- Kétharmados túlkormányzás

E címen írta meg Sárközy Tamás az Orbán-kormány 2010-14 közötti időszakának részletes, jogi megközelítésű elemzését. A 400 oldalas könyv alaposan elmagyarázza a kormány működését meghatározó tényezőket: a főszereplők adottságait, az első Orbán-kormány örökségét és a baloldal bukásának okait, a csalódást a rendszerváltásban, a jogállam kis hatékonyságát, valamint a 2006-os események következményeit. Elemzései során Sárközy a kormányzati időszak szinte valamennyi emlékezetes történetére kitér, olykor gunyorosan és egyéni hangon. Az ellenzéki elemzők markáns megállapításait, így Magyar Bálint kifejezését, a posztkommunista maffiaállamot, vagy az Ungváry Rudolf által használt mutálódott fasizmust is túlzottnak tartja, szerinte „Nem rablóbanda a Fidesz, nem gengszterállamot működtetnek, hanem <csak> egy nacionalizmus-etatizmus felé hajló, populista kormányzást.” (376. o.) A jövőt illetően a szerző kétféle utat lát: vagy folytatódik a szabadságharc, a permanens forradalom, vagy pedig megszüntetik a nyilvánvaló túlzásokat, s az önkorrekció után elkezdődik a stabilizáció. Ez Sárközy szerint a Fidesznek is érdeke lenne. Az egyre sűrűsödő politikai és gazdasági botrányok, a korrupció elhatalmasodása, a gátlástalan menekültellenes uszítás azt mutatja, Orbán és a Fidesz nem képes más lenni. Ennek nyomán „bármi megtörténhet” – amint Sárközy állítja.