Gyermekek ördögi kör fogságában

Publikálás dátuma
2016.09.21. 07:34

A legszegényebb gyermekek kétszer akkora eséllyel halnak meg ötéves koruk előtt, mint a gazdag családból származó társaik - olvasható az UNICEF idei, a világ gyermekeinek helyzetéről szóló jelentésében, amelyben kitérnek arra is, hogy 2011 óta globálisan nő azoknak a száma, akik nem járnak iskolába, miközben a mélyszegénységben élőknek szinte lehetőségük sincs arra, hogy kitörjenek az "ördögi körből". Magyarországon 140 ezer veszélyeztetett gyerek él, akiket bármikor kiemelhetnek családjuktól. Az SOS Gyermekfalvak kutatása szerint a magyar szülők egyik legnagyobb félelme, hogy elveszítik gyermekeiket.

Ha folytatódnak a jelenlegi trendek, 2030-ban 69 millió gyermek hal meg ötéves kora előtt olyan okokból, amelyeket megakadályozhattunk volna, 167 millió gyermek él szegénységben, és 750 millió fiatal lány megy férjhez még felnőtt kora előtt - figyelmeztet az UNICEF Világ gyermekeinek helyzete idei jelentésében. A gondok csak tovább fognak fokozódni, ha a kormányok, vállaltok, nemzetközi szervezetek nem tesznek erőfeszítéseket arra, hogy a legszegényebb gyermekek szükségleteit azonosítsák, és azokra megoldást adjanak.

A figyelemfelhívás minden nap minden órájában aktuális, de tegnap, a Gyermekek világnapján újból a figyelem középpontjába került. A világnapot 1954 óta minden évben szeptember 20-án tartják az UNICEF kezdeményezésére. Ezen a napon elsősorban a fejlődő országok gyermekeire, támogatásukra, védelmezésükre terelődik a figyelem. A nemzetközi szervezetek ilyenkor mindig felhívják a világ országainak figyelmét a gyermekek 1959. évi ENSZ-deklarációban megfogalmazott jogainak betartására is.

Az első nap, ami egyben az utolsó is

Az UNICEF jelentésében megjegyzi, hogy bár a gyermekek életének megmentésében, az iskoláztatásban és a szegénység csökkentésében jelentős javulásokat sikerült elérni (globálisan az öt év alatti gyermekhalandóság javult 1990 óta, több fiú és lány jár iskolába és az extrém szegénységben élők aránya is világszerte csökkent), ez a fejlődés azonban egyáltalán nem méltányos. A legszegényebb gyermekek kétszer akkora eséllyel halnak meg ötéves koruk előtt, mint a gazdag családból származó társaik. Az Egyesült Nemzetek Szervezete pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a humanitárius szükségletek egyre nagyobbak és a gyermekek kilátásai 2016-ban igencsak komorak.

A jelentés három területre koncentrál: a gyermekek egészségére, az oktatásra, illetve a gyermekszegénységre. A dokumentum a legégbekiáltóbb egyenlőtlenséggel, a gyermekek túlélési esélyeinek különbségeivel kezdődik.

  • A leggazdagabbakhoz viszonyítva a legszegényebb gyerekeknek csak egyharmad esélyük van arra, hogy születésüket szakképzett gondozó felügyeli.

  • Több mint kétszer nagyobb eséllyel jönnek a világra születési rendellenességgel.

  • A világ legszegényebb 20 százalékába eső háztartásokba születő gyermekek kétszer nagyobb valószínűséggel halnak meg ötödik életévük elérése előtt, mint a 20 leggazdagabb 20 százalékába születők.

  • 2015-ben körülbelül egymillió gyermek életének első napja volt egyben az utolsó is.

A relatív gyermek halálozási rátában hatalmas különbségek vannak. Összehasonlítva a szubszaharai Afrika és Dél-Ázsia területeit a fejlett, magas jövedelmű országokéval, a szakadék 1990 óta alig változott. A szubszaharai Afrikában született gyermekeknek, összehasonlítva a magas jövedelmű országok gyermekeivel, 12-szer nagyobb esélyük van az öt éves kor előtt bekövetkező halálra - ez az arány szintén nem javult 1990 óta. A jelentés szerint a gyermekek túlélési rátáját erősen javítaná az alultápláltság terén való elemi előrehaladás: az öt év alatti gyerekhalálozások fele az alultápláltságra vezethető vissza.

Öröklődő szegénység

Az oktatási helyzettel kapcsolatban azt írták: 2011 óta a világon folyamatosan nőtt azon gyermekek száma, akik nem járnak iskolába, ma világszerte körülbelül 124 millió gyermeknek nincs arra lehetősége, hogy elkezdje és befejezze az iskolát. 2013-as becslések alapján világszerte mintegy 250 millió olyan általános iskolás korú gyermek van, aki nem sajátítja el az írás-olvasás és a számolás alapjait sem (az összes általános iskolás korú gyermek 38 százaléka). A jelentés kitér arra is, hogy miközben kimaradnak az iskolából, körülbelül 150 millió 14 év alatti gyermek vesz részt gyermekmunkában.

A szegénység pedig több mint a pénz hiánya - szögezik le a jelentés szerzői. Olyan tényezőkre van hatással, mint hogy a gyermekek járhatnak-e iskolába, megfelelően tápláltak-e, hozzáférnek-e az egészségügyi ellátáshoz, van-e tiszta víz, amit ihatnak, higiénikus környezetben élnek-e. A legszegényebb háztartásokban élő gyermekeknek van a legnagyobb esélyük arra, hogy olyan okok miatt haljanak meg, amelyeket meg lehetett volna akadályozni, és nekik van a legkevesebb esélyük a minőségi oktatásban és egészségügyi ellátásban való részvételre.

Ráadásul mindez generációról generációra öröklődik: azoknak a gyermekeknek, akiknek nincs lehetőségük képességeik kibontakoztatására, amelyekre felnőtt korukban szükségük lesz, nem tudnak kitörni az ördögi körből és így saját gyermekeiknek sem tudnak majd lehetőséget biztosítani képességeik kibontakoztatására (a 41 leggazdagabb országban csaknem 77 millió gyermek élt jövedelmi szegénységben 2014-ben, az alacsony és közepes jövedelmű országokban pedig a lakosság 46 százaléka kevesebből él naponta, mint 1,90 amerikai dollár, vagyis 525 forint). Ha ez így folytatódik, a szakadékok egyre szélesebbek lesznek, az ördögi kör tovább gyűrűzik, egyre több gyermeket rántva magával.

140 ezer gyereket bármikor elvehetnek szüleiktől
Ma 23 ezer gyerek él gyermekvédelmi gondoskodásban Magyarországon és 140 ezer veszélyeztetett, akiket bármikor kiemelhetik családjukból - olvasható az SOS Gyermekfalvak által készített felmérésében.
Kiderült: a megkérdezett felnőttek legerősebb félelme, hogy elveszíti munkáját, vagy betegség miatt nem tud gondoskodni gyerekéről. Fény derült arra is, hogy a többség szerint a szülők és a pszichológusok kezében van a megoldás családi krízis esetén, legkevésbé a védőnőben, a pedagógusokban és a rokonokban bíznak.
A gyerekek elvesztésénél a két vezető ok a szülők alkoholproblémája és a lakhatási gondok. Bár hivatalosan ritkán derül ki, ha egy gyereket családon belül bántalmaztak, a válaszadók a szexuális és a fizikai bántalmazást a következő két leggyakoribb indoknak vélik a gyerekek kiemelésénél.
A gyerekeket érhető legnagyobb, feldolgozhatatlan trauma a válaszadók többsége szerint a prostitúcióra kényszerítés. A szexuális erőszakot minden második megkérdezett találja feldolgozhatatlannak. Minden harmadik válaszadó a szülők halálát is ide sorolja.
Az SOS Gyermekfalvakban 400 olyan gyerek él, akik bántalmazás, elhanyagolás, betegség, haláleset miatt kerültek ki a családjukból. Róluk nevelőszülők gondoskodnak.
Petíciót és díjátadás
Átadta mintegy kétezer aláírást tartalmazó petícióját és szakmai javaslatcsomagját a Társaság a szabadságjogokért (TASZ) és A Város Mindenkié csoport csütörtökön reggel az Emberi Erőforrások Minisztériuma képviselőjének.
A TASZ néhány hete országos kampányt indított Hiányzó emlékek néven azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet, Magyarországon évente több ezer gyereket szakítanak el családjuktól anyagi okok miatt.
Az ilyen gyakorlat ellentétes a magyar gyermekvédelmi törvénnyel és az ENSZ gyermekjogi egyezményével is.
Ezzel egy időben az UNICEF átadta az "UNICEF Gyerekbarát Település" díjakat, amelyeket idén Alsómocsolád, Bordány és Hajdúnánás önkormányzata nyert el.
Szerző

Pakisztánban is járt a New York-i robbantó

Ötrendbeli gyilkossági kísérlet miatt emeltek vádat a New York és New Jersey államban elkövetett robbantások gyanúsítottja ellen. A 28 éves, afgán származású Ahmad Khan Rahamit a New Jersey állambeli Lindenben vették őrizetbe. 

A férfit egy bártulajdonos ismerte fel, aki riasztotta a rendőrséget, a tűzharcban öt rendőr és a gyanúsított is megsebesült. Egyelőre nem a bombamerényletek, hanem e lövöldözés miatt vádolták meg Rahamit, akit 5,2 millió dollár óvadék ellenében helyeznének szabadlábra. Ugyancsak megvádolták illegális fegyvertartás miatt. Az első meghallgatását szeptember 28-ra tűzték ki.

Rahamiról az eddigi nyomozás kiderítette, hogy több alkalommal járt Afganisztánban, s két alkalommal Pakisztánban is. 2014-ben majdnem egy évet töltött a pakisztáni Quettában, s pakisztáni nőt vett feleségül. Hazatérése után mindig többszörös ellenőrzésen esett át, de nem került fel a terroristagyanús személyek listájára.

Barátai szerint az utóbbi években vallásosabb és megfontoltabb lett. Most vizsgálják, külföldi tartózkodása során kapcsolatba került-e az Iszlám Állammal vagy az al-Kaida terrorszervezettel. Az afganisztáni tálibok cáfolták, hogy közük lenne a robbantásokhoz.

A Rahami-családnak büféje volt a New Jersey állambeli Elizabeth-ben, a 24 órát nyitva tartó boltban nagy volt a hangoskodás, zavarták a szomszédokat, még fel is jelentették őket. A családnak nem ment túl jól, apja 2005-ben csődeljárást kért maga ellen. Rahami 1995-ben érkezett először az Egyesült Államokba, 2011-ben kapott amerikai állampolgárságot.

Továbbra sem egyértelmű, hogy Rahami egyedül készítette a házilagos robbanószerkezeteket, vagy volt segítsége. A férfi egyértelműen hozzáköthető mindkét szombati robbantáshoz, s noha a térfigyelő kamerák felvételéről úgy tűnt, hogy társai is lehettek, ezt később cáfolták. Nem tudni, hol készíthette a bombákat, hogy családjából tudott-e valaki arról, mire készült. A CNN szerint azt sem tudni, hol él a pakisztáni feleség, a robbantásokkal gyanúsított férfi korábban kérelmet adott be, hogy az Egyesült Államokba vihesse.

Szerző

Pakisztánban is járt a New York-i robbantó

Ötrendbeli gyilkossági kísérlet miatt emeltek vádat a New York és New Jersey államban elkövetett robbantások gyanúsítottja ellen. A 28 éves, afgán származású Ahmad Khan Rahamit a New Jersey állambeli Lindenben vették őrizetbe. 

A férfit egy bártulajdonos ismerte fel, aki riasztotta a rendőrséget, a tűzharcban öt rendőr és a gyanúsított is megsebesült. Egyelőre nem a bombamerényletek, hanem e lövöldözés miatt vádolták meg Rahamit, akit 5,2 millió dollár óvadék ellenében helyeznének szabadlábra. Ugyancsak megvádolták illegális fegyvertartás miatt. Az első meghallgatását szeptember 28-ra tűzték ki.

Rahamiról az eddigi nyomozás kiderítette, hogy több alkalommal járt Afganisztánban, s két alkalommal Pakisztánban is. 2014-ben majdnem egy évet töltött a pakisztáni Quettában, s pakisztáni nőt vett feleségül. Hazatérése után mindig többszörös ellenőrzésen esett át, de nem került fel a terroristagyanús személyek listájára.

Barátai szerint az utóbbi években vallásosabb és megfontoltabb lett. Most vizsgálják, külföldi tartózkodása során kapcsolatba került-e az Iszlám Állammal vagy az al-Kaida terrorszervezettel. Az afganisztáni tálibok cáfolták, hogy közük lenne a robbantásokhoz.

A Rahami-családnak büféje volt a New Jersey állambeli Elizabeth-ben, a 24 órát nyitva tartó boltban nagy volt a hangoskodás, zavarták a szomszédokat, még fel is jelentették őket. A családnak nem ment túl jól, apja 2005-ben csődeljárást kért maga ellen. Rahami 1995-ben érkezett először az Egyesült Államokba, 2011-ben kapott amerikai állampolgárságot.

Továbbra sem egyértelmű, hogy Rahami egyedül készítette a házilagos robbanószerkezeteket, vagy volt segítsége. A férfi egyértelműen hozzáköthető mindkét szombati robbantáshoz, s noha a térfigyelő kamerák felvételéről úgy tűnt, hogy társai is lehettek, ezt később cáfolták. Nem tudni, hol készíthette a bombákat, hogy családjából tudott-e valaki arról, mire készült. A CNN szerint azt sem tudni, hol él a pakisztáni feleség, a robbantásokkal gyanúsított férfi korábban kérelmet adott be, hogy az Egyesült Államokba vihesse.

Szerző