Amennyiben Magyarország úgy dönt, hogy új atomerőmű beruházást hajt végre, melyhez egyébként joga van - hiszen a tagállamok szabadon dönthetnek az egyes országok energiamixéről -, akkor ezt az EU jogi irányelveinek mentén teheti meg - tette hozzá az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke pénteken Budapesten tett látogatása során.
A két új 1200 MW-os blokk építését tartalmazó és legalább 12 milliárd euróba kerülő paksi kapacitásbővítési projektnél jelenleg két európai eljárás zajlik, az egyik európai bizottsági eljárás arról szól, hogy a jövőben értékesítendő áramárak kitermelik-e a beruházás költségeit, azaz támogatás nélkül megáll-e a lábán a paksi bővítés vagy sem. A kormány végig arról beszélt, hogy megtérül a paksi projekt, az ellenzők pedig ennek ellenkezőjéről, egyre erősebbek azok a vélekedések, hogy a bizottság szerint is elkerülhetetlen az állami támogatás. A kormány ugyanis irreálisan magas, 65 eurós áramárakkal számolta a megtérülést. Vagyis a projekt veszteséges lehet, amibe folyamatosan pénzt kell önteni. Ebben az esetben tehát lesz állami támogatás, de ha ezt tudomásul veszi a bizottság, már nem beszélhetünk tiltott dologról.
A másik európai bizottsági eljárás a tendereztetés elmaradása miatt indult, mert a kormány nemzetközi versenyeztetés nélkül választotta ki 2014 elején az orosz Roszatomot arra hivatkozva, hogy a magyar műszaki és biztonsági előírásoknak csak az orosz technológia felel meg. A Portfolio által hivatkozott források is úgy tudják, hogy a brüsszeli jóváhagyás egyik feltétele az alvállalkozók kötelező tendereztetése, azaz a Siemens, az Alstom és a többi európai beszállító beengedése lesz.
Úgy tudni, hogy a Brüsszellel folytatott tárgyalások lezajlottak és az állásfoglalás végső formáját szövegezik. Fontos azonban, hogy a Pakssal kapcsolatos két eljárást most már egy csomagban kezeli Brüsszel (állami támogatás, közbeszerzési megsértés), vagyis ha az állami támogatást feltételekkel átengedik, akkor a másikra is rá fog bólintani.
