Kovács Zoltán az EU-csúcsot értékelte a külföldi lapnak

Magyarország politikája sikereként értékeli az Európai Unió pénteki, Pozsonyban tartott informális csúcstalálkozóját - írta a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap Kovács Zoltán kormányszóvivőre hivatkozva.

 A lap beszámolója szerint a magyar kormány irányvonala sikerének tartja, hogy az uniós állam-, illetve kormányfők jobban akarják védeni az EU külső határát, és úgy véli, Kelet-Európa a jövőben jelentősebb szerepet játszik majd. "Ez az eredmény jórészt a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) határozott és egységes fellépésének köszönhető" - mondta Kovács Zoltán a Welt am Sonntagnak. A lap szerint a kormányszóvivő hozzátette, hogy a menekültkérdésben hirtelen Németország álláspontjában is elmozdulás észlelhető.

Kovács Zoltán kifejtette, hogy a Brexitről - a brit uniós tagság megszüntetéséről - tartott népszavazás révén a közép-európaiaknak több hatalmuk és befolyásuk van Európa jövőjének alakításában. "Ez az a térség Európában, amely a leggyorsabban növekedik, ezek a legfegyelmezettebb pénzügyi és államháztartási politikát folytató kormányok. Ezeken a területeken sokkal közelebb állunk a német gondolkodáshoz, mint mások Európában" - idézte a lap a kormányszóvivőt.

Azzal kapcsolatban, hogy Angela Merkel német kancellár és Orbán Viktor magyar kormányfő miért nem beszélt egymással az EU-csúcson, azt mondta, hogy erre "egyszerűen nem volt idő, sokan voltak ott".

A Welt am Sonntag megszólaltatta Martin Schulzot, az Európai Parlament elnökét is, aki egységre szólított fel. "Most össze kell tartani Európát, és végre túl kell jutni az árkokon" - mondta a német szociáldemokrata politikus a Welt am Sonntagnak.  "Akkor is, ha nagyon eltérő elképzelések vannak arról, hogy miként kell fejlődnie az EU-nak a jövőben, tény, hogy végül mindenki veszít, ha az EU szétesik" - mondta Martin Schulz. Hozzátette: ha ez az üzenete Pozsonynak, akkor "megérte a találkozó".

Szerző

"Terrortámadás?" Késsel támadt egy ámokfutó a plázában

Bozótvágó késsel rontott neki a bevásárlóknak egy férfi a kanadai Calgary egyik bevásárlóközpontjában, a helyszínre érkező rendőrök rálőttek, és súlyosan megsebesítették - jelentették helyi idő szerint szombaton kanadai hírportálok.

 Az incidensben egy rendőr is megsebesült, állapota stabil, élete nincs veszélyben. Az eset helyi idő szerint szombat este történt az Alberta tartománybeli nagyváros Marlborough bevásárlóközpontjában. Egy harmincas éveiben járó, fehérbőrű férfi bozótvágó késsel hadonászva berohant az üzletközpontba, és nekirontott az ott tartózkodó embereknek. A helyszínre érkező rendőrök rálőttek és megsebesítették. A támadót kórházba vitték, állapota válságos.  Egyes kanadai hírportálok "terrortámadásnak" minősítették az esetet.

Szerző
Frissítve: 2016.09.18. 11:40

Megkezdődött a parlamenti választás Oroszországban

Megkezdődött Oroszországban vasárnap a parlamenti választás.

Mivel Oroszországban tizenegy időzóna van, a választási helyiségeket nem egy időben nyitották meg. Először az orosz Távol-Keleten kezdődtek meg a választások. Az Állami Duma 450 új képviselőjét választják újra, a ház tagjainak felét a hagyományos módon, országos pártlistáról, a másikat pedig az idén újból bevezetett egyéni körzetek alapján. Elemzők és közvélemény-kutatók nem számítanak drámai változásra a szövetségi alsóház (Állami Duma) újraválasztása során: a felmérések szerint a törvényhozásban magabiztosan megtartja domináns pozícióját a Vlagyimir Putyin elnök mögött álló Egységes Oroszország párt, és valószínűleg nem lesz olyan parlamenten kívüli radikális ellenzéki párt, amely képes lenne frakciót alakítani.

Az állami Összoroszországi Közvélemény-kutatási Központ (VCIOM)  legfrissebb felmérése szerint a dumában csak az eddigi parlamenti pártok, vagyis az Egységes Oroszország mellett Vlagyimir Zsirinovszkij liberális demokratái - ők költöttek a legtöbbet a kampányra -, Gennagyij Zjuganov kommunista pártja és a szocialista Igazságos Oroszország párt alakíthat majd ismét frakciót. Ez utóbbi politikai erőnél azonban kétséges, hogy végül sikerül-e átlépnie az ötszázalékos küszöböt.

A parlamenten kívüli, egymással is rivalizáló, nyugatos, liberális parlamenti pártok, a Jabloko és a Népi Szabadság Pártja (Parnasz) vezetői más mérésekre hivatkozva, nyilatkozataikban reményüket fejezték ki, hogy ők is képesek lesznek majd frakcióalakításra, ezt azonban kevesen gondolják így.

Az idei parlamenti választásokra 14 párt tudott országos listát állítani. A várakozások szerint az egyéni körzetekben elért eredmények alapján összesen talán kilenc pártnak lesz képviselője a dumában.

Ugyancsak vasárnap választják meg 39 régió képviseleti szerveit, az Oroszországi Föderációt alkotó 85 entitás közül hétnek a vezetőjét, valamint mintegy 5 ezer önkormányzatot. Az összesen 38 ezer mandátumért több mint 103 ezer jelölt indul 49 párt és hat társadalmi szervezet képviseletében.

Szerző