- Guterres lehet az ENSZ főtitkára

Noha Ban Ki Mun, a január elsejével posztjáról leköszönő dél-koreai ENSZ-főtitkár többször kifejezte kívánságát, hogy azt szeretné, ha nőt állítanának a világszervezet élére, s a hírek szerint ezt szorgalmazta volna a jelenlegi, illetve legesélyesebb jövőbeni amerikai elnök, Barack Obama és Hillary Clinton is, a jelek szerint ez a szempont lekerült a napirendről. Ahogy arról is egyre kevesebb szó esik, hogy az új vezetőnek Kelet-Európából kellene kikerülni, mivel ez a térség még nem adott főtitkárt.

A BT utoljára múlt héten tartotta negyedik próbaszavazását, s a következő forduló várhatóan szeptember 26-án lesz. A testületnek a menetrend szerint október végéig kellene kialakítania álláspontját, amelyet a világszervezet közgyűlése elé terjeszt. Ban Ki Mun mandátuma december 31-vel jár le.

Guterres a kiszivárgott hírek szerint a negyedik fordulóban 12 támogató, s két eltanácsoló voksot kapott, egy szavazónak nem volt véleménye jelöltségéről. Ez javulás a harmadik fordulóhoz képest, amikor 11 bátorító, három lebeszélő szavazat mellett volt egy kvázi tartózkodás. Két kelet-európai jelölt végzett a második, illetve harmadik helyen: Miroslav Lajcak szlovák külügyminiszter tíz igenlő, négy lebeszélő voksot kapott, az előző fordulóhoz képest eggyel sikerült növelnie támogatói számát. Vuk Jeremic volt szerb külügyminiszter kilenc bátorító, négy lebeszélő voks, két tartózkodás mellett futott be mögötte.

A női jelöltek, köztük a bolgár Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója mind kiestek az élbolyból. Szintén lemaradt Srgjan Kerim volt macedón külügyminiszter, Susan Malcorra argentin külügyminiszter és Danilo Türk volt szlovén elnök. A kezdetben esélyesnek gondolt Helen Clark, az ENSZ fejlesztési ügynökségének, az UNDP-nek a vezetője, a Costa Rica-i Christina Figueres, a világszervezet korábbi klímatárgyalója, illetve Natalia Gherman volt moldáv külügyminiszter az utolsó három helyezett.

Az eredeti 12 indulóból egyébként már csak tízen maradtak, s Matthew Rycroft brit ENSZ-nagykövet már a harmadik fordulónál szorgalmazta, hogy lépjenek vissza azok, akiknek csekély a támogatottságuk, hogy így könnyebb legyen kialakítani a végső sorrendet.

Guterres hiába nyert negyedszer, még mindig nem vehető biztosra, hogy ő lesz a befutó, mivel a hírek szerint a két „eltanácsoló” voks közül az egyiket Oroszország adta le. Ez pedig arra utalhat, hogy az utolsó pillanatban Moszkva még mindig vétót emelhet kinevezésével szemben. Az oroszok ragaszkodnának leginkább ahhoz, hogy ezúttal Kelet-Európa sora jött el, e térségnek kell adnia az ENSZ-főtitkárt, s egyelőre nincs jele annak, hogy le akarnának mondani e követelésről.

De ahogy más ügyekben, így a szíriai tűzszünet ügyében is közeledett az amerikai és az orosz álláspont, nem kizárható, hogy – valamilyen kompromisszumos alku keretében – Guterres jelöléséről is konszenzusra tudnak jutni. Franciaország és Nagy-Britannia esetében a megfigyelők kevéssé valószínűnek tartják, hogy vétót emelnének, Kína pedig a mostani főtitkárválasztáskor meglehetősen visszafogott, igaz, legutóbb körömszakadtáig – és sikerrel – küzdöttek, hogy ázsiai jelölt legyen a befutó.

Oroszország egyik titkos favoritja Bokova lett volna, az UNESCO főigazgatója NATO-ösztöndíjas volt, az Egyesült Államokban és Oroszországban is tanult, ismeretségei vannak Hillary Clinton belső körében, s jó munkakapcsolatban áll Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is – írta róla a Financial Times.

Washingtonban azonban nem pártolják Bokovát, ahogy Helen Clark volt új-zélandi kormányfőt sem, aki ellen az a kifogás, hogy többször is tiltakozott az amerikaiak csendes-óceáni atomkísérletei ellen. Helen Clark Moszkva támogatását sem bírja.

Jelenleg Lajcák szlovák külügyminiszterről gondolják legtöbben, hogy – ha Guterrest tényleg megvétózzák az oroszok – esélye lehet Ban Ki Mun posztjának elnyerésére. A szlovák diplomácia vezetője a harmadik szavazáson meglepetésre a 11. helyről a másodikra ugrott előre, s a negyedik fordulóban is sikerült pozícióját megtartania.

Az 53 éves diplomatának van nemzetközi tapasztalata, 2007-2009 között Bosznia-Hercegovina ENSZ-főképviselőjeként dolgozott, s öt nyelven beszél, igaz, franciául nem. A harmadik helyezett Jeremic ugyan Cambridge-ben és a Harvardon diplomázott, mégis leginkább az amerikai támogatással akad gondja, a volt szerb külügyminiszter ugyanis ellenezte Koszovó függetlenségét, s a NATO-val szemben is bíráló álláspontot foglalt el. A 41 éves politikus 2012-2013-ban az ENSZ-közgyűlés elnökeként szolgált, a legfiatalabb diplomata volt, aki ezt a fontos posztot betöltötte.