A Corvinus rektora interjút adott a corvinusonline-nak. " Az én koromban az, hogy az ember publikál, egyfajta lelki kényszer. Folytatni szeretném eddigi tevékenységeimet, elsősorban az idegen nyelvű publikációimat. Az utóbbi 5 - 8 évben elsősorban külföldön publikáltam, ezt mindenképpen szeretném folytatni." - nyilatkozta. Lánczi Andrásnak soha életében egyetlen egy komolyan értékelhető, észrevehető publikációja nem volt, és az elmúlt nyolc évben is főleg magyar jobboldali folyóiratokban publikált, kiadott egy könyvet nemrég a Palgrave-nél, aminek nem volt semmiféle fogadtatása. (...) Lánczi magának hazudik, magáról is, meg a Corvinusról is, szemben mondjuk Orbánnal, aki leginkább az országnak szokott hazudni a magyar felsőoktatás állapotáról. (...) Mindazonáltal a magyar nihilizmus lényegéről van szó, a korai önfeladásról, a cinikus élethazugságokról, a teljesítmény nélküli életekről, amelyek Zitácska "kutatóprofesszor" asszony sokszoros egyetemi professzori fizetésében csúcsosodnak ki. Lánczi karrierje sajnos példa a fiatal jobboldaliak számára, akik még azt a majdnem semmit sem hajlandók megtenni, amit Lánczi produkált, ők az egyetemi padokból egyből a rezsimintézetekbe kerülnek, migráns-elméleti tanulmányokból veszik meg életük első lakását, ami később majd kap egy kis örökpanorámát. (...)