Előfizetés

Tűzoltókat vezényelhetnek a kémények tisztítására (is)

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2016.09.15. 07:24
A kéményseprők tavalyi tüntetése FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava
A lakosság biztonságát is veszélyeztető mértékű munkaerőhiány alakulhat ki a kéményseprés területén, azt követően, hogy ezt a közszolgáltatást is központosították, azaz a katasztrófavédelemhez csatolták.

Ezért tegnap a Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) kezdeményezésére a kéményseprők ismét tárgyalóasztalhoz ültek az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetőivel, miután a tavaly decemberi egyeztetés során tett ígéretekből eddig nem sok minden valósult meg. A kéményseprők az ügyfélközpontú szolgáltatás kialakításához a jogszabályi környezet módosítását szeretnék elérni, ennek érdekében a szakmai és munkavállalói szervezetek részvételével munkacsoport létrehozását kezdeményezik - közölte a tárgyalások után Vámos Csaba, a KOSZ elnöke. A munkacsoport egyebek mellett javasolni fogja kémények évenkénti ellenőrzésének visszaállítását - tette hozzá.

A kéményseprés idén júliustól került a katasztrófavédelemhez, és az elmúlt néhány hónapban tucatnyi szakember hagyta el az állami szférát. A szakma szerint jelenleg fele annyi, 800-900 kéményseprő van ma Magyarországon, mint amennyi a biztonságos szolgáltatáshoz kellene. A jogszabályi változások miatt pedig az évi ellenőrzés helyett két évente kötelező a kémények vizsgálata. Igaz, ez úgymond ingyenes, valójában az állampolgárok ennek költségeit közvetve fizetik meg.

A szakemberhiány pótlására tűzoltókat is kiképeztek kéményseprői feladatok ellátására, akik szükség esetén bevehetők. Általános viszont, hogy a fiataloknak nem vonzó a szakma és az átlagéletkor is 40 évtől fölött van. Fiatalításra kevés az esély, mert nincs nappali tagozatos szakmunkás képzés, legföljebb felnőttképzésben van lehetőség kitanulni a kéményseprő mesterséget - említette a Népszavának Vámos Csaba. A szakszervezet - német mintára - akár maga is vállalná a szakképzést megfelelő jogosítványokkal és az illetékes tárca segítségével.

Matolcsy késleltetné a magyar eurót

Publikálás dátuma
2016.09.15. 07:23
FOTÓ: Népszava
A forintot csak akkor célszerű feladni és csatlakozni a közös európai valutához, ha Magyarország elég erős, teljes egészében eléri az eurózóna fejlettségi szintjét - a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdai tájékoztatása szerint erről is beszélt Matolcsy György, a jegybank elnöke egy konferencián. 

Mint felidézte, Magyarország 12 éve lépett be az Európai Unióba, s azóta folyamatosan nyitott kérdés, hogy mikor csatlakozik az ország az eurózónához is. "Nemzeti pénzünket, a család fizetőeszközét azonban csak akkor érdemes feladnunk, ha már elég erősek vagyunk, a reálgazdaság felzárkózása és az államadósság szintje is megfelelő" - fogalmazott Matolcsy György. Hozzátette: akkor lehetséges Magyarország és az eurózóna számára is a csatlakozás, ha az egy főre jutó bruttó hazai össztermék eléri az eurózóna tagállamai átlagának 100 százalékát, az államadósság szintje pedig 50 százalék alá csökken - olvasható az MNB közleményében. Most 68, illetve 74-75 százaléknál tartunk.

A közvéleményt az eurón kívül Matolcsy György jegybankelnökkel és Vajda Zitával kapcsolatban napvilágot látott információk is foglalkoztatják. Az MNB felügyelőbizottságában azonban ezzel nem foglalkoznak - így Vajda kiugróan magas fizetését sem vizsgálják. Az MNB felügyelőbizottsága morális és ésszerűségi szempontokat nem vizsgálhat - ezt mondta Nyikos László, az MNB felügyelő bizottságának Jobbik által delegált tagja, az atv.hu megkeresésére. Mivel az MNB részvénytársaság, így dogozói munkavállalói státuszban tevékenykednek, ezért a nő fizetése Nyikos László szerint nem vet fel törvényességi kérdéseket.

A Népszabadság viszont arról írt, hogy a buddhizmusból ismert, úgynevezett tízmilliószoros napokra időzítették több kiemelt MNB-s közlemény közzétételét, és ehhez köze lehetett a Matolcsy György által felkarolt Vajda Zitának, aki India-kutató és már nemzetközi titkárként is többet keresett a jegybanknál, mint sok főosztályvezető. A jegybank válaszüzenetében azt írta, hogy a nemzeti bank közleményeire vonatkozó állítás minden alapot nélkülöz. Az viszont közismert, hogy Matolcsy eleve érdeklődik a keleti kultúrák iránt.

Mától nem nyit ki ebben az öt megyében a CBA-partner

Publikálás dátuma
2016.09.15. 07:22
FOTÓ: Népszava
Ma már nem nyit ki a Palóc Nagykereskedelmi Kft. számos üzlete Nógrád, Borsod, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyében - közölte Sáling József a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke a nol.hu-val.

A kft a térség legnagyobb CBA partnere volt, egyben Nógrád megye legnagyobb munkaadója is. A cég már az egymást követő harmadik éve veszteséges és úgy tűnik, nem kap több pénzt a bankjától. A napokban már rebesgették a Palóc Nagyker csődközeli helyzetét, üres polcokról, ki nem egyenlített beszállítói számlákról cikkeztek a helyi lapok. A bezárásról szóló híreket a társaság vezetése nem erősítette meg, leltározásról beszéltek, és ígéretük szerint jövő héten tájékoztató fórumot tartanak a dolgozóknak. A Magyar Nemzet információi szerint egy vevő már be is jelentkezett a cégre és összesen 1300 embert foglalkoztató 80 üzletére. Nem kizárt, hogy az üzletet nyélbe is üthetik, mert szerdától a Palóc Kft. már nem tagja a CBA franchise hálózatának.

Többfordulós sikertelen egyeztetés után a CBA Kereskedelmi Kft. ugyanis kezdeményezte a Palóc Nagykereskedelmi Kft.-vel kötött franchise szerződés felmondását és intézkedett a taghálózatból történő kizárásáról - közölte tegnap a CBA. Mivel a Palóc Nagykereskedelmi Kft. által üzemeltetett 80 egység a cég saját bérleménye vagy tulajdona, így azok további működésébe a CBA-nak nincs beleszólási joga, jövőbeni megvásárlásukra, üzemeltetésükre nincs módja - közölték. A felmondás oka, hogy a Palóc Nagykereskedelmi Kft. a CBA többszöri jelzése ellenére sem tett eleget szerződéses kötelezettségeinek, a franchise szabályokat huzamosabb ideje nem tartotta be. A CBA kötelezte a társaságot, hogy a hálózat által használt arculati elemeket, logókat a szerződésben foglaltaknak megfelelően távolítsa el.