atomerőmű;Fidesz-kormány;Szélerőművek;

2016-09-12 07:20:00

Befékezték a szélturbinákat

Az Orbán-kormány ki nem mondva ugyan, de gyakorlatilag lemondott a hazai szélerőmű-rendszer kiépítéséről, egy törvénymódosítás ugyanis a kormány hatáskörébe utalta ezen megújuló energiaforrás hasznosításának az engedélyezését. A nemzeti fejlesztési tárca úgy véli: nem indokolt új szélturbinák építése.

A szélerőművek építését nem tiltotta ugyan le a kormány, de nem is támogatja azok építését. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanis a parlament elé terjesztette a villamosenergia-törvény módosítását, amely szerint egyebek mellett a kabinet saját hatáskörbe vonta az ilyen beruházások építésének engedélyezését, egyúttal elvéve ezt a jogot az energiahatóságtól. Újabb engedély kiadására viszont egyhamar nem lehet számítani, hiszen a Miniszterelnökség egyik államtitkára úgy vélte, negatív hatása van a szélerőműveknek a villamosenergia-hálózat biztonságára. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium álláspontja szerint is: semmi nem indokolja újabb szélerőművek telepítését. Az új törvényjavaslatnak azzal a passzusával még egyet is lehetne érteni, hogy szélerőművek világörökségi és természetvédelmi területen nem építhetőek, de ilyesmire eddig sem volt példa. A kormány álláspontja az, hogy csak akkor engedélyeznek kereskedelmi célú szélerőműveket, ha azok nem veszélyezteti a villamosenergia-rendszer teljesítményét, egyensúlyát. (A törvényjavaslata ezúttal figyelmet szentel arra is, hogy a szélerőművek illeszkedjenek a tájba.)

A szélkerékparkok bővítése akadályokba ütközik - Fotó: Szalmás Péter

A szélkerékparkok bővítése akadályokba ütközik - Fotó: Szalmás Péter

Tény, hogy a jelenlegi kabinet nem igazán támogatja ilyen megújuló energia-termelő beruházások indítását - nyilatkozta a Népszavának Fülöp Orsolya. Az Energiaklub szakmai igazgatója emlékeztetett rá, hogy a szélerőművekre vonatkozó, utolsó sikeres pályázatot még 2006-ban írták ki Magyarországon. Így azokat a berendezéseket, amelyek jelenleg az országban működnek, akkor telepítették. Ennek köszönhető, hogy mintegy 170 szélturbina termel megújuló energiából áramot hazánkban.

Megjelent ugyan egy újabb szélerőmű-tender 2010-ben, de a folyamat végén az akkor hatalomra került második Orbán kormány-visszavonta a pályázatot. Ez annál is érthetetlenebb volt, mert a pályázat megjelentését követően az is kiderült, hogy jelentős üzleti érdeklődés övezte a kiírást. Ezt bizonyítja egyebek mellett az is, hogy az építési igény többszörösen meghaladta a kvótát, vagyis a kiadható engedélyek számát. Így feltételezhető, hogy befektető nyilván ma is lenne.

A fejlesztési tárca ugyan nem tartja indokoltnak a szélerőművek létesítését, de önmagában ez sem jelent feketén-fehéren tiltást, vagy elutasítást ezekre a megújuló energiaforrásokra.

Viszont az furcsa, hogy ilyen álláspontra helyezkedett a szakminisztérium, miközben még ma is érvényben van Magyarország Megújuló Energiahasznosítási Terve, amelyben vállaltuk, hogy 2020-ig a hazai villamos energia 13 százalékát megújuló energiaforrásokból fedezzük, sőt ezt még túl is licitálták, és 14,65 százalékot írtak be a tervbe - jegyezte meg az Energiaklub szakmai igazgatója. (Jelenleg a megújuló energiaforrásokból a hazai elektromos áramnak még a 10 százalékát sem állítjuk elő, becslések szerint ez az arány 6-8 százalék lehet.) Abban bíztak, hogy a jelenlegi 330 megawatt szélerőmű kapacitást 750 megawatt-ra növeli majd az ország.

Mint ismeretes, az Európai Unió támogatja az alternatív energiatermelést, illetve az ahhoz kapcsolódó beruházásokat, ezért pályáztatnak is a nap-, a geotermikus energia és a biogáz fölhasználására. Elsősorban önkormányzati beruházások valósulhattak meg közösségi forrásokból, de cégek is pályázhattak uniós támogatásokra. A szélerőművek létesítésére viszont nem lehetett közösségi támogatást igénybe venni. Az más kérdés, hogy a 2014-2020-as uniós pénzügyi ciklus kezdete óta még nem jelent meg egyetlen tender sem az alternatív energia-termelő beruházásokra.

Piros lámpa a zöld energiának
Nincs összehangolva az európai országok megújuló energiapolitikája - hívta fel a figyelmet blogjában Aszódi Attila. Paks 2 kormánybiztosa, nemzetközileg elismert atomenergetikai szakértő furcsa módon nem a szakmai tanulmányok alapján, hanem a sajtóban megjelent cikkekre hivatkozva igyekszik igazolni például a szélturbinákkal szembeni fenntartásokat. Ha nem is írja így le, a blogbejegyzéssel a kormányzat energia stratégiáját próbálja igazolni.
Aszódi Attila külön is foglalkozik a német alternatív energia-rendszerrel. Az általa idézett cikkek alapján megjegyezte, hogy "még a németek is módosítják a saját mostani rendszerüket, bizonyos korlátozásokat vezetve be a megújulók támogatási és fejlesztési rendszerébe. Örömteli, hogy az atomenergiával és a Paks 2 projekttel oly kritikus 444.hu, valamit az Index is arról írt az elmúlt hetekben, hogy a német rendszer komoly kihívásokat okoz, nemcsak Németországban, hanem a szomszédos országokban is. Az viszont valóban megfontolandó, hogy a megújuló energiatermelés kiegyensúlyozatlan, s ezért szükség van kiegyenlítő erőművekre. Ebben szerepet játszhatnak a hagyományos, vagy akár ésszerű határokon belül az atomerőművek is.
Ez viszont nem jelentheti egyes alternatív energiatermelési ágazatok ellehetetlenítését. amit akarva-akaratlanul Aszódi Attila is megerősíti blogjában, amikor arról ír, hogy a német kormány azt fontolgatja, hogy "nem lehet szélerőművet építeni - például az Északi-tengeren -, vagy az elmúlt 3 év új szélerőmű-építési átlagtempójának 58 százalékában korlátozzák az új beépítéseket". Vagyis ésszerű kompromisszumokat keresve igyekszik a német kormány megoldást találni a kvázi betiltás helyett.

Létezik egy másik támogatási ága is a megújuló energiahasznosításnak, az úgynevezett kötelező átvételi rendszer. Ennek lényege, hogy a "zöld" energiatermelőktől a rendszerirányító köteles a piaci árnál magasabb tarifával átvenni a megtermelt energia mennyiséget. (Ez egyébként Magyarországon is működő modell és érvényes a szélerőművi áramra is.)

A kormányzatnak a szélenergiával szemben támasztott ellenszenvének oka lehet az is, amit a sajtóban is számosan megszellőztettek - hogy némi iróniával szólva - "Paks 2 szele fújja el" a szélerőmű építkezéseket, de az is elképzelhető, hogy ezen a piacon nem működnek kormány közeli cégek.

A szélenergia leginkább az a megújuló energia forrás, amely sok kellemetlenséget tud okozni egy olyan atomerőműnek, mint amilyent Paksra terveznek - erről beszélt az ATV-ben Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem vezetés- és stratégia tanszékének kutatóközpont-vezetője, korábbi szakállamtitkár. Arra emlékeztetett, hogy a szélerőmű - ellentétben a napkollektorrral - éjszaka is termel áramot. Viszont Paksnak az ebben az időszakban megtermelt áramát már most sem könnyű eladni a piacon, ugyanis annyira olcsó a "völgy időszakban" előállított áram. Éppen ezért, ha újabb - éjszaka is működő - alternatív energiatermelő lép be a rendszerbe, az lenyomhatja azt az árat, amelyet Paks képes elérni, vagyis ebben az esetben még veszteségesebb lehet Paks 2 - érvelt Felsmann Balázs is a kormány ellenszenvének lehetséges okára. Az is tény viszont, hogy a megújuló energia elsősorban a nukleáris- és a szénerőműveket szorítja ki a piacról. Éppen ezért az ilyen - úgynevezett alaperőművi - technológiák a világon mindenhol válságban vannak.

Érdemes figyelembe venni, hogy Európában az elmúlt évtizedben az újonnan épült erőművek 77 százaléka megújuló energiát hasznosított - emlékeztetett Felsmann Balázs.Tavaly a földrész teljes áramfelhasználásának több, mint 30 százaléka származott alternatív energiaforrásból. Németországban is - egy év alatt - 20 százalékkal nőtt a zöldenergia-felhasználás aránya, amely jelenleg már eléri a 33 százalékot.

Ma már az sem igaz, hogy óriási rendszerterhelési gondot okoznak a lökés szerű szélenergia "hullámok". Egyre inkább terjed az a megoldás, hogy amikor egy erősebb széláram érkezik, akkor a szélerőmű-park tulajdonosok nem kapcsolhatnak be minden szélmotort a rendszerbe, hanem fokozatosan helyezhetik csak üzembe a szélparkot - mondta Felsmann Balázs.

A szélenergia termeléshez szükséges szélerősség Magyarországon meglehetősen ritka még azokban a szélcsatornákban is, ahol viszonylag gyakori az átlagot meghaladó szélerősség - erről fejtette ki a véleményét a Népszavának Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője. Míg Németországban például a tengerpartra telepített szélturbinák évi 2-3 ezer, vagy akár ennél is több órát is termelnek elektromos áramot, addig Magyarországon legfeljebb 1 000- 1 500 óra. A szakember szerint a beruházás fajlagos költsége ezért is jóval magasabb, mint a napenergia esetében. Ráadásul a napenergia felhasználás hatásfoka az elmúlt 10 évben megkétszereződött, a szélenergiánál már koránt sincs ilyen nagy tartalék. (Támogatásokkal természetesen rentábilissá tehetőek a szélerőművek is.)

Az ország egyes területein, például Szegeden és térségében például évi 2 500 - 3 000 órát is süt a Nap. Ez kétszer-háromszor nagyobb kihasználtságot jelez a szélerőművekhez képest.A teljes hazai villamos energia termelésben a szélenergia részaránya egyébként az egy százalékot sem éri el. Ezért a szakértő szerint Magyarországon a megújuló energia termelésben a szél helyett a napenergiára és a biomasszára kellene helyezni a hangsúlyt, és a pillanatnyilag elhanyagolt földhő-hasznosítás is növekedése is kívánatos lehet.

Nem kell az olcsóbb áram
A politikai pártok közül az LMP álláspontja szerint a kormány azért nem támogatja a megújuló energiát, mert csak csak így tudják igazolni a Paks 2 beruházás szükségességét. Az kétségtelen tény, hogy az energia törvény módosítása nem mondja ki a szélerőmű- beruházások tiltását, de jelentős változtatás, hogy csak a kormány adhat ki engedélyeket ilyen létesítmények építésére. Ezért egyáltalán nem zárható ki, hogy akár három év múlva akár ez a kormány, akár egy másik mégis csak változtat a jelenlegi hazai trenden és újra indítja a szélerőmű programot. A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint újabb egyértelmű bizonyíték született arra, hogy a Fidesz nem érdekelt az olcsó áramban és az energiafüggőség felszámolásában - áll az ellenzéki párt közleményében.
Évről évre csökkennek a szélerőművek fajlagos beruházási költségei: a széllel termelt áram ma már az Egyesült Államokban és az Európai Unióban is olcsóbb, mint az atomerőművi áramtermelés, és az ára továbbra is esik, miközben az atomé a 2011-es fukusimai katasztrófa óta meredeken emelkedik. Az Orbán-kormány jó ütemérzékkel ezt a pillanatot választotta ki hogy deklarálja: az atomenergiára teszi a tétjeit, a szélerőművek létesítését pedig tovább lehetetleníti.
Jávor Benedek a PM európai parlamenti képviselő és az Európai Parlament Zöld frakciójának megrendelésére készült átfogó tanulmányban (Zöld Magyarország - energia útiterv) egyebek mellett azt számolta ki, hogy a jelenleginél lényegesen nagyobb szélerőmű-mennyiség is kényelmesen elférne a hazai villamos energia-rendszerben. A Wuppertal Institut és az Energiaklub által készített tanulmány azt is bebizonyítja, hogy 2050-ra akár a harmadával is csökkenhetne az áram ára, ha az atom helyett a zöldenergiába és az energiahatékonyságba fektetnénk az ország erőforrásait.
A PM felhívja a kormány figyelmét: a szél akkor is fújni fog, ha betiltják - a politika mozgástere legfeljebb odáig terjed, hogy lemondunk a környezetkímélő, egyre olcsóbb szélenergiáról, és az újabb eladósodással, az orosz függés bebetonozásával, felmérhetetlen környezeti kockázatokkal, meg jókora áramár-emelkedéssel járó atomenergiához kötjük magunkat - figyelmeztetett az európai parlamenti képviselő. A napelemek megadóztatása és az atompénzek titkosítása után logikus lépés a szélenergia kiirtása a rendszerből, de a magyar emberek érdekeit semmilyen módon nem szolgálná, ráadásul az európai energiapolitikai célkitűzésekkel és folyamatokkal is szembemenne. Az egyértelmű nemzeti érdek az energiahatékonyság növelésére és az olcsó zöld energiára épülő új energiapolitika lenne - mostantól nyilvánvaló, hogy Orbánékra ebben sem számíthatunk - fejtette ki Jávor Benedek.