Angela Merkel önkritikus beszéde

Publikálás dátuma
2016.09.19 10:16
Fotó: Sean Gallup/Getty Images
Önkritikusan beszélt hétfőn Angela Merkel azt követően, hogy pártja, a CDU, miután öt százalékot vesztett 2011-es eredményéhez képest a berlini tartományi választáson, várhatóan nem lesz a következő helyi kormány tagja. A német kancellár elismerte, nem tudtak kellőképpen felkészülni a menekültválságra.

Vállalta a felelősséget a CDU gyenge szerepléséért az elmúlt két – Berlinben, illetve két héttel korábban Mecklenburg-Elő-Pomerániában – megrendezett tartományi választásért Angela Merkel. A német kancellár azt közölte, ha tehetné, több évvel visszaforgatná az idő kerekét, mert így felkészülhetnének arra a menekültválságra, amely 2015 nyarának végén felkészületlenül érte az országot. Utalt arra, a kérdést nem lehet egyik napról a másikra megoldani, „még ha az eltelt években nem csináltunk mindent jól”.

Úgy fogalmazott, hazája sosem volt az integráció világbajnoka. Elmondta: nemigen akarja többé megismételni, hogy "sikerülni fog, megoldjuk" (wir schaffen das), mert ez a kijelentés tartalom nélküli, "üres szólammá" vált, és "sokakat sért". Kifejtette, ha a lakosságnak a menekültpolitikában irányváltást sürgető 82 százaléka azt akarja, hogy ne ismétlődjék meg a menedékkérők tavalyi tömeges, ellenőrizetlen beáramlása, akkor teljes az egyetértés, mert "éppen ezért harcolok én is".

Ami a vasárnapi berlini tartományi választást illeti, a választás végeredménye megerősítette ugyan a vasárnapi exit poll eredményét, amely szerint a szociáldemokrata SPD nyerte a választást, csakhogy a párt nem is öt, hanem hét százalékot esett vissza az előző, 2011-es választáshoz képest, ezért inkább keserédes diadalról lehet beszélni. Szinte biztos, hogy az SPD a Balpárttal és a Zöldekkel lép koalícióra a fővárosban, s véget ér a nagykoalíciós kormányzás. Az SPD-nek mindenképpen két partnerrel kell szövetkeznie, kétpárti kormányzásnak nem lenne többsége.

A CDU öt százalékot rontott öt évvel ezelőtti eredményén, a két nagy párt ezzel összesen 12 százalékkal szerzett kevesebb voksot az akkorihoz viszonyítva. A második világháború óta nem szerepeltek ennyire gyászosan. A Zöldek is gyengébben szerepeltek 2011-hez képest, esetükben azonban a visszaesés 2,5 százalékos: a környezetvédők 15,2 százalékra voltak jók. A Balpárt ezzel szemben majdnem négy százalékkal javult, 15,6 százalékot ért el. Visszatért a tartományi törvényhozásba a liberális FDP, amely 6,7 százalékot kapott. Ez öt százalékos javulás. A várakozásoknak megfelelően a Kalózpárt ezúttal nem jutott be a helyi törvényhozásba.

A jobboldali radikális Alternatíva (AfD) két százalékkal szerzett többet annál, mintamennyit az exit poll előzetesen jósolt nekik. A 14,2 százalék ijesztően jó eredmény, s ez azt is jelenti, hogy a 16-ból már 10 tartományban tagja a helyi parlamentnek.

Ami a helyi parlamenti helyek eloszlását illeti, az SPD 38, a CDU 31, a Balpárt 27, a Zöldek szintén 27, az AfD 25, az FDP 12 mandátumot szerzett. A választáson a részvétel 66,9 százalékos volt, ami majdnem hét százalékkal haladja meg a 2011-es 60,2 százalékot.

Michael Müller polgármester, az SPD listavezetője közölte, az Alternatíva kivételével minden párttal megbeszéléseket folytatnak majd. Hozzátette azonban, hogy leginkább az SPD-Balpárt-Zöldek hármas koalíció tűnik a legvalószínűbbnek. Sigmar Gabriel, az SPD elnöke úgy fogalmazott, hogy a főváros társadalmi, illetve emberi szempontból is „tisztességes marad”. A pártelnök azzal érvelhet, hogy az SPD a 16 tartományból 13-ban kormányzati szereplő, a CDU ezzel szemben csak hétben. A Spiegel szerint stratégiailag jól jöhet Gabrielnek, ha SPD-Balpárt-Zöldek koalíció jön létre, mert a 2017-es szövetségi választásnál ezt sokan olyan jelként értékelhetik, amely szerint az SPD balra akar tolódni. Más kérdés, hogy országos szinten sokkal közelebb van az SPD és a CDU álláspontja, mint a szociáldemokratáké és a Balpárté, ami megnehezíti a két párt együttműködésének kiterjesztését. A másik bizonytalansági tényező a Zöldek. A párt vezetése – szintén országosan – sokkal inkább pártfogolna egy kooperációt a CDU-val, mintsem a szociáldemokratákkal.

Bár az AfD egy fokkal jobb eredményt remélt, amint a párt regionális vezetője, Beatrix von Storch megjegyezte, az volt a lényeg, hogy kétszámjegyű eredményt érjenek el, s ez sikerült is. Szakértők szerint a magas részvételből az Alternatíva profitált legjobban. Az Infratest Dimap közvéleménykutató 64 ezerre becsüli azok számát, akik most az Alternatívára szavaztak, öt éve azonban nem éltek szavazati jogukkal. Az összes többi pártnál ez a szám csak 41 ezer volt. A CDU 37 ezer és az SPD 22 ezer szavazója vasárnap a jobboldali populisták neve mellé tette az ikszet. Az „átvándorlók” 26 százaléka azt közölte, meggyőződésből szavazott ezúttal az Alternatívára. A megkérdezettek hetven százaléka ezzel szemben úgy foglalt állást, hogy tiltakozásképpen voksoltak rá, mivel csalódtak a többi pártban. A két héttel korábbi, Mecklenburg-Elő-Pomerániában megrendezett voksolás után 66 százalék nyilatkozott így.

Az AfD szavazói döntötték el a leghamarabb, hogy melyik pártra szavaznak. 46 százalék közölte, hogy már rég eldöntötték: a radikálisokat támogatják. A legjobban a 45 év felettieknél, különösen a 45-59 én közöttieknél szerepelt az AfD: 12 százalékuk voksolt rá, illetve a 60 év felettiek 13 százaléka. Minél fiatalabb egy választó, annál kisebb az esélye, hogy a radikálisokat támogatta. A 25-34 év közöttiek nyolc, a 18-24 év közöttieknek pedig csak hét százaléka voksolt rá. Ugyanúgy, mint Mecklenburg-Elő-Pomerániában, ezúttal is elsődlegesen a férfiak szavaztak az AfD-re. Berlinben az Alternatíva lett a munkások és munkanélküliek kedvenc pártja. A két rétegnél a jobboldali populistáké lett 23, illetve 19 százalékkal a legerősebb párt. Az AfD különösen erős az alacsonyan képzetteknél. A felsőfokú végzettségűeknek csak hét százaléka szavazott a pártra.

A CDU illetékesei, akik az első eredmények közlését követően a sajtó képviselői elé álltak, igyekeztek kisebbíteni a kancellár felelősségét. Peter Tauber, a CDU főtitkára például úgy foglalt állást, hogy Berlin a maga nemében mindig egyedi volt. Michael Grosse-Brömer pedig óva intett attól, hogy a vasárnapi voksolást szövetségi szintre vetítsék ki. A CDU berlini listavezetője, Frank Henkel mindenesetre közölte, nem mond le.

Carsten Lunnemann a kereszténydemokraták részéről megjegyezte, a berlini voksolás kimenetele azt mutatja, hogy a mecklenburgi eredmény nem csak egyszeri volt. A szókimondásáról ismert keresztényszocialista Markus Söder, bajor pénzügyminiszter pedig úgy foglalt állást, hogy két hét alatt másodszorra is „ébresztőt fújtak”. Úgy vélte, a CDU „tartósan és tömegesen veszítheti el hitelét a választók körében”.

Várható-e változás Merkel menekültpolitikájában? Gyors és gyökeres változások fent idézett tegnapi nyilatkozata ellenére sem várhatóak. Hors Seehofer, a keresztényszocialista CSU elnöke ugyan két hete megerősítette: évi 200 ezerben kellene maximalizálni azon menekültek számát, akiket az ország területére engednek, a kancellár azonban már akkor nemet mondott erre, s aligha most változtatja majd meg ezzel kapcsolatos véleményét. Ez mindenesetre azt vetíti előre, hogy folytatódnak a viták az uniópártok között, aminek aligha lesz pozitív hatása akár a CDU-ra, akár a CSU-ra.

A 2017 szeptemberében esedékes szövetségi parlamenti választásig még jövő márciusban Szárvidéken, májusban Schleswig-Holsteinben és szintén májusban Észak-Rajna-Vesztfáliában járulhatnak a választók az urnákhoz. Az idei évben tehát nem tartanak újabb tartományi választást.

Szerző
Frissítve: 2016.09.19 18:12

Szkopje a Gruevszki-ügyet emberi jogi kérdésnek tartja

Publikálás dátuma
2019.02.22 08:30
Szkopje számára most a legfontosabb a NATO-tagság és az uniós csatlakozás
Fotó: Anadolu Agency/ Vedat Abdul
Feltűnően barátságosan és elismerően beszélt a magyar kormányról és a kétoldalú kapcsolatokról az európai ügyekért felelős észak-macedón miniszterelnökhelyettes a brüsszeli Európai Politikai Központ nevű kutatóintézetben tartott előadásában, majd a Népszavának adott interjújában. Bujar Osmanit többek között arról kérdeztük, mennyire terhelte meg a két ország közötti kapcsolatokat a Gruevszki-ügy. Emlékezetes, hogy a korrupciós ügyek miatt börtönbüntetésre ítélt Nikola Gruevszki volt kormányfő magyar diplomáciai segítséggel szökött meg a felelősségre vonás elől, majd Magyarországon kapott menedékjogot. Észak-Macedónia kezdeményezte a kiadását, az eljárásnak azonban még nincs vége, és annak várható eredményéről Bujar Osmani nem kívánt találgatni: “A döntés az igazságszolgáltatás, és nem a politikusok dolga” — jegyezte meg. A NATO-hoz frissen csatlakozott és az európai uniós felvételi tárgyalások előtt álló álló nyugat-balkáni ország vezetése igyekszik jó viszonyt ápolni euroatlanti partnereivel. Osmani szerint 2019 “az aratás éve” lesz Észak-Macedónia számára. A tagállamoknak az idén kell ratifikálniuk az észak-atlanti szövetséghez tartozást szentesítő jegyzőkönyvet. Az EU kormányai pedig várhatóan júniusban eldöntik, mikor kezdődhetnek meg a csatlakozási tárgyalások a 2005 óta tagjelölt országgal. “Magyarország akárcsak a múltban, a jelenben is euroatlanti csatlakozásunk egyik fő támogatója. Úgy tudom, hogy a magyar parlament az elsők között szeretné jóváhagyni NATO-tagságunkat. Emellett a magyarok sürgetik, hogy minél előbb megkezdhessük a tárgyalásokat az EU-val. Nemrég állt munkába nálunk egy magyar szakértő, hogy segítse uniós felkészülésünket. Nagyon számítunk a magyarok támogatására júniusban, amikor az EU Tanácsa dönt a tárgyalások megkezdéséről. A magyar-észak-macedón viszony jóval szélesebb és mélyebb, mint egy magánszemély menedékkérelme, amit mi emberi jogi, és nem politikai kérdésnek tekintünk” — mondta lapunknak a kormányfő-helyettes. Bujar Osmani nem kívánta kommentálni sem a Gruevszki ellen folyó vizsgálatok, sem a menekülés részleteiről folyó nyomozás állását. Kérdésünkre, hogy a volt kormányfő sikeres elmenekülése mit üzen a korrupció elleni küzdő erőknek, a politikus annyit mondott: egyedi esetekből nem lehet általános következtetéseket levonni. “Meg kell vizsgálni, hogy mi történt, az érintett személy élete valóban veszélyben forgott-e (Nikola Gruevszki ezt nevezte menekülése okának — a szerk.), majd meghozni a szükséges döntéseket”. 
Frissítve: 2019.02.22 08:30

Az izraeli külügyminiszter nem bánja a lengyelek antiszemitizmusáról mondott szavait

Publikálás dátuma
2019.02.22 07:44

Fotó: AFP/ JANEK SKARZYNSKI
Nem bánta meg az izraeli ügyvezető külügyminiszter, amit a lengyelek antiszemitizmusáról mondott, dacára annak, hogy amiatt elmaradt a Visegrádi Négyek és a zsidó állam jeruzsálemi csúcstalálkozója, mivel Lengyelország lemondta részvételét.
Jiszráel Kac február 17-én egy tévéműsorban idézte fel a néhai Jichák Samír kormányfő 1989-ben elhangzott véleményét, amely szerint "a lengyelek az anyatejjel szívták magukba az antiszemitizmust". Samír apját lengyelek ölték meg a második világháborúban. "Nem sajnálom amit mondtam, holokauszttúlélők gyereke vagyok, és amikor a múltról kérdeznek, akkor az igazat kell mondanom" - jelentette ki az ügyvezető külügyminiszter a tizenhármas kereskedelmi tévécsatorna híradójában csütörtök este. "Sok lengyel vett részt és működött együtt a nácikkal a holokausztban, és széleskörű volt az antiszemitizmus a második világháború előestéjén és alatt Lengyelországban"- közölte Kac. "De ez nem akadályozza meg, hogy manapság együttműködjünk a lengyel kormánnyal stratégiai kérdésekben"- tette hozzá. A tizenhármas tévé külpolitikai szakértői szerint egyelőre nem várható a kapcsolatok rendezése és izraeli bocsánatkérés, mivel mindkét országban választási időszak van. Izraelben április 9-én tartják a parlamenti választást, amely után várhatóan megpróbálják majd elsimítani a Lengyelországgal kialakult diplomáciai vitát.
Szerző