Belgiumot bírálja a Vatikán

Éles bírálatokat váltott ki a Vatikánban, hogy Belgiumban szombaton egy kiskorú fiatalon aktív eutanáziát hajtottak végre. Az ország történetének ez volt az első ilyen esete. 2014 óta lehetővé vált a gyógyíthatatlan betegek halálba segítése orvosok által. Ez az egyetlen ország, ahol bármely korú gyermek számára lehetséges a halálba segítés. Az eutanáziát a gyermeknek kell kérnie, de szülői beleegyezésre is szükség van, emellett egy orvoscsoportnak, valamint egy független pszichiáter vagy pszichológus szakértőnek is vizsgálnia kell a körülményeket. A brit Daily Mail szerint egy 17 éves halálos beteg fiút segítettek a túlvilágra. Betegségéről nem adtak ki részleteket.

„Ez a döntés nemcsak minden vallás érzéseit sérti, amelyek tiltakoztak meghozatala ellen, hanem az emberi lét alapvetésével szemben is támadás, mert a fiatalt gyógyszerekkel, pszichés segítséggel kellett volna segíteni” – közölte Elio Sgreccia bíboros. Szerinte az aktív eutanáziának semmi köze sincs a méltóságteljes halálhoz. Eugen Byrsch, a német páciensek védelmére szakosodott szervezet elnöke bírálta az Európai Uniót, hogy nem emelte fel szavát a belgiumi esettel szemben.

Szerző

Kudarcba fulladhat az ENSZ csúcsa

Mától két csúcstalálkozót is rendeznek az ENSZ tagállamai, amelyeken a menekültek sorsáról tárgyalnak. Ban Ki Mun, a világszervezet főtitkára azt reméli, hogy a mai New York-i Tanácskozáson sikerül egyetértésre jutnia az állam- és kormányfőknek arról, közösen lépnek fel a világ mintegy 65 millió menekültje érdekében. Egy nappal később Barack Obama amerikai elnök rendez konferenciát, amelyen ugyanez a kérdés lesz a téma. Mindkét rendezvény célja az, hogy konkrét segítséget ajánljanak fel a bajba jutottak számára.

Félő azonban, hogy ezúttal is csak üres ígéretek hangoznak el, kézzel fogható eredmény nélkül. Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára eleve rendkívül szkeptikus a tanácskozásokat illetően. „Már most tisztában vagyunk azzal, hogy a csúcstalálkozó kudarcra van ítélve, s az amerikai elnök rendezvénye sem lesz sikeresebb nála” – fejtette ki. Akshaya Khumar, a Human Rights Watch emberi jogi szervezet részéről szintén úgy ítélte meg, hogy a csúcstalálkozó „a tagországok önzése miatt marad eredménytelen”.

Az ENSZ főtitkára májusban mutatta be azon elképzeléseit, amely szerint minden ENSZ tagállamnak évente az összes menekült tíz százalékának befogadásában kell segédkeznie. Ban Ki Mun szerint így lehetne enyhíteni Jordánia és Törökország gondjain, mely államokat különösen érzékenyen érint a menekültválság. Több ország azonban – az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, India, valamint az uniós tagállamok – szokatlan egységbe tömörültek a tíz százalékos klauzula ellen.

Az amerikai elnök rendezvényén elsődlegesen azok az országok vesznek részt, amelyek idén már felajánlottak valamilyen segítséget a menekültek számára. Diplomaták azonban már az esemény előtt óva intettek elhamarkodott várakozásoktól. Már csak amiatt is, mert Barack Obama jövő januárban kiköltözik a Fehér Házból, ezért aligha tudja komoly vállalásokra rávenni a tagországokat. Ráadásul Washington sem bizonyult túlzottan nagyvonalúnak a menekülteket illetően, hiszen Szíriából csak 10 ezer rászorulót vett fel. Jövőre ugyanakkor harminc százalékkal, 110 ezerre emelnék a befogadandók számát. Jordánia például 2011 óta 1,1 millió szíriai menekültnek nyújtott menedéket.

Szerző

NATO-csapatok elrettentésként

2017 májusától teljesíthet majd szolgálatot a NATO új egysége Lengyelországban és a Baltikumban, melynek felállítására az erősödő orosz fenyegetés miatt volt szükség. Ezt az észak-atlanti szövetség szóvivője is megerősítette a NATO illetékeseinek horvátországi tárgyalásai során.

Az új hadtest létrehozásáról, amelyben ezer-ezer katona vesz részt, a NATO júliusi, varsói csúcsértekezletén született döntés. Így támogatja a szövetség ezen államokat az orosz fenyegetéssel szemben.

Petr Pavel cseh tábornok azt közölte, a hadtest feladata az elrettentés lesz, szükség esetén harci cselekményekbe is bevethető lesz.

Szerző