Miután egyre közeleg a hatalom által sorsfordítónak minősített népszavazás időpontja, az a fő kérdés, elég embert tudnak-e meghülyíteni. A kampány gőzerővel tart. A kedves vezető pedig vérszemet kapott. Ha ugyanis érvényes lesz a voksolás, vagyis képesek az urnákhoz szólítani több mint négy millió embert, akkor teljes lehet a siker. Az biztos, hogy a szavazók túlnyomó része nemet mond a feltett kérdésre, tehát a győzelem nem kétséges, éppen ezért kerget Orbán Viktor újabb álmokat. A cél érdekében pedig mindent bedob.
Lázár János ugyan kissé visszafogottnak mutatkozott, amikor arról beszélt, hogy "a kormánynak van hangja, de nincs ereje", ám ez is a propaganda része. Arról szól, hogy - amint a kancelláriaminiszter kifejtette - ha meglesz az érvényesség is, akkor erőteljesebben tudnak Brüsszelnek üzenni. Mármint a magyar nép határozott kívánságáról. Ha viszont úgy vesszük, a hatalomnak nem csupán hangja van, hanem ereje is ahhoz, hogy ezt minden szinten és állandóan hallassa. Amit a közmédiának ma már valóban csak csúfolt propaganda-harsonáikban művelnek, az minden képzeletet felülmúl. A pártállami idők egykori agit-proposai csak irigykedhetnek kései utódaikra. Igaz, az ő idejükben a nyomtatott sajtón kívül csak egy rádió és egy televízió volt, az agymosást azokra kellett korlátozniuk. Voltak is ötleteik, ám korántsem annyi, mint a maiaknak.
Az állam szolgálatába állított tévék, valamint a Kossuth rádió természetesen sugároz politikai hirdetéseket. Ahogy kell, közlik is a nézőkkel és a hallgatókkal, hogy ezek azok. A hírműsorok azonban nem teszik meg ugyanezt. Ők csak nyomatják megunhatatlanul, amit a kedves vezető közölni kíván az ő népével. A lényeg az, hogy tessék elmenni szavazni, mert ez nemzeti ügy. Mindenkinek az ország és benne családja és települése jövőjéről kell döntenie. Nem a kormányról vagy Orbán Viktorról kell véleményt mondani, hanem személyes sorsukról. Meg kell védeni a határokat, de nem fegyverrel, hanem vokssal. Hiszen jönnek a bevándorlók, megállíthatatlanul, s Brüsszel támogatásával. És így tovább.
E hírműsorok szerkesztői valamit már hallhattak a kiegyensúlyozott tájékoztatásról. Az ő olvasatukban ez úgy néz ki, hogy hosszasan ismertetik a hatalom képviselőinek álláspontját. Majd jön néhány ellenzéki vélemény, de mindegyik után elmondják, hogy mit válaszolt rá a Fidesz. Ember legyen a talpán, aki ebben az imamalomban még önállóan tud gondolkodni. Vagy képes felismerni, hogy megdolgozzák, félrevezetik, becsapják. Hogy hűséges alattvalót próbálnak csinálni belőle, csak azért, hogy a király tovább uralkodhasson.
Mindig fontosnak tartottam, hogy sok nézője és hallgatója legyen a hírműsoroknak. Most csak abban bízhatunk, hogy már valóban nincs hatása az állami médiának.
