"Merkel is megértette" - Külföldi sajtó az EU-csúcsról

Publikálás dátuma
2016.09.17. 16:05
FOTÓ: Carsten Koall/Getty Images
Németországban a Bild kommentárjában kiemelte: az uniós kormányfők "végre" megértették, hogy mit sem érnek a nagy szónoklatok az EU-ról, "ha nem ér véget a terror, és az ellenőrizetlen bevándorlás a jobbszélre szorítja a választókat". A liberális Der Tagesspiegel szerint a tagállami vezetők "akadémikus viták" helyett  "pragmatikus útitervet" készítettek.

Most már mindenki, "Angela Merkel is" megértette, hogy "csak ellenállást és védekezést vált ki, ha más országokra rátukmálnak menekültbefogadási kényszerkvótákat". "Európa megértette. Most már csak cselekedni kell" - írta a Bild.

A liberális Der Tagesspiegel hangsúlyozta, hogy a tagállami vezetők "akadémikus viták" helyett  "pragmatikus útitervet" készítettek, amely a külső határok védelme révén "lehetőséget kínál a kelet-európaiaknak az aktív részvételre, és esélyt arra, hogy feledtessék hiányosságaikat a menekültek befogadásában". Azonban a találkozón csak azért volt viszonylagos egyetértés, mert időközben jelentősen csökkent a menekültek száma, és ha ez megváltozik, akkor ismét kiélesedhet a konfliktus a befogadástól ezárkózó kelet-európaiakkal.

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) kommentárjában kiemelte: a Brexit-népszavazás után most elkezdődik az a szakasz, amelyben az európaiaknak világossá kell tenniük, hogy mit jelent számukra az EU, az összetartás és az együttműködés. Ehhez "higgadt elemzés" szükséges, és utána hozzáfoghatnak a program megvalósításához, "de az Isten szerelmére, ne kezdjenek vitát az EU intézményi szerkezetéről!" - írta a FAZ.

Szerző

Meghalt a világhírű író, a "Nem félünk a farkastól" szerzője

Publikálás dátuma
2016.09.17. 11:46
FOTÓ: Ben Gabbe/Getty Images
Nyolcvannyolc éves korában elment Edward Albee amerikai drámaíró, a Nem félünk a farkastól szerzője. Pályafutása során háromszor kapta meg a Pulitzer-díjat.

Rövid betegség után, péntek délután a New York-i Montaukban lévő otthonában elhunyt Edward Albee amerikai drámaíró, közölte a gyászhírt a szerző személyi asszisztense, Jakob Holder. Az 1928-ban, Virginia államban született Albee első műve harmincéves korában jelent meg, szinte rögtön pályakezdését követően az amerikai drámairodalom etalonjává vált Arthur Miller és Tennessee Williams mellett.

Védjegyévé vált visszahúzódó életstílusa mellett fanyar humora és komor témaválasztása. Számtalan művének középpontjába a tolerancia hiányát megélő modern ember magányát állította.

Edward Albee leghíresebb munkája az 1962-es Nem félünk a farkastól (Who’s Afraid of Virginia Woolf?) című dráma volt. A mű középpontjában egy párkapcsolati válságon áteső középkorú házaspár áll, továbbá két, náluk fiatalabb vendégük. A népszerű darab címe is eredeti, ez az angol szójáték a lélektani regényeiről híres Virginia Woolf brit írónő nevét használja fel, ebben a kontextusban pedig arra utal, hogy a valósággal szemben oda minden illúzió, remény.

A produkcióból hatásos film is készült, a hatvanas évek két nagy sztárjának, Richard Burtonnek és Elizabeth Taylornak a főszereplésével, Mike Nichols rendezésében. Az azonos címre keresztelt fekete komédiába csapó drámát 13 kategóriában jelölték Oscar-díjra, ezek közül ötöt nyert meg.

Szerző
Frissítve: 2016.09.18. 19:59

Üzenjük Lázárnak: ne hazudj!

Publikálás dátuma
2016.09.17. 08:20

Ha menekültek jönnek Magyarországra, a romáktól kell megvonni a segélyt – ez a kormányzati propaganda egyik új vezérmotívuma. Természetesen azért szajkózzák, mert így akarják mozgósítani a politikailag kevésbé aktív romákat.(...) Értjük a lényeget: rá kell venni – ha máshogy nem megy, hát megfélemlítéssel - a romákat, hogy menjenek el október másodikán szavazni. Máskülönben éhen halnak. Ilyen egyszerű. (...) A menekültek betelepítése és a kötelező kvóta: az bizony van. Szám szerint 1294 embert kellene befogadnia Magyarországnak. Ha igazságosak akarunk lenni, minden településre 0,4 migráns jutna. De öt falunak együtt lehetne két egész menekültje, aztán vetésforgóban lehetne tőlük rettegni. (...) De ha valami csoda folytán, mégiscsak be kell fogadni holnap ezt az irdatlan embertömeget – még egyszer: 1294 darab emberi lényt -, akkor Brüsszel támogatása mellett kell megtenni. Az Európai Bizottság - a Tanács és a Parlament döntése nyomán – létre hozott egy új segítségnyújtási alapot épp az ilyen helyzetekre. Idén 700 millió euró került e zsebbe. (...) Persze, ha a Fidesz-garnitúra ezen uniós pénzeknél is a 90-10 százalékos arányban tervezi a saját zsebe megtömését, akkor bizony valóban kénytelenek lennének az éppen ilyen helyzetekre létre hozott költségvetési tartalékhoz nyúlni. (...)

Szerző