Költségvetési lazítás uniós hátszéllel

A kormány a jövő évi költségvetésben lazítást tervezett be, ennek végrehajtásához váratlan segítséget kap Brüsszelből. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke ma arra tehet javaslatot, hogy ne kelljen figyelembe venni az oktatási és beruházási kiadásokat az uniós deficit- és adósságszámítási szabályoknál. Kérdés, hogy a nagyobb mozgástérrel hogyan sáfárkodik majd a kormány?

A Fidesz-kormány gazdaságpolitikáját 2010 óta számos kemény bírálat érte. Az azonban tény, hogy amióta Magyarország kikecmergett az ellene foganatosított, évekig tartó, túlzott deficit eljárás alól, és azóta kínosan vigyáznak arra, hogy a GDP-arányos államháztartási deficit mindig a Maastricht-i kritériumként előírt három százalék alatt maradjon. Ha ezen a határértéken nem is kíván változtatni Brüsszel, azon viszont - a Politico értesülései szerint - igen, hogy ne kelljen figyelembe venni az oktatási és beruházási kiadásokat az uniós deficit- és adósságszámítási szabályoknál.

Jean-Claude Juncker ma tartja szokásos éves beszédét az Európai Unióról, és ebben szerepelhet ez a javaslat. (A pontos részletek azért nem ismertek, mert az EB elnöke maga írja a beszédét, és a jövőre vonatkozó elképzelései a saját javaslatait tartalmazzák majd.) A kiszivárgott hírhez a Portfolió azt a kommentárt fűzte, hogy a Juncker-terv, ha valóban erről szól, akkor az növelné a rugalmasságot és vele együtt a büntetés nélküli költségvetési lazítás mozgásterét is - éppen a választások időszakában.

Indokoltnak tartja az uniós fiskális szigor lazítását a lapunk által megkérdezett Katona Tamás is. A közgazdász egyetemi tanár véleménye szerint a jelenlegi szabályok rontják az egyes tagállamok növekedési esélyeit. Rendkívül fontosnak tartaná, hogy Brüsszel a lazítás arányait megfelelő keretek között szabja meg. Ami Magyarországot illeti: számunkra kedvező lehet az oktatási kiadások új elszámolási gyakorlata, már csak azért is, mert az Orbán-kormányok időszaka alatt egyre kevesebb jut ilyen célra, különösen a középfokú oktatás költségvetése szenved hiányt.

A szakember szerint a beruházások alakulására is kedvező hatással lehet a Juncker-terv - mondta a szakember -, ugyanis hazánk ebben a tekintetben a régió utolsó helyét foglalja el. Jelenleg a GDP-nek mindössze 17-18 százaléka szolgálja a beruházásokat, holott a legalább 20 százalékos mérték volna a megfelelő - mondta Katona Tamás -, aki arra a kérdésünkre, hogy a lazítás nem ösztönzi-e majd a kormányt felelőtlen és értelmetlen kiadásokra, azt felelte, ehhez nincs szükségük az uniós szabályok megreformálására. Eddig is voltak visszaélések, csalások, vagyis egyesek meglehetősen lazán kezelték költségvetés kiadási oldalát, az államháztartási hiány mértékére viszont vigyáztak.

Jövőre egyébként az uniós módszertannak megfelelő, úgynevezett ESA-költségvetési hiány a GDP 2,4 százaléka lehet. Ez három fő tényezőt tartalmaz: a kormányzati beruházások növelését - közútfejlesztést és Modern városok program végrehajtását -, béremelést a közigazgatásban és az adóhatóságnál, valamint a célzott áfa-csökkentést az internet és az éttermi szolgáltatások terén.

A kormány a 2016-2020-as Konvergencia programban 2017-től a GDP 1,5 százalékának megfelelő strukturális hiányban határozta meg az új célt. A jövő évi költségvetési javaslatban kitűzött 2,4 százalékos uniós módszertan szerinti költségvetési hiánynak 2,1 százalékos strukturális egyenleg feleltethető meg. Amikor az MNB ennek alapján véleményezte a jövő évi költségvetést, akkor megállapították Konvergencia programban meghatározott középtávú költségvetési cél elérése ezen számok alapján nem teljesül. Nincs kizárva, hogy a Juncker terv feloldja ezt a feszültséget.

Ugyanakkor nem hagyhatók figyelmen kívül a Brexit várható hatásai. Ezek közül Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője egy tegnapi sajtóbeszélgetésen kiemelte, hogy pótolni kell majd a költségvetési kiesést, Magyarország eredetileg 2014 és 2020 között 21,5 milliárd euró uniós támogatásra számít. Ha nincs pótlás, akkor hazánk 1,5 milliárd eurótól, 465 milliárd forinttól eshet el, ami a GDP 0,7 százaléka lehet, ami a régió legnagyobb veszteségének bizonyulhat.