Zuhanhat a gazdaság a családi vállalkozások miatt

Néhány éven belül tömeges generációváltásra lehet számítani a családi vállalkozásoknál. Magyarországon a vállalatok csaknem 70 százaléka családi tulajdonban van, a GDP több mint felét ők állítják elő és foglalkoztatottak fele is náluk talál munkát. A nemzetközi tapasztalatok alapján a generációváltást e cégeknek csak a kisebb része éli túl. A hatalomtól függő, azt kiszolgáló vállalkozások gyarapodására nem érdemes dinasztiát alapítani.

Nem csak királyi, de gazdasági dinasztiák is kialakultak az évszázadok során. Magyarországon a Weis, a Goldberger, a Törley, a Francoise, a Dreher, a Hatvany és még lehetne sorolni. A XX. század közepén megszakadt ez a folyamatosság. Néhányan azonban valahogy átvészelték kicsiben, mint a soproni HirschlerGlas, amely a visszapillantó tükrök gyártására szakosodott, és 55 embernek ad munkát. Volt aki 1990, után tért vissza, mint a Zwack család. Néhány ma ismert név is már a második generációnak adta át a stafétabotot, mint például Csányi Sándor az OTP Bank vezetője, aki fiára bízta az élelmiszer feldolgozó cégbirodalom irányítását. Mások kiszálltak az üzletből, mint Wáberer György, aki a közelmúltban 35 év után hagyott fel a kamion biznisszel.

Jelenleg a hazai cégek mintegy 70 százaléka családi vállalkozás, becslések szerint a bruttó hazai termék (GDP) 50-60 százalékát állítják elő és a foglalkoztatottak nagyjából fele - 2,1 millió ember - is ebben a szegmensben dolgozik.

Éppen a szinte egy időben fellendülő vállalkozásoknak sok "alapító atya" elérte, vagy hamarosan eléri azt a kort, amikor át kell adnia a stafétabotot az utódoknak. A nemzetközi statisztikák szerint ezt az aktust a családi vállalkozások alig egyharmada éli túl, de a szakemberek előrejelzése szerint ez Magyarországon 15-20 százalék lehet. Ez akkor is megrengetheti a nemzetgazdaságot, ha a családi vállalkozások jelentős részét nagyobb, tőkeerősebb cégek vásárolják föl.

A generációváltás annyira égető kérdéssé vált, hogy mind több szakmai, érdekvédelmi szervezet, sőt, pénzintézet is foglalkozik vele. Az 1 milliárd forint feletti éves forgalommal, illetve a legalább 50 munkavállalót foglalkoztató családi vállalkozásokat tömöríti a Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Egyesület. A tagság feltétele az is, hogy két generáció már együtt dolgozzon, vagy az utódok készüljenek a vállalkozás átvételére. Jelenleg 60 aktív tagja van az egyesületnek, ám ezek több mint 250 vállalkozást képviselnek. Ez azt jelenti, hogy egy-egy családi vállalkozásnak több cég, vagy akár egy cégcsoport is tartozhat az érdekeltségi körébe. Az egyesületi tagok összbevétele tavaly meghaladta az 500 milliárd forintot, az adózás utáni nyereség pedig több mint 25 milliárd forintra rúgott. Ez a 250 vállalkozás mintegy 12 ezer munkavállalót foglalkoztatott. Az egyesület tagjai 2015-ben 40 milliárd forintot fordítottak beruházásokra. Ezzel megegyező mértékű volt a költségvetés bevétele a cégek adó, járulék, és díj befizetéseiből.

Az egyesület legföljebb 70-75 taggal tud érdemi munkát végezni. Az egyesület a társaságok javaslatait összegyűjti, továbbítja a törvények előkészítéséhez, a családi vállalkozásokat érintő jogszabályalkotáshoz - mondta a Népszavának Bárány László, az egyesület elnöke. A szakember elmondta, az egyesületben szinte minden nemzetgazdasági ágazat képviselteti magát az "órástól a kazánkovácsig".

A szakember szerint csak az a családi vállalkozás számíthat sikerre a generációváltást követően is, amelyik képes hosszabb távon gondolkodni. A hazai baromfitermelés meghatározó cégét létrehozó szakember már átadta két fiának a cég vezetését, de már az unokákat figyeli, melyikük érdeklődése, milyen területre teszi majd alkalmassá őket és annak megfelelően irányítani a képzésüket. Jó menedzsert lehet találni a munkaerő piacon, de a jó tulajdonost gyermekkorától kell nevelni - tette hozzá Bárány László.

A hazai családi vállalkozások sikerének egyik kulcsa a helyi beágyazottság. Rugalmasan, gyorsan képesek követni a piaci mozgásokat - hívta fel a figyelmet Ékes Ákos, a K&H vállalati üzletfejlesztés vezetője.

A magyar családi vállalkozások 5 százalékában az elmúlt 5 évben megindult, vagy már meg is történt a generációs váltás. A cégek 13 százalékában jelenleg zajlik az átadás-átvétel folyamata. A családi vállalkozások nagyjából 50 százalékánál pedig az elkövetkező 5 évre összpontosul az utódlás. Az érintettek 32 százalékát egyelőre nem érinti ez a változás.

A pénzintézet felmérése szerint családi cégek felénél semmilyen utódlási terv nincs, és mindössze 4 százalékuknál létezik az úgynevezett családi alkotmány, vagyis írásban is lefektetett tudatos utódlási elképzelés.

A családi cégek majd' fele tervezi, hogy a vállalkozás tulajdonjoga és vezetése is a következő generáció kezében maradjon, alig 15 százalék adná át a vezetést professzionális menedzsmentnek.

"Mi már a magunk bőrén érezzük és tapasztaljuk, hogy az utódlás megtervezése és sikeres lebonyolítása ugyanolyan fontos, mint a mindennapi feladatok sikeres menedzselése” – mondta el Kürti Tamás, a Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Egyesület elnökségi tagja. Általánosan, mindenkire egyformán érvényes szabály nincs, ezért a két szélsőséges eset között – amikor a családi vállalkozás tagjai ugyanúgy versenyhelyzetben vannak, mint bármelyik cégvezető, illetve amikor minden döntést és funkciót családon belül próbálnak megoldani – nehéz megtalálni az adott cég számára megfelelő és hosszú távon is működőképes utat. Éppen ezért igen fontosnak tartjuk az egymás közti párbeszédet, a pozitív és a negatív példák, tapasztalatok megosztását – utalt az egyesületben zajló vitákra Kürti.

Azok a családi vállalkozók, akik 65 éves korukig nem adják át sem a vezetést, sem a tulajdon jelentős részét, azok valószínűleg sosem fogják ezt megtenni, legalábbis ezt mutatják a statisztikáék - jegyezte meg Kürti Tamás.

A családi vállalkozások másik érdekképviselete, a Családi Vállalkozások Országos Egyesülete (CSVOE) honlapján arról tudósít, hogy a zavartalan utódlás lebonyolításához elengedhetetlennek tartja, hogy jogszabályban rögzítsék, milyen cégeket minősülnek családi vállalkozásnak, és ezeknek milyen feltételeknek kell megfelelniük. Ennek egyeztetési munkái már megkezdődtek.

Dinasztiák a világban és itthon

A családi vállalkozások ott váltak a gazdaság jelentős szereplőivé, ahol az intézményi berendezkedés nem volt elég szilárd, ahol a szerződések betartása, a jogrendszer bizonytalan volt - mondta a Népszavának Róna Péter közgazdász. Ilyen volt fejedelemségekre osztott Német Birodalomban a bismarcki egyesítésig, vagy Olaszország a Garibaldi-féle egyesítés előtt. Ma már Németországban a családi vállalkozások jelentősége csökkent, de Itáliában ma is rendkívül erős.

Ez annak köszönhető, hogy a bizonytalanabb közegben elsőbbséget élvez - ami családi vállalkozásnak a lényege is - a személyes kapcsolat, szemben személytelen szerződéses alapú tranzakciókkal.

Míg az Apple tulajdonosainak, lévén tőzsdei cég, nem érdeke a személyes kapcsolatok ápolása, Mészáros Lőrincnek viszont annál inkább - érzékeltette a két kapcsolattípus közötti különbséget Róna Péter.

A megfelelő és megbízható intézmények hiányában a gazdaság, hasonlóan a társadalom egyéb tevékenységeihez főként a személyes, ezen belül is kiemelten a családi kapcsolatokra épül.A kérdés az, hogy a családi vállalkozások hogyan viszonyulnak, illetve milyen mértékben függnek a politikától. Amíg a személyes kapcsolat elsősorban a beszállítók, a vevők körére korlátozódik addig ezzel nincs baj. Ez életképes és jó szerkezet. Amikor viszont jelentős mértékben állami megbízásokból él a cég, az már politikai-gazdasági összefonódás. A verseny háttérbe szorul mert az nyer akinek jobbak az összeköttetései. A politikai függőség rövid életű játszma és nem csak azért, mert változhat a kormány, hanem az adott vállalkozói család akár egy cikluson belül is kieshet a hatalom kegyeiből. (Lásd Simicska Lajos, Spéder Zoltán.) Erre dinasztiát alapítani, kétes sikerű vállalkozás és ez érvényes az Orbán családra is.

Az agrárium speciális ágazat

Legalább két fontosabb folyamat figyelhető meg a magyar agráriumban: az elöregedés, illetve a nemzedékváltás - nyilatkozta a Népszavának Mikula Lajos, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége-AGRYA elnöke. Bár még szakmai körökben is sokan aggódnak amiatt, hogy egyre kevesebb fiatal választja az elődök foglalkozását, a szakember szerint ez sem fekete-fehér. Elsősorban a nagyobb mezőgazdasági cégek esetében valóban tapasztalható, hogy az utódok nem szívesen veszik át a stafétabotot, talán azért sem, mert ezek a cégek már nagyságuknál fogva is személytelenek. Más a helyzet a családi gazdaságok esetében. Megfigyelhető a birtokkoncentráció, ám ezzel párhuzamosan egyre élesebben kirajzolódik a több generációs mezőgazdasági vállalkozói réteg - hangsúlyozta Mikula Lajos. Többnyire a gazdaság alapítója tudatosan igyekszik kinevelni az utánpótlást. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a felsőfokú mezőgazdasági képzésre tudatosan jelentkeznek azok a fiatalok, akik hasznosítható tudásra akarnak szert tenni - tette hozzá a szövetség elnöke.

A hivatalos statisztikai adatok szerint a mezőgazdasági termelők 8 százaléka 40 év alatti, ám ez a szám csalóka. Sok fiatal ugyanis még nem jelenik meg a statisztikákban, mint egyéni vállalkozó, de már a szülők mellett dolgozik a gazdaságban.

A fiatalabb generáció talán már jobban eligazodik a piacgazdaság körülményei között, mint a szülők nemzedéke és vállalkozó kedvben sincs hiány - említette a Népszavának Raskó György agrárközgazdász -, aki szerint azonban ez a felkészültség leginkább arra a 15-16 ezer családi gazdaságra igaz, amely megfelelő birtoknagysággal rendelkezik. A jól képzett fiatal gazdák 70-100 hektár alatt, szántóföldi növények esetében, általában nem látnak fantáziát a mezőgazdaságban.

Raskó György szerint nagyjából 30 ezer életképes agrárgazdaság működik ma Magyarországon, s ennek nagyjából a fele családi gazdaság, a fennmaradó részt pedig őstermelők, agrártársaságok alkotják. Az életképtelen gazdaságokat pedig az utódok valószínűleg előbb-utóbb eladják. Az agrárközgazdász nem titkolta, ő is gondoskodott már az utódlásról: fia megszerezte a mezőgazdasági könyvelői szakvizsgát, belelát és érti is a gazdaság mérlegeit, és ami ennél is fontosabb, kedve is van a gazdálkodáshoz.

A generációváltást nehezíti, hogy még nem alakult ki a klasszikus birtok rendszer, az elmúlt években rengeteg változás történt, sok a bizonytalanság - vélte Gőgös Zoltán az MSZP elnökhelyettese, szakpolitikus. Tovább árnyalja a képet, hogy sokkal könnyebb a birtok átadás - amely adómentes - a növénytermesztési ágazatokban, mint az állattenyésztésben.

Orbánék a legnagyobb családi cégek között

Bige, Csányi, Felcsuti a sorrend a Forbes magazin idei ranglistáján, amit a családi vállalkozások értéke alapján állítottak össze.

Bige László és fiai a péti Nitrogénművek és az NZRT-Trade Kft. tulajdonosai és összességében egy 127 milliárd forint értékű műtrágya-birodalmat irányítanak.

A második helyen álló Csányi család üzletének értékét 104 milliárd forintra becsülte a magazin. Ennek részei a bankvezérhez és fiához köthető Bonafarm és új szerzeményük a KITE Zrt. A csoport új mohácson épült vágóhídjának tesztüzeme a napokban várható és a szintén Csányiék birtokolta Pick is új üzem létrehozását tervezi.

A harmadik helyre rangsorolt Felcsuti Zsolt és családja egy 100 milliárd forint értékű céget igazgat. A Szingapúrban bejegyzett MPF Holding ékes darabja a patinás Fegyver- és Gázkészülékgyár (FÉG), amely az olcsóbb konyhai gépek mellett már hőszivattyúkat és vízmelegítőket is gyárt.

A 25-ös lista meglepetése, hogy a 22. helyen a miniszterelnök édesapja, id. Orbán Győző áll, aki családjával közösen birtokolja a 10,7 milliárd forint értékű gánti Dolomit Kőbányászati Kft. A Dolomitnak tavaly különösen jól ment, 3,2 milliárd forintos forgalom mellett 1,1 milliárdos adózott eredményt ért el.