A pénteki pozsonyi EU-csúcs sikertelen volt abból a szempontból, hogy nem sikerült megváltoztatni Brüsszel bevándorláspolitikáját - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az uniós tagállamok vezetőinek informális csúcstalálkozóját követő sajtótájékoztatón, pénteken Pozsonyban. A kormányfő kiemelte: továbbra is a korábbi "önsorsrontó és naiv" bevándorláspolitika uralkodik az unióban, most is többet beszéltek a szétosztás gyorsításáról, mint a migránsok megállításáról a schengeni övezet határán.
Orbán ugyanakkor sikernek nevezte, hogy határoztak arról: Bulgáriának mindenképpen támogatást kell adni, konkrét döntések születtek a segítségnyújtásról, hiszen a bolgár határon a nyomás nő, és a védekezés költségei jelentősek. A kormányfő kijelentette: amíg Németországban nincs határozott felső korlátja a beengedett migránsoknak, folyamatos lesz a szívóhatás. Görögországnak pedig a schengeni megállapodás miatt meg kellene állítania az Európába igyekvőket, de ezt nem teszi meg - magyarázta.
Hozzátette: amíg ez a két ország nem változat a politikáján, mi egy dolgot tehetünk, betartjuk a schengeni előírásokat. Mint mondta, legközelebb szeptember 24-én Bécsben egyeztetnek, az eseményen a balkáni útvonalon érintett országok is részt vesznek, és ott tesznek kísérletet a mostani elhibázott bevándorláspolitika megváltoztatására. A kormányfő a sajtótájékoztatón azt mondta, a V4-ek úgy érkeztek, hogy konkrét javaslatokat tettek, milyen legyen az új EU, amiben mindenki megtalálja a számítását. Ezt a dokumentumot becsatolták, ebből kiolvasható, hogy a V4-tanácskozások nem voltak hiábavalók. A V4-ek javaslatait a következő időszakban tárgyalni fogják.
Orbánt megkérdezték, mit szólna egy európai népszavazásról a kérdésben. Erről azt mondta, szerinte egy európai népszavazás gyenge. "Ennek nincs valós értelme. Aminek van valós értelme, az a nemzeti népszavazás. Csak a magyar népnek adok tanácsot, hogy mit tegyen és mit ne tegyen", mondta.
Orbán Viktor egy csomó mindenben másképp áll a kérdésekhez, ezt megértettük, nem zártuk ki a vitából a kényelmetlen kérdéseket, a menekültelosztást és a határvédelmet sem - ez volt az egyetlen mondat, ami a találkozó után Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök közös sajtótájékoztatóján az orbáni retorikának köszönhetően a múlt héten kiélesedett kelet-nyugati ellentétekről elhangzott. Ez is a Süddeutshe Zeitung kérdésére, amely azt firtatta, miért csak olyan kérdésekről beszéltek, amelyekre amúgy is van válaszuk az unió vezetőinek. Miért nem beszéltek olyan kényelmetlen kérdésekről, mint a menekültellenes magyar referendum.
Egyebekben az európai közösség két vezető tagállamának első embere kimerült olyan általánosságokban, minthogy Európa a jövő műhelye, a felvetések termékeny talajra hullottak, hogy az uniót biztonságossá kell tenni, olyannak, amely visszanyeri az emberek bizalmát. Dolgozni kell a közös értékeken, és nem csak az illegális migrációt kell megállítani az unió határán - ebben segíteni kell a két legnagyobb terhet cipelő országot, a görögöket és az olaszokat -, hanem, annak okait keletkezésük helyén kell felszámolni. Ehhez a 27-ek elfogadták a német és francia közös programot, amelynek kidolgozásához más országok is csatlakoztak.
Juha Sipila finn, Beata Szydlo lengyel kormányfő, Christian Kern osztrák kancellár, Orbán Viktor és vállán Bojko Boriszov bolgár kormányfő(takarásban) keze FOTÓ: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/SZECSŐDI BALÁZS
A találkozón 14 pontból álló tervet ismertetett Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Az előterjesztés konkrét lépéseket tartalmaz a következő időszakra, hogy a migrációs válság és a brit kilépésről határozó júniusi népszavazás után az unió javítani tudja a róla kialakult képet. A csúcsértekezleten az Egyesült Királyság nem vett részt, az EU többi 27 tagországának vezetői, valamint Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke cseréltek eszmét az unió jövőjéről.
A Juncker-terv több pontjáról az EB elnöke már a héten elmondott európai parlamenti beszédében említést tett. A javaslatok között található az uniós határok és tengerpartok védelmét segítő szolgálat kiépítése, uniós támogatás a török-bolgár határ ellenőrzésére, a beutazók regisztrációját segítő rendszer kiépítése, a nagyszabású beruházási program méretének megduplázása, az afrikai beruházásokat segítő terv, egy közös európai főhadiszállás kiépítése az uniós katonai küldetésekhez és egy hadiipari fejlesztési alap létrehozása is. Uniós források szerint Donald Tusk szintén letett egy menetrendtervet az állam- és kormányfők asztalára. Német és francia részről pedig a védelmi együttműködés továbbfejlesztésére tettek közös javaslatot.
Közös álláspontot nyújtottak be a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) is. Ebben - a soros elnökséget adó lengyel kormányzat tájékoztatása szerint - "rugalmas szolidaritást" szorgalmaznak az unióban a migrációs válság kezelésére, vagyis azt, hogy a menekültbefogadási képesség megítélésében vegyék figyelembe az uniós tagállamok gazdasági fejlettségét is. (Ami értelmezhető úgy is, hogy a V4 nem zárja ki a menekültek befogadását – a szerk.)
Sürgetik "a schengeni övezethez való visszatérést célzó ütemterv teljes végrehajtását", és - rámutatva a terrorizmus, valamit a nemzetközi bűnözés okozta fenyegetésekre - hangsúlyozzák a biztonsági együttműködés fontosságát. A V4 szerint erősíteni kell az EU-n belüli védelmi együttműködést, de anélkül, hogy ez "a NATO-n belüli együttműködést helyettesítené". Az uniós menetrend következő kulcsdátumának az EU elődjét alapító római szerződés aláírásának hatvanadik évfordulója ígérkezik, jövő márciusban.
A közös megbeszélés előtt az Európai Parlament elnökével, Martin Schulz-cal tárgyalt Orbán Viktor, akit arra kért, hogy adja meg a tiszteletet a magyaroknak. Orbán a pozsonyi várba érkezve újságíróknak elmondta, közölte a német szociáldemokrata politikussal: a jövőben ne alkalmazzanak "jogalkotási trükköket", kijátszva a nemzetállamok szuverén döntéseit és akaratát, ahogyan tették ezt például a kvótánál.
Az állam-, és kormányfők az önkéntes kvóta mellett döntöttek, és az Európai Parlament az Európa Bizottsággal összejátszva ezt kötelezőre kvótára változtatta. "Azt kértem, hogy ezt ne tegyék többé, mert ezt a nemzetállamok nem tudják elfogadni" - húzta alá Orbán. (Ez erős csúsztatás, az Eurologus szerint, a tagországok miniszterei ugyanis – igaz, magyar, cseh, szlovák és román ellenszavazattal – támogatták a menedékkérők korlátozott, 120 ezres újraelosztását. Amiről Orbán beszél, az az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács, de a jogi döntéshozatalban közvetlenül nem vesz részt. A testület az idén februárban kifejezetten sürgette a döntés végrehajtását, amit Orbán Viktor beleegyezése nélkül nem mondhatott volna ki.)
Martin Schulz, az EP elnöke is sajtótájékoztatót tartott a magyar kormányfővel folytatott találkozója (Orbán: "nevezhetjük tárgyalásnak is") után, és ezen kijelentette: jónak tartaná, ha a mély véleménykülönbségek ellenére részletesebb tárgyalást folytathatnának a magyar kormányfővel, és beszélni tudnának mindazokról a kérdésekről, amelyekben nézeteltéréseik vannak. Hangoztatta, hogy a tagországoknak párbeszédet kell folytatniuk egymással. Az uniós együttműködés egyik legnagyobb előnyének nevezte, hogy a tagállamok nemzetközi szinten is össze tudják egyeztetni nemzeti érdekeiket. A provokációkat pedig kerülni kell. Megemlítette, hogy az illegális bevándorlás kérdéséről is szót ejtett a magyar miniszterelnökkel. Elismerte, hogy a kötelező befogadási kvóta a jelek szerint nem működik, és úgy vélte, a menekültek érdeke, hogy legalább önkéntes alapon lehetőség legyen a befogadásukra az uniós országokban. Kérdésre válaszolva tagadta, hogy - mint azt magyar kormánynyilatkozatok idézik - egy interjúban arról beszélt volna, hogy a baloldali városokat migránsok befogadására kell ösztönözni. Hozzátette, elképzelhető, hogy fordítási hibáról van szó. Az unió vezetőit ért orbáni vádról, "nihilisták" nem beszélt senki.