A kortárs tánc kedvelőinek A Szegedi Kortárs Balett A munka gyümölcse című új produkciójában a következő generáció táncalkotóit mutatja be szeptember 21-én.
Kísérletezhetnek, új formákat, mozdulatokat hozhatnak létre, ezzel is új utakat mutatva a táncművészet számára. Izgalmas műhelymunka vár a fiatal táncosokra és koreográfusokra, melynek eredményét áprilistól láthatja a szegedi közönség. A munkafolyamatot még egyedibbé teszi, hogy a pályájuk elején járó látványtervezőket kérünk fel, dolgozzanak közösen a díszletek, installációk és jelmezek megalkotásában a felkért vendégkoreográfusokkal. A rövid egyfelvonásosokból egy színes, érdekes táncest jön majd létre, melyben akár a jövő sikeres színházcsinálóinak egyikét is megismerheti a néző.
A 25 éves Budapest Táncszínház Sághy Alexandra első, egész estés koreográfiáját mutatja be szeptember 29-én.
Az új darab címe Balance – Off Balance, az egyensúly és egyensúlyvesztés örök kérdése, a jó és a rossz, a fehér és a fekete, a Jin és a Jang, energiák, amelyek építenek és rombolnak. Az életben az egyensúlyra való törekvés egy, az emberbe táplált genetikai kód.
Új produkciómban látom az embert, aki görgeti a múlt egyensúlyvesztéseit, energiája a szakadék széléig sodorja őt, majd ez az energia egyszer csak elfogy, és keresi az egyensúlyt az idők végezetéig. A karakterek kialakításánál megmaradnék annál a hagyományos kortárs táncszínházi elképzelésnél, amely szerint nincs alá- és fölérendeltségi viszony, minden művész táncol szóló és kartáncot egyaránt. A kép, amely bennem él a darabról, minden egyes lépésben szorosan kapcsolódik a koncepciómhoz, a végtelenségig ragaszkodom ehhez a belső képhez, melytől csak az egyensúlyvesztés tántoríthat el. Alkotásom akkor lesz kész, ha megtalálom a kellő egyensúlyt, a balansz érzetet, amely bennem és reményeim szerint a nézőben lelki harmóniát teremt - írja darabjáról Sághy Alexandra.
Szeptemberben 30-án érkezik a fővárosba - a néptánc műfajában - a Szegedi Szabadtéri Játékokon bemutatott Drakula utolsó tánca a Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadásában.
A klasszikus Drakula történettől eltérően, a mi mesénk egy erdélyi falu magyarok és románok lakta vidékén játszódik, ahova furcsa vándormutatványosok érkeznek. A környéken félelem tölti el az embereket a vérszomjas vámpírról szóló hírek hallatán. Férfiak szerelmüket, apák lányaikat féltik a titokzatos vámpírtól, aki mágnesként vonzza magához a megbűvölt asszonyokat, s szívja el éltető, friss „energiájukat”. Az öreg és örökké kiéhezett „vérszívó vámpír” fiatal nők friss vérétől nyer mindig új energiát, és válik maga is fiatallá, legalábbis ideig-óráig. Addig, amíg az elrabolt energia képes fiatalon tartani, ha az elfogy, újra roskatag öregemberré válik, és kénytelen újabb és újabb zsákmány után nézni. Drakula gróf lenyűgöző meséjét az erdélyi népzene csodálatos világa, az Erdélyben élő népek táncainak gazdag és egyedülálló virtuozitása teszi „varázslatos” élménnyé.
Közreműködik: Keresztes Ildikó és Novák Péter - Drakula gróf szerepében: Zsuráfszky Zoltán és Sánta Gergő
