Fenyegeti a településeket a Fidesz

Publikálás dátuma
2016.09.20 07:00

Zsarolja az önkormányzatokat a Fidesz, amikor körlevelekben szólítja fel a települések vezetőit, hogy szavaztassák meg testületeikkel a kötelező betelepítési kvóta elleni határozati javaslatot. Lista készül azokról, akik ezt nem teszik meg.

A kormánypárti többségűnek tartott önkormányzatok tavaly év végén kezdett megdolgozása eddig nem hozott áttörést – legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy még pár héttel a népszavazás előtt is sorra kapják a felszólító leveleket térségük fideszes választókerületi elnökeitől: fogadják el a csatolt szöveget és ennek tényét jelentsék is azonnal a vezető kormánypárt helyi irodáiban. Legutóbb Fenyvesi Zoltán, Veszprém megye 3. számú választókerületének elnöke küldött körlevelet a térség azon polgármestereinek, akik még nem teljesítették a feladatot. A Népszava birtokába került írásban emlékeztette őket – a tényektől cseppet sem zavartatva magát –, hogy az Unió nagyvárosnyi migránst akar hozzánk telepíteni és egyben kérte a határozat elfogadását, meg azt is, hogy erről tájékoztassák a lakosságot, mert a „felelős településvezető a referendumon való részvételre és NEM szavazat leadására buzdítja” az embereket. Hogy miért kell elküldeni a határozat elfogadásáról szóló jegyzőkönyvet egy pártiroda címére, azt nem fejtette ki levelében, de sejtésünk azért lehet róla, a lyukakat még az utolsó pillanatban is igyekszik betömni a Fideszes kampánygépezet.

Levél az önkormányzatoknak, határozati javaslattal FORRÁS: NÉPSZAVA

Levél az önkormányzatoknak, határozati javaslattal FORRÁS: NÉPSZAVA

A lista lehet a fenyegetés alapja, hogy azok között a városok között osztják majd szét a bevándorlókat, ahol nem szavazták meg a határozatot. Mondanunk sem kell, ahol közismerten ellenzéki meggyőződésű a polgármester, nem is kaptak ilyen felkérést a hivatalok. Polgár első embere, Tóth József végtelenül szomorúnak találja, hogy a kormány a nyomásgyakorlás ilyen primitív eszközeihez nyúl, a települési vezetők pedig rákényszerülnek az igazodásra, nehogy tiltólistára kerüljön a városuk. Amellett, hogy az egész eljárás szegénységi bizonyítványt állít ki a kormánypárti elitről, de a megfelelési kényszerben élő polgármesterekről is, Tóth József szerint azért is felháborító az önkormányzatok ilyen alapon történő listázása, mert sok helyen fideszes a képviselő-testület, ahol ellenzéki vagy független a polgármester, máshol épp fordítva, és kérdés, hogy milyen listára kerülnek azok a települések, ahol egy időközi választáson, vagy majd 2019-ben mást választanak vezetőnek.Ezen ne múljon – mármint a későbbiekben a kormánypénzek megszerzése. Ahol a képviselő-testületek megszavazták a kötelező betelepítési kvóta elutasításáról szóló helyi határozati javaslatot, a polgármesterek többsége ezzel magyarázta „lelkesedésüket”. A Népszava kérdésére nem mertek így nyilatkozni, de több helyről is megerősített információink szerint egymás között ezzel a lekicsinylő mondattal értékelik a Fidesztől kapott határozati javaslat szövegének átvételét.

Túlteljesítők
Több település helyi tájékoztató kampánnyal is kész támogatni a láthatóan bizonytalan Fideszt, hogy a lakosság ébredéstől elalvásig minden szabad percében kapjon valamilyen kvóta elleni üzenetet. A Népszava birtokába került a váci önkormányzat csütörtökre összehívott ülésének meghívója, ahol arról tárgyalnak, mekkora összeggel támogassák a Magyar Páneurópai Unió „migrációs krízist” értékelő kiadványát. A konzervatív szervezet kvótanépszavazáshoz igazított brosúrájára 600 ezer forintot kérnek, de a váci képviselők a pénzügyi bizottság javaslatára várhatóan csak ennek felét fogják megszavazni. Ennél bőkezűbb Debrecen önkormányzata, amely legutóbbi ülésén múlt héten arról döntött, 5 millió forintos helyi tájékoztatási kampány is segítse mozgósítani a város lakosságát a népszavazásra.

Ugyanolyan gyűlöletkeltésre játszik a kormány, mint amikor a korkedvezményes nyugdíj miatt a rendőröket, vagy a béremelések miatt a pedagógusokat állította pellengérre – hangzik Halásztelek polgármesterének értékelése. A szocialista Szent­györgyi József úgy látja, már hetedik éve folyamatosan tart a gyűlöletkeltés, megbélyegzés és listázás az országban, a Fidesz és Orbán Viktor azt gondolja, állandóan kampány van. Sem ő, sem Sződliget vezetője, Juhász Béla nem kapott fideszes levelet és az „ajánlott” határozati javaslat szövegét sem küldték meg nekik, mint ahogyan nem kaptak meghívót arra a két konferenciára sem, ahol a kormány kvótaellenes kampányát legerősebben támogató önkormányzati vezetők adtak egymásnak randevút.

Szita Károly állt a kampány élére és a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnökeként március után tíz nappal ezelőtt is konferenciát szervezett „Október másodikán nemet mondunk” címmel. Kaposvár polgármestere úgy fogalmazott a rendezvényen, hogy 3200 népszavazás lesz, és már majdnem kétezer település hozott határozatot, hogy nem kér a kényszer-betelepítésből.

Próbáltuk megtudni a kötelező betelepítési kvótát eddig elutasító önkormányzatok pontos számát, de eddig Szita Károly nem válaszolt kérdésünkre. Hajdúsági kistelepülési képviselőktől azonban úgy értesültünk, a népszavazásig hátralévő két hétben is nőhet a szám, mert van, ahol a kormánypárti polgármester most készül beterjeszteni a javaslatot. Hogy a listakészítésen, vagy a Fidesz önkormányza­tokra gyakorolt hatásának kipróbálásán, a szolgai igazodási kényszer határainak felmérésén túl milyen hatása lesz ennek az akciónak, azt nem lehet még tudni. Egyelőre egyet jelez: a kormány retteg attól, hogy a saját csapdájába esik. A Fidesz szavazta meg ugyanis a népszavazási törvénynek azt a szigorítását, hogy nem elég a referendum érvényességéhez, ha az összes választásra jogosult 25 százaléka plusz egy fő egyformán szavaz, hanem arra is szükség van, hogy a választók legalább 50 százaléka és még egy fő érvényes voksot adjon le. Több mint 4 millió embert kell tehát mozgósítania a Fidesznek és a KDNP-nek. A legutóbbi önkormányzati választáson alig több mint 43 százalékos volt a részvétel. Ezért kell a megfélemlítéssel körített mozgósítás.

Szürke marha (sic!) pörkölt
Kérhet-e tájékoztatást egy fideszes választókerületi elnök a tőle mindenben független helyhatóságok döntéseiről? Jogszerűen nem, de Tapolcán mégis ezt teszi a tavalyi választásokon megbukott képviselőjelölt. Fenyvesi Zoltán elvárja, hogy minden település ítélje el a menekültkvótát, és ehhez még határozatmintát is küldött. Hasít a Fidesz-kvótaharc Tapolcán. Nemrégiben cikkezett a sajtó arról, hogy a népszavazás egyben a fideszes választókerületi elnökök, a parlamenti képviselőségre aspirálók, illetve polgármesterek számára a jövőjüket eldöntő megmérettetés. Akinek hatókörében nem teljesít jól a voksolás, elbúcsúzhat politikai jövőjétől. Tapolcán különösen éles a helyzet, hiszen Fenyvesi, a kormánypárt jelöltje a 2015-ös időközi választáson vesztett a jobbikos jelölt, Rig Lajos ellen. A fideszes választókerületi elnöknek tehát valóban élet–halál kérdés, miképpen voksolnak a körzetében. Alighanem ezért küldött afféle „utolsó figyelmeztetést” az érintett települések polgármestereinek, pedig jó részük független, a Fidesznek rájuk formális, de informális befolyása sem lehetne. Ráadásul nem csak az elutasító határozatokat várja el a fideszes politikus, de azt is, hogy az efféle döntésekről nyomban tájékoztassák a Fideszt. Mindez finoman szólva is sérti a választott településvezetők függetlenségét, túl azon, hogy a levelezése egy régi „járási párttitkár” módszereire emlékeztet. Fenyvesi azonban ráerősített, hiszen a „felszólításon” túl hirtelen fejtágítót is szervezett az esetleg még „tévelygő” polgármestereknek. Szeptember 21-re „kötetlen baráti beszélgetésre” invitálja őket, „melyen több településvezető társaságában vitathatjuk meg a betelepítési kvóta településeinkre gyakorolt esetleges hatásait, a Népszavazás (sic!) fontosságát”. E politikailag nyilván semleges csevelyt a jó hírű tapolcai Lázár-tanyán szervezi, ahol – mint írja – a polgármestereket „meginvitáljuk egy szürke marha (sic!) pörköltre, melynek elfogyasztása közben módunk lesz települése számára fontos, egyéb témaköröket is érinteni”. Ezt a gyanakvók érthetik úgy is, hogy ezután csak az a falu számíthat támogatásra, fejlődésre, ahol lesz kvóta-elutasító határozat. Megpróbáltuk felvenni a kapcsolatot Fenyvesi Zoltánnal, de munkatársa ígérete ellenére nem hívta vissza a Népszavát. - Veress Jenő

Zsolnay-ügy: megfizetnek a kisemberek, a fideszes polgármester hárít

Publikálás dátuma
2019.03.20 06:00

Fotó: MTI/ Kálmándy Ferenc
Végrehajtás fenyegeti azokat, akiket a fideszes városvezetés átcsalt a porcelángyár ellencégébe. Páva Zsolt saját felelősségéről hallgat.
– Nem a mi hibánk! Nem a mi hibánk! – ezt ismételgeti az a pécsi asszony, aki 2016-ban húszévnyi munkaviszony után Pécs kormánypárti irányítóinak biztatására lépett át a Zsolnay Porcelánmanufaktúrából a Ledina Kft.-be. A korábban porcelánfestőként dolgozó asszony már távozott a Ledinától is, mert ott alig volt munka, s jelenleg szalag mellett dolgozik. A bíróság 205 ezer forint kártérítésre ítélte, s már bármikor követelhetik tőle ezt a pénzt. Férjével két gyermekről gondoskodnak, egyikük fizetése sem éri a 200 ezer forintot, a családnak mozgósítható vagyona nincs. Az asszony így fakad ki:
– Lehet, hogy buták voltunk, amikor kiléptünk a Zsolnaytól, de akkor se a mi hibánk! Fizessenek azok, akik hitegettek minket! A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. einstandjának kísérletéről többször írtunk. 2016-ban egy, a kormánnyal jó kapcsolatban lévő gazdasági kör szerette volna megszerezni a gyárat. Az 1853-ban alapított cég évek óta veszteségesen gazdálkodott, ám az üzemet vonzóvá tette, hogy Magyarországon több tucatnyi középületet borít Zsolnay kerámia, s ezek – uniós támogatásból – finanszírozott, műemléki felújítása révén a részvénytársaság a következő évtizedben akár 20-25 milliárdos, versenytárs nélküli megrendeléshez juthat, és ettől nyereségessé válhat. A Zsolnay megszerzéséért többfrontos támadás indult, ennek egyik eleme az volt, hogy a manufaktúra dolgozóinak 80 százalékát, 118 dolgozót átcsaltak a fideszes irányítású pécsi önkormányzat cégébe, a Ledina Kft.-be. A cél az volt, hogy a Zsolnayt felszámolásba sodorják, s a gyár tevékenységét a Ledina átvegye. A Zsolnay tulajdonosa, a svájci Bachar Najari azonban rendezte a zrt. adósságát, és a manufaktúra – meggyengülve, de – túlélte a támadást. A város által eladott Ledina viszont nem boldogult. A kft. termékei nem találtak piacra, a cég több százmilliós adósságot halmozott fel, s jelenleg végelszámolás folyik ellene. A Ledina dolgozóinak gondját fokozza, hogy a Kúria múlt heti ítélete kimondta: azonnali kilépésük a Zsolnaytól jogtalan volt, ezért a távozók 150-250 ezer forintos kártérítést kell fizessenek. Amikor a dolgozók elhagyták a Zsolnayt, felmondásukat a városháza által megbízott jogászok szervezték meg – mindez és Pécs irányítóinak ígéretei azt sugallták, hogy a város átvállalja a kilépés terheit. Miután Pécs eladta a Ledinát, a kft. egymást váltogató tulajdonosai azt mondták, perveszteség esetén nem a dolgozóknak kell majd fizetniük. Ám most nincs, aki fizetni akarna helyettük. Pedig többségüknek a fizetése alacsony. A végrehajtás – várhatóan - 2-3 héten belül elkezdődik. A lapunknak név nélkül nyilatkozó pervesztesek és az ő sorsukat átérző pécsiek véleménye ugyanaz, mint a cikk elején megszólaló asszonyé. Mindezek okán írásban megkérdeztük Páva Zsoltot, Pécs fideszes polgármesterét, hogy a város tudja-e enyhíteni a pervesztesek terheit? Pécs első embere azt válaszolta, hogy ez nem lehetséges, hisz a város a Ledinát 2016 őszén eladta. Páva – mint válaszából kiderül - abban bízik, hogy a Ledina tulajdonosai kifizetik a pervesztesek helyett a kártérítést. Felvetettük: sokak szerint azoknak kellene magukra vállalni a kártérítést, akik kitervelték a Zsolnay einstandját és – Pávával együtt - belevitték a dolgozókat a jogtalan indokú távozásba. Erre a kérdésre Páva Zsolt nem válaszolt. Amúgy az a vállalkozói csoport, amelyik kiszemelte magának a Zsolnayt, könnyedén fizethetne a dolgozók helyett, hisz az ő cégeik a sokmilliárdos állami beruházások közbeszerzéseinek állandó nyertesei, nekik a Kúria által kirótt 25 milliós kártérítés nem tétel. A Zsolnay dolgában jártas pécsiek úgy vélik, alighanem ők sietnek majd a pervesztes dolgozók segítségére.
Témák
Pécs
Frissítve: 2019.03.20 06:00

Évi egymillió forinttal is megrövidíthetik a tanárokat - töltik a sztrájkalapot

Publikálás dátuma
2019.03.20 00:00

Fotó: Vajda József
Utoljára 25 ezer pedagógus szüntette be a munkát, most ezt a tömeget szeretnék megtöbbszörözni.
– Sajnos mi nem tudjuk megerősíteni, hogy hatalmas siker lenne a pedagógus életpálya-modell, mint ahogy azt nemrég Rétvári Bence államtitkár közölte. A valóságban nagyon komoly gondok vannak – nyilatkozta lapunknak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Szabó Zsuzsa szerint az egyik legnagyobb probléma az óraszámok kérdése: a 22-26 órás felosztásban ugyanannyit keres az a tanár, aki heti 26 óra tanórát tart meg, mint aki 22-t. Azzal pedig, hogy a bérek vetítési alapját nem a mindenkori minimálbér teszi ki, jelentős összegeket vonnak el a pedagógusoktól. – Ennek tudatosítására létrehoztunk egy „bérnyomásmérőt”, amelyből kiderült például, hogy egy 31 éve a pályán lévő mesterpedagógus havonta bruttó 100 ezer forinttal kap kevesebbet annál, mintha a jelenlegi minimálbérhez lenne kötve a fizetése. Ez évente 1 millió 200 ezer forintos kiesést jelent számára. De egy pályakezdő is bruttó 50 ezerrel keres kevesebbet, pedig az ő támogatásuk, pályán tartásuk életbevágó lenne – fogalmazott az elnök. A Magyar Nemzet nemrég kormányzati forrásokra hivatkozva arról írt, jövőre 30 százalékos béremelésre számíthatnak a pedagógusok. Szabó Zsuzsa emlékeztetett: ez volt a PSZ álláspontja is a Köznevelési Érdekegyeztető Tanács legutóbbi ülésein. Viszont a szakszervezet azt is kikötötte, hogy a 30 százalékos emelés csupán az első lépés lehet, azt további bérfelzárkóztatásnak kell követnie annak érdekében, hogy legalább a kormányzati ciklus végéig elérje a tanárbérek vetítési alapja a minimálbér összegét. Erre a tanács következő, március 26-i ülésén várnak garanciákat. – Szeretnénk, ha megszűnne az időhúzás és érdemben is előrébb jutnánk. Az üléseken gyakran csak azt ismételgetjük, ami előzőleg már elhangzott. Ennek véget kell vetni. Ha március 26-án nem jutunk dűlőre, el kell döntenünk, mit lép a PSZ – mondta az elnök. Az egyik út a sztrájk, amelynek az előkészületei is megkezdődtek. A PSZ Országos Vezetősége nemrég arról döntött: 50 millió forintos sztrájkalap létrehozását javasolja a kongresszusnak; ebből támogatnák azokat a pedagógusokat, akik a sztrájk idejére nem kapnak bért. Elkezdték felmérni a sztrájkhajlandóságot is. Ebben a tekintetben nagy a szórás: vannak iskolák, ahol a tantestület szinte 100 százaléka sztrájkolna, máshol alig érzékelhető a sztrájkkészség. – Ez az eredményektől függően változhat, de abban biztos vagyok, tudjuk mozgósítani a kollégákat, ha szükség lesz rá – vélekedett Szabó Zsuzsa. Felidézte: a 2016-os sztrájkban mintegy 25 ezren vettek részt. Ha belevágnak egy hasonló akcióba, ezt szeretnék megtöbbszörözni. De egyelőre a PSZ bízik a tárgyalások sikerében.
Témák
Oktatás
Frissítve: 2019.03.20 00:00