogadta el a jelentést, kifogásolták, hogy tényként szerepel benne Pokorni törvénytelen megfigyelése. A legfőbb ügyész 2000-ben nyilvánosságra hozott vizsgálata sem tárt fel olyat, amely megerősítette Orbán bejelentését vagy új információt hozott volna a parlamenti vizsgálathoz képest. Amit az ügyészség törvénytelennek tekintett, hogy Bédi Csaba kormányőr a BM adatbázisából tudta meg Pokorni lakcímét. Bédi ellen eljárást indítottak hivatali visszaélés és jogosulatlan adatkezelés miatt, majd néhány évvel később a Fővárosi Bíróság felmentette őt a hivatali visszaélés vádja alól.

Ki emlékszik már a Xénia-lázra? Csetényi ma a másik oldal közelében van, 2008 óta lakik a Pasa parkban, ott, ahová az összes híres szomszédja - így Rogán Antal is - később érkezett. Felmerült ugyan benne, hogy elköltöznek, de szereti a lakást, és végül is minden szomszédjával jóban van. És mostanában bő egy év alatt 12,5 milliárdot is elnyer kormánypropagandára.

Szerző
Témák
Pasa park