Szégyelld magad világ! Megint magukra hagyod a gyerekeket

Publikálás dátuma
2016.09.13. 07:34
Jelenleg Törökországban tartózkodik a legtöbb menekült és minden bizonnyal egyúttal a legtöbb gyermekkorú is a világon FOTÓ: MOL
Világszerte csaknem 50 millió gyermek él „gyökértelenül” – közülük 28 milliót olyan konfliktusok űznek el otthonukból, amelyekért nem ők a felelősek és további milliók vándorolnak el egy jobb, biztonságosabb élet reményében. A konfliktusok és az erőszak gyakran traumatizálják őket, és a tengerbe fúlás, az alultápláltság, a kiszáradás, a gyermekkereskedelem, az emberrablás, a nemi erőszak, vagy akár a gyilkosság is veszélyeztetheti őket. Azokban az országokban, amelyeken keresztül vándorolnak és úti céljukhoz érkezvén is gyakran idegengyűlölettel és hátrányos megkülönböztetéssel szembesülnek.

Kijózanító képet festenek az UNICEF által „Gyökértelenül: Erősödő krízis helyzetben a menekült és migráns gyermek” címmel publikált jelentés adatai azon erőszakos konfliktusok és más krízis helyzetek által érintett több millió gyermek és család életéről, akik számára biztonságosabb megoldásnak tűnik mindent kockára téve a veszélyes útra vállalkozni, mint otthon maradni.

  • A szülőhazájukon kívül menedéket kereső gyermekek száma óriási és még növekszik is. 2015-ben az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága védelme alatt álló gyermek menekültek csaknem 45 százaléka Szíriából és Afganisztánból származott.

  • 28 millió gyermek kényszerült elhagyni otthonát – közöttük 10 millió gyermekkorú menekült - hazai és határokon átívelő erőszak és konfliktusok miatt. Közülük egymillió menedékkérő státusza még nem dőlt el.

  • Becslések alapján 17 millió gyermek kényszerült elhagyni otthonát és vált gyökértelenné saját hazájában – számukra is rendkívül fontos a humanitárius segítség és az alapvető szolgáltatások biztosítása.

  • Egyre több gyermek kel át egyedül országhatárokon. 2015-ben mintegy 100 000 kíséret nélküli kiskorú igényelt menedéket 78 országban – háromszor annyian, mint 2014-ben. A kíséret nélküli gyermekek vannak leginkább kitéve – többek között az embercsempészek és emberkereskedők általi - a kizsákmányolás és abúzus kockázatának.

  • Csaknem további 20 millió migráns gyermek hagyta el világszerte az otthonát különböző okok, például súlyos szegénység vagy bandaháborúk miatt. Sokukat, mivel nincsenek irataik és bizonytalan a jogi státuszuk különösen veszélyezteti a bántalmazás és az őrizetbe vétel. Mivel nem követik szisztematikusan nyomon helyzetük alakulását – védtelenek maradnak.

 FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

 FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

A jelentés szerint jelenleg Törökországban tartózkodik a legtöbb menekült és minden bizonnyal egyúttal a legtöbb gyermekkorú is a világon. Népességszámához viszonyítva Libanon fogadja be a legtöbb menekültet: nagyjából minden ötödik ember Libanonban menekült. Összehasonlításképpen: az Egyesült Királyságban nagyjából 530-ból-, az Egyesült Államokban 1200-ból 1 ember menekült. Ám, ha a jövedelmi szint szerint osztályozzuk a menekülteket befogadó országokat, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Etiópiában és Pakisztánban a legmagasabb a menekültek koncentrációja.

A jelentés amellett érvel, hogy ahol léteznek a migráció biztonságos és legális formái, ott ez a gyermekek és az őket befogadó közösségek számára is előnyökkel járhat.

Ám azok a gyerekek, akik elhagyják otthonukat, vagy erőszakkal távolítják el őket onnan, gyakran elesnek a migráció által nyújtott esetleges előnyöktől, mint például az elvándorlást választó gyerekek és családok számára az egyik elsődleges motivációt jelentő oktatástól.

Görögország, Lesbos 2016 - egy beteg kisfiú vár arra, hogy helyet találjanak neki valahol a világon

Görögország, Lesbos 2016 - egy beteg kisfiú vár arra, hogy helyet találjanak neki valahol a világon

Egy menekült gyermek ötször nagyobb valószínűséggel marad ki az oktatásból, mint egy nem menekült.

Amikor egyáltalán adódik lehetőség arra, hogy iskolába járjanak, ez lesz a legnagyobb eséllyel a migráns és menekült gyerekeket érintő hátrányos megkülönböztetés, igazságtalan bánásmód és bántalmazás színtere.

Jogi akadályai is vannak annak, hogy a menekült és migráns gyerekek ugyanúgy hozzájuthassanak a szolgáltatásokhoz, mint a többi gyerekek.

A legrosszabb esetekben az idegengyűlölet közvetlen támadásokig fajulhat. Csak Németországban a hatóságok 850, menekültszállás ellen elkövetett támadást tártak fel 2015 során.

Hat cselekvési terület
  • a menekült és migráns, legfőképpen a kíséret nélküli gyerekek védelme a kizsákmányolás és erőszak ellen;
  • a menekült státuszért folyamodó, vagy migráns gyerekek feltartóztatásának megakadályozása gyakorlati alternatívák sorának bevezetésével;
  • a családok széthullásának megakadályozása, hiszen a család a gyermekek védelmének és jogi helyzetük rendezésének a legmegfelelőbb formája;
  • minden menekült és migráns gyermek oktatásának, illetve az egészségügyi és más minőségi szolgáltatásokhoz hozzáférés biztosítása;
  • az erőteljes menekült és migráns hullám okainak kezelése;
  • az idegengyűlölet, a hátrányos megkülönböztetés és a marginalizálás elleni fellépés.

Ahogy régebben is - 1938: a fáradt és árva 8 éves zsidó Josepha Salmon, aki egy gyerektranszport tagjaként hamarosan útnak indul Németországból Nagy-Britanniába

Ahogy régebben is - 1938: a fáradt és árva 8 éves zsidó Josepha Salmon, aki egy gyerektranszport tagjaként hamarosan útnak indul Németországból Nagy-Britanniába

Szerző

Szeptemberi sokk a Clinton-kampányban

Publikálás dátuma
2016.09.13. 07:33
Clintont azzal vádolják, titkolózik egészségével kapcsolatban FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JUSTIN SULLIVAN
Októberi meglepetés helyett szeptemberi sokk rázta meg Hillary Clinton kampányát. Donald Trump hetek óta célozgatott rá, hogy gond van demokrata ellenfele egészségével, Clinton stábja pedig rendre visszautasította ezeket az „alaptalan híreszteléseket”.

A demokrata elnökjelölt rosszulléte a New York-i 9/11-es megemlékezésen változtatott ezen a helyzeten: a 68 éves volt First Lady egészségi állapota hirtelenjében megkerülhetetlen kampánytémává lépett elő.

Az első hírek arról szóltak, hogy túl meleg volt az egykori Ground Zerónál tartott ünnepségen, s Clinton azért távozott idő előtt. Azután kiszivárgott egy videó, amelyen jól látszik, a kocsijához lépve megingott, majd összecsuklott, s a titkosügynökök emelték be az autóba.

Hillary majd két órát pihent lánya lakásán, s amikor onnan kijött, mindenkit biztosított arról, hogy már teljesen jól érzi magát. Néhány óra elteltével azonban a volt First Lady orvosa közzétette: Clintonnál már pénteken tüdőgyulladást diagnosztizáltak, s azt tanácsolták, hogy pihenjen. Múlt héten azonban még azt kommunikálták, allergia miatt kapott kétszer is köhögési rohamot.

Hillary hétfő-keddi kaliforniai programját lemondták, s kérdéses, el tud-e utazni szerdán Las Vegasba. Mivel vészesen közeledik az első tévévita időpontja, s addigra vissza kellene nyernie állóképességét, nem kizárt, hogy eheti többi programja is elmarad.

Idén úgy adódott, hogy mindkét elnökjelölt benne van a korban, Donald Trump betöltötte a 70-et, Clinton októberben lesz 69, ő az eddigi legidősebb politikus, akit a demokraták az elnökválasztáson indítanak, s annyi idős, mint Ronald Reagan volt, amikor első hivatali idejére megválasztották.

A volt First Ladyt ugyan azzal vádolják, hogy titkolózik az egészségével kapcsolatban, de orvosa részletesen taglalta eddigi egészségügyi problémáit, a legsúlyosabb incidens 2012-ben történt, elesett, enyhe agyrázkódást szenvedett, vérrög keletkezett az agyában, s emiatt máig vérhígítókat kell szednie. (A republikánus média azt sejteti, hogy valójában stroke-ja volt, s máig küzd az utóhatásaival.)

Donald Trump egészségi állapotáról jóval kevesebbet tudni, az általa közzétett orvosi jelentés hitelességét (az orvos azt írta, minden lelete „pozitív”) az amerikai sajtó kifigurázta. A nemzeti ünnepen a milliárdos visszafogta magát, nem kommentálta Clinton rosszullétét, tegnap jobbulást kívánt vetélytársának.

A Washington Post és a Wall Street Journal is emlékeztetett, nyolc éve az akkor 71 éves republikánus elnökjelölt, John McCain több mint ezer oldalas, részletes jelentést tett közzé egészségi állapotáról, s utaltak arra, ezt kellene tenni idén a republikánus és a demokrata elnökjelöltnek egyaránt.

Szerző

Halasztják az osztrák elnökválasztást

Publikálás dátuma
2016.09.13. 07:32
„Ellenőrzésre van szükség” – hirdeti plakátján Norbert Hofer. A választások kapcsán már mintha túlzott lenne a kontroll FOTÓ: EU
Kezd bohózathoz hasonlítani az osztrák elnökválasztás. Nem elég, hogy az alkotmánybíróság a választócédulák feldolgozása kapcsán tapasztalt szabálytalanságok miatt a második forduló október 2-án való megismétlését rendelte el az osztrák szabadságpárti (FPÖ) Norbert Hofer és a függetlenként induló, de a környezetvédők által támogatott jelölt, Alexander Van der Bellen között, tegnap bejelentették, ezt a voksolást is el kell halasztani. Olyan sok rossz szavazócédulát nyomtattak, hogy nem tudják garantálni a voksolás hibátlan lebonyolítását.

Wolfgang Sobotka belügyminiszter tegnap sajtóértekezleten jelentette be az elnökválasztás újbóli elhalasztását. A tárcavezető elnézést kért a választóktól, különösen azoktól, akik már levélben leadták szavazatukat. Mint mondta, nincs más választása, a parlamentet kell kérnie, hogy olyan törvényt fogadjon el, amely lehetővé teszi, hogy a voksolást ne csak az egyik jelölt halála esetén rendezhessék meg későbbi időpontban. (A jelenlegi törvénykezés értelmében csak az egyik jelölt halála esetén képzelhető el a halasztás, ráadásul csak az első felvonást lehet későbbi időpontban megrendezni.)

A megismételt voksoláson a levélben leadott szavazatokhoz kitöltendő szavazócédulák új formátumot kapnak. A belügyminiszter megvédte az állami nyomdát, amely a hibás szavazócédulákat nyomtatta ki.

Wolfgang Sobotka két időpontot is megjelölt a második fordulóra. Szerinte a november 27-i, vagy a december 4-i dátum jöhetne szóba. A szociáldemokraták már előzetesen jelezték, nem támogatnák, hogy a voksolást csak 2017-ben rendezzék meg. A voksolás megrendezése azonban attól is függ, hogy a parlament mikor fogadja el az erről szóló új törvényt. Szerinte a törvényhozásnak elegendő időt kell adni olyan jogszabály elfogadására, amely jogilag megkérdőjelezhetetlen helyzetet teremt.

Sobotka kifejtette, tudatában van annak, hogy a halasztás „megterhelést jelent” a választók számára, de bízik az emberek „demokratikus érettségében”, s abban, hogy a történtek ellenére ismét élnek szavazati jogukkal.

Egy hete az osztrák belügyminisztérium jelentette be, számos hibásan gyártott szavazócédula készült. A belügyi tárca ezért elrendelte a szelvények felülvizsgálatát. Addig az időpontig 1,5 millió szavazólapot küldtek ki azoknak, akik nem a lakhelyüknek megfelelő szavazóhelységben kívánták leadni voksukat. Ezt megelőzően Vorarlberg tartományból érkezett hibás szelvényekről bejelentés.

A felső-ausztriai Vöcklabruck településen gyártott borítékok ragasztása volt rossz, ezért fennállt a veszélye, hogy a szavazólapok kicsúszhatnak a borítékból. Az alsó-ausztriai Amstetten járásban bukkantak olyan szelvényekre bukkantak, amelyek sérült borítékokban voltak. A belügyminisztérium információs telefonvonalat hozott létre, hogy a hibás szavazólapokkal kapcsolatos teendőkről felvilágosítást adjon a választópolgároknak.

Wolfgang Sobotka belügyminiszter mindezek ellenére múlt hét elején még kizárta a halasztás lehetőségét, a hét végén azonban már nem látszott annyira biztosnak e tekintetben. Az Osztrák Szabadságpárt elnökjelöltje, Norbert Hofer előzőleg úgy nyilatkozott az osztrák közszolgálati televíziónak, az ORF-nek, hogy ezúttal „minden rendben lesz”. Szerinte „nem lesz ok” arra, hogy ismételten megtámadják a voksolás eredményét. Tudni kell azonban, hogy amikor ez az interjú készült, még nem volt ismert az, mennyire komoly gondot jelenthet a hibás szavazólapok ügye.

Mindenesetre Alexander Van der Bellen már júliusban azt követelte a komolyság megőrzése érdekében: a jelöltek garantálják, bármi legyen is a következő voksolás eredménye, nem támadják meg azt. Felvetését azonban akkor elutasította az Osztrák Szabadságpárt. Az osztrák televízióban múlt csütörtökön ezzel kapcsolatban azonban már úgy nyilatkozott, elvárja az osztrák hatóságoktól, hogy tiszta helyzetet teremtsenek, s átláthatóságot garantáljanak az ügyben, azaz mindenkit időben értesítsenek a fejleményekről. Kifejtette, minden választó részéről jogos elvárás, hogy a szavazatát figyelembe vegyék a voksok összeszámolásánál. „Az idő azonban fogy” – figyelmeztetett.

Mi állt az első döntés hátterében?
Az osztrák alkotmánybíróság július elsején kihirdetett ítéletében rendelkezett arról, hogy meg kell ismételni az elnökválasztás második fordulóját. A testület jóváhagyta az elnökválasztás érvényességét kétségbe vonó szabadságpárti beadványt, amely a szavazatszámlálás során elkövetett szabálytalanságokra hivatkozott.
Elsősorban a levélben leadott voksok feldolgozásánál tapasztaltak szabálytalanságokat. Egyes szavazókörzetekben a törvényben meghatározott időpont előtt nyitották fel a borítékokat. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a választás végkimenetelét befolyásoló visszaéléseket nem tapasztaltak.
Az államfőválasztás május 22-i második fordulójában, szoros küzdelemben Alexander Van der Bellen, a Zöldek által támogatott független államfőjelölt nyert, a voksok 50,35 százalékát szerezve meg, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltjével, Norbert Hoferrel szemben, akit a szavazásra jogosultak 49,65 százaléka támogatott. Van der Bellen alig több mint 31 ezer szavazattal előzte meg Hofert.
Az eredmény kapcsán egész Európa fellélegzett, mert mostanság a legkevésbé sincs szüksége az EU-nak arra, hogy egy euroszkeptikus politikus üljön az elnöki székbe. Amikor kiderült Van der Bellen győzelme, Brüsszelben megkönnyebbültek, a voksolás megismétlése senkinek sem volt jó hír.
Az osztrákok többsége azonban egyetértett az ismétléssel. Ez derült ki az OGM közvélemény-kutató intézet augusztusban készített felméréséből. Eszerint az osztrákok 55 százaléka szerint indokolt a megismételt választás, 41 százaléka szerint viszont nem. Akik a tavasszal indult öt jelölt közül sem Hoferre, sem Van der Bellenre nem szavaztak, azok mintegy hatvan százaléka úgy véli, hogy nem jogos az újból kiírt választási forduló. A válaszadók 38 százaléka úgy vélte, ezúttal nem Van der Bellen, hanem Hofer nyer majd. 34 százalék viszont úgy vélte, inkább a környezetvédők által támogatott jelölt az esélyes.
A felmérésből az is kiderült: azok közül, akik tavasszal is elmentek szavazni, 91 százalék ismét leadja majd voksát. A felmérést végző intézet vezetője, Wolfgang Bachmayer a bécsi Kuriernak úgy nyilatkozott, mindkét jelölt szavazótábora igen jól mozgósítható. A kutatás eredménye szerint ugyanis Hofer támogatóinak 97, míg a Van der Bellen szavazóinak 94 százaléka biztosan az urnák elé járul majd, az ingadozóknak pedig 67 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ősszel is elmegy szavazni.

Több szakértő a tegnapi bejelentés előtt azzal érvelt a voksolás későbbi időpontban való megrendezése mellett, hogy ha megrendezik azt, akkor a hibás szavazócédulák miatt a két jelölt közül bármelyik ismét megtámadhatja a voksolást, az alkotmánybíróság pedig valószínűleg ezúttal is helyt adhat az óvásnak, mert júliusban ugyanezzel az indokkal rendelte el a voksolás megismétlését. Csakhogy még egy ilyen alkotmánybírósági döntés már az osztrák demokrácia tekintélyét tépázná meg.

Heinz Mayer alkotmányjogász a Der Standard napilapban szombaton úgy vélte, „lehetséges rendszerhiba” keletkezett, ezért ő már akkor úgy vélte, el kellene halasztani a voksolást. Mint a liberális lapban megjelent vendégkommentárjában írta, feltételezhető, hogy a szavazólapokkal kapcsolatos gondok jóval nagyobbak az eddig véltnél, az október 2-i megrendezés esetén nagy lenne a veszélye annak, hogy ismét megtámadják a voksolást.

Egy másik szakértő, Theo Öhlinger is hasonlóképpen ítélte meg a helyzetet. Szintén a Standardban úgy látta, fatális helyzet állhat elő, ezért meg kell fontolni a voksolás későbbi időpontban való megrendezésének lehetőségét. Ha néhány száz rossz szavazólapról van szó, még megoldható a probléma, ha azonban több ezerre tehető a hibás cédulák száma, akkor nem lehet igazságos választás lebonyolításáról beszélni, ezért nem adódhat a halasztáson kívül más választási lehetőség. „Nem egyszerű a helyzet, mert nincs olyan konkrét jogi előírás, amely ezt a kérdést kezelné” – emlékeztetett.

Peter Filzmaier választási szakértő kifejtette, amennyiben nem egyedi, hanem választók ezreit érintő esetről van szó, akkor egy későbbi alkalommal kellene megrendezni a szavazást. „Egyedi eseteket még lehet tolerálni, azonban több ezret már nem” - jelentette ki.

Bernd-Christian Funk alkotmányjogász viszont az ORF-ben épp jogi okokra hivatkozva állította azt, hogy a halasztás megvalósíthatatlan lenne. Ám ezt a helyzetet orvosolja majd azonban a parlament döntése.

Az osztrák politikai élet képviselői már múlt héten nyilatkoztak arról, mit szólnának a halasztáshoz. Reinhold Lopatka, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke azt közölte, nem zárkózik el a halasztástól, ám már akkor utalt arra, hogy a kérdést új választási törvénnyel kell szabályozni. Szerinte elengedhetetlen az, hogy a választói névjegyzéket aktualizálják. Erre már csak azért is szükség lenne, mert Ausztriában 16 évtől lehet szavazni, a májusi második forduló óta azonban sokan betöltötték ezen életkorukat. Többen időközben pedig meghaltak. A választási lista frissítésének szükségességére egyébként Wolfgang Sobotka belügyminiszter is utalt tegnapi sajtóértekezletén.

Az FPÖ-nél nem örülnek a halasztásnak, de aligha lesz más választása a pártnak, mint megszavazni a későbbi időpontot. A párt a következő napokban személyi konzekvenciákat követel a belügyminisztériumban. Heinz-Christian Strache, az Osztrák Szabadságpárt elnöke összeesküvést lát a halasztási kísérlet mögött, illetőleg „pusztán politikai manővert”. Az Osztrák Szabadságpárt a levélben szavazás korlátozását akarja, ami nem is csoda, hiszen ezek a voksok fordították meg az eredményt májusban is. Ezt a lehetőség azonban sem az SPÖ, sem az ÖVP számára nem jöhet szóba.

Az interneten némi iróniával szemlélik a történéseket. Egy hozzászóló szerint addig addig halasztgatnak, amíg Ausztriába vissza nem tér a császárság…

Fej fej mellett állnak a jelöltek
Az augusztus végén közzétett felmérés szerint Norbert Hofer nyerné az osztrák elnökválasztást, ha most rendeznék a második fordulót. A Gallup intézet felmérése szerint Hofer 53 százalékos, míg a Zöldek által támogatott Alexander Van der Bellen 47 százalékos támogatottságot mondhat magáénak.
A kutatás szerint a válaszadók 17 százaléka másra adná a voksát, mint májusban tette, 71 százalék viszont ugyanarra szavazna. A legbizonytalanabbak az Osztrák Néppárt (ÖVP) szavazói, 26 százalékuk választana mást. Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) támogatóinak 16, míg a Zöldekre voksolók 5 százaléka szavazna októberben másik jelöltre, mint májusban.
A felmérést bemutató Österreich című lap szerint Hofer profitálni tud olyan témákból, mint a Törökország és Ausztria közötti diplomáciai vita, a menekültügyi kérdések és a terrortámadások. Az újság megállapította, hogy Van der Bellen számára, aki elsősorban vidéken akar majd szavazatokat nyerni, nehéz lesz hasonlókat találni egy áttöréshez.
Szakértők ugyanakkor úgy látják, nem lehet megállapítani, Norbert Hofer, vagy Alexander van Der Bellen tekinthető-e az elnökválasztás esélyesének. Thomas Hofer osztrák politológus szerint, bár egyes közvéleménykutatások az FPÖ jelöltjének esélyeit látják jobban, ő úgy véli, még történhetnek olyan fejlemények, amelyek döntőek lehetnek majd a soron következő voksolás alkalmával.
Úgy vélte, a jelöltek számára most a választók mozgósítása a legfontosabb feladat. Azt azonban nem lehet várni, hogy egyik vagy másik tábor hívei „átszavaznának” a másik jelöltre. Sok múlhat azon is, hogyan szerepelnek majd médiafellépéseik alkalmával – fejtette ki.
A szakértő úgy véli, Van der Bellennek arra kell koncentrálnia, hogy a nem a Zöldekre szavazókat megnyerje magának. E tekintetben az FPÖ politikája elutasítása játszhat fontos, integráló szerepet. Norbert Hofer ugyanakkor a menekültválságot, Törökország ügyét, illetve a terrortámadások kérdését aknázhatja ki.