A kormánypárti többségűnek tartott önkormányzatok tavaly év végén kezdett megdolgozása eddig nem hozott áttörést – legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy még pár héttel a népszavazás előtt is sorra kapják a felszólító leveleket térségük fideszes választókerületi elnökeitől: fogadják el a csatolt szöveget és ennek tényét jelentsék is azonnal a vezető kormánypárt helyi irodáiban. Legutóbb Fenyvesi Zoltán, Veszprém megye 3. számú választókerületének elnöke küldött körlevelet a térség azon polgármestereinek, akik még nem teljesítették a feladatot. A Népszava birtokába került írásban emlékeztette őket – a tényektől cseppet sem zavartatva magát –, hogy az Unió nagyvárosnyi migránst akar hozzánk telepíteni és egyben kérte a határozat elfogadását, meg azt is, hogy erről tájékoztassák a lakosságot, mert a „felelős településvezető a referendumon való részvételre és NEM szavazat leadására buzdítja” az embereket. Hogy miért kell elküldeni a határozat elfogadásáról szóló jegyzőkönyvet egy pártiroda címére, azt nem fejtette ki levelében, de sejtésünk azért lehet róla, a lyukakat még az utolsó pillanatban is igyekszik betömni a Fideszes kampánygépezet.
Levél az önkormányzatoknak, határozati javaslattal FORRÁS: NÉPSZAVA
A lista lehet a fenyegetés alapja, hogy azok között a városok között osztják majd szét a bevándorlókat, ahol nem szavazták meg a határozatot. Mondanunk sem kell, ahol közismerten ellenzéki meggyőződésű a polgármester, nem is kaptak ilyen felkérést a hivatalok. Polgár első embere, Tóth József végtelenül szomorúnak találja, hogy a kormány a nyomásgyakorlás ilyen primitív eszközeihez nyúl, a települési vezetők pedig rákényszerülnek az igazodásra, nehogy tiltólistára kerüljön a városuk. Amellett, hogy az egész eljárás szegénységi bizonyítványt állít ki a kormánypárti elitről, de a megfelelési kényszerben élő polgármesterekről is, Tóth József szerint azért is felháborító az önkormányzatok ilyen alapon történő listázása, mert sok helyen fideszes a képviselő-testület, ahol ellenzéki vagy független a polgármester, máshol épp fordítva, és kérdés, hogy milyen listára kerülnek azok a települések, ahol egy időközi választáson, vagy majd 2019-ben mást választanak vezetőnek.Ezen ne múljon – mármint a későbbiekben a kormánypénzek megszerzése. Ahol a képviselő-testületek megszavazták a kötelező betelepítési kvóta elutasításáról szóló helyi határozati javaslatot, a polgármesterek többsége ezzel magyarázta „lelkesedésüket”. A Népszava kérdésére nem mertek így nyilatkozni, de több helyről is megerősített információink szerint egymás között ezzel a lekicsinylő mondattal értékelik a Fidesztől kapott határozati javaslat szövegének átvételét.
Ugyanolyan gyűlöletkeltésre játszik a kormány, mint amikor a korkedvezményes nyugdíj miatt a rendőröket, vagy a béremelések miatt a pedagógusokat állította pellengérre – hangzik Halásztelek polgármesterének értékelése. A szocialista Szentgyörgyi József úgy látja, már hetedik éve folyamatosan tart a gyűlöletkeltés, megbélyegzés és listázás az országban, a Fidesz és Orbán Viktor azt gondolja, állandóan kampány van. Sem ő, sem Sződliget vezetője, Juhász Béla nem kapott fideszes levelet és az „ajánlott” határozati javaslat szövegét sem küldték meg nekik, mint ahogyan nem kaptak meghívót arra a két konferenciára sem, ahol a kormány kvótaellenes kampányát legerősebben támogató önkormányzati vezetők adtak egymásnak randevút.
Szita Károly állt a kampány élére és a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnökeként március után tíz nappal ezelőtt is konferenciát szervezett „Október másodikán nemet mondunk” címmel. Kaposvár polgármestere úgy fogalmazott a rendezvényen, hogy 3200 népszavazás lesz, és már majdnem kétezer település hozott határozatot, hogy nem kér a kényszer-betelepítésből.
Próbáltuk megtudni a kötelező betelepítési kvótát eddig elutasító önkormányzatok pontos számát, de eddig Szita Károly nem válaszolt kérdésünkre. Hajdúsági kistelepülési képviselőktől azonban úgy értesültünk, a népszavazásig hátralévő két hétben is nőhet a szám, mert van, ahol a kormánypárti polgármester most készül beterjeszteni a javaslatot. Hogy a listakészítésen, vagy a Fidesz önkormányzatokra gyakorolt hatásának kipróbálásán, a szolgai igazodási kényszer határainak felmérésén túl milyen hatása lesz ennek az akciónak, azt nem lehet még tudni. Egyelőre egyet jelez: a kormány retteg attól, hogy a saját csapdájába esik. A Fidesz szavazta meg ugyanis a népszavazási törvénynek azt a szigorítását, hogy nem elég a referendum érvényességéhez, ha az összes választásra jogosult 25 százaléka plusz egy fő egyformán szavaz, hanem arra is szükség van, hogy a választók legalább 50 százaléka és még egy fő érvényes voksot adjon le. Több mint 4 millió embert kell tehát mozgósítania a Fidesznek és a KDNP-nek. A legutóbbi önkormányzati választáson alig több mint 43 százalékos volt a részvétel. Ezért kell a megfélemlítéssel körített mozgósítás.
