Előfizetés

Családostól "menekülnek" külföldre a diplomások

Publikálás dátuma
2016.09.21. 12:15
A kép illusztráció FOTÓ: Getty Images, Oli Scaff
Elsősorban az iskolázott fiatalok, azon belül a munkaerő-piaci szempontból legfontosabb szakmunkások és a diplomások hagyják el az országot – ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Intézetének Magyar Nemzet által megismert tanulmányából, amely minden eddiginél árnyaltabb képet festett a kivándorlókról.

Az eddigi legpontosabb elemzést készítette el a Központi Statisztikai Hivatal népességtudományi intézete arról, pontosan kik azok a magyarok, akik elhagyják az országot, és hosszabb-rövidebb ideig külföldön keresik a megélhetést. Blaskó Zsuzsa és Gödri Irén jegyzi a tanulmányt, mely három felmérés adatait összegezte annak érdekében, hogy valós, pontos képet kapjon a kivándorló magyarokról. Az összkép a 2011-es népszámlálás részletes adatain, a befogadó országok bevándorlási és munkaügyi statisztikáin (tükörstatisztikák), valamint a Magyarok külföldön néven futó, a kutatóintézet által koordinált felmérésen alapul. Eszerint az utóbbi évtized magyar kivándorlói az itthon élő népességnél átlagosan iskolázottabbak, fiatalabbak, többségében hajadonok, illetve nőtlenek, és több közöttük a férfi. Közöttük az átlagosnál sokkal nagyobb arányban vannak szakmunkások és felsőfokú végzettségűek – vagyis a munkaerő-piaci szempontból legfontosabb emberek hagyják el az országot.

Egyértelműen a munka bírja rá a költözésre az ideiglenesen külföldön lévő magyarokat. Körükben a 25–64 évesek 91 százaléka foglalkoztatott volt (míg a hazai népességben ez az arány alig 64 százalék). A népszámlálás során összeírt külföldön élő népesség körében nagyobb a külföldön születettek aránya (8,8 százalék), mint a teljes népességben (3,9 százalék). Ez megerősíti azt a más adatokból is kirajzolódó összefüggést, hogy a korábbi migrációs tapasztalat növeli az újabb migráció esélyét, valamint a külföldi születésű népesség nagyobb migrációs hajlandóságára, illetve Magyarországhoz való gyengébb kötődésére is utal.

Egyik legfontosabb megállapítása a Magyarok külföldön című kutatásnak, hogy az iskolai végzettség önmagában is döntő tényező a kivándorlás alakításában. A legfeljebb nyolc általánost végzettekhez képest a szakmunkás végzettségűek és az érettségizettek bő két és félszeres, a diplomások pedig mintegy ötszörös valószínűséggel döntenek a kivándorlás mellett. Az egyes csoportok más-más célországot is választanak: az Egyesült Királyságot választókra a nőtlen vagy hajadon fiatalok túlsúlya és a szakmunkások alulreprezentáltsága, míg a Németországba vándorlókra éppen a szakmunkások, az idősebb korosztályok és a házasok relatív túlsúlya jellemző.

Hol a helye a békéltető testületnek?

A Budapesti Békéltető Testület ( BBT) honlapján a „friss hírekben” olvasom, hogy új alkalmazás segíti a fogyasztókat a jogaik érvényesítésében. Alig egy hét leforgása alatt már 14 vállalkozás kerülhetett fel arra a pozitív listára, melyet a BBT közzétesz a vállalkozások jogkövető magatartásának elősegítése és a fogyasztói tudatosság javítása érdekében. Jó hír, ugyanis a békéltető testületek dolga „rövidre zárni” a hétköznapjainkat megkeseríteni tudó  ügyeket. Nos, az én tapasztalataim - egy konkrét eset kapcsán - nem igazán ezt támasztják  alá, s magukat a békéltetőket sem tenném fel semmilyen pozitív listára. Közérdekű történetem március 31-én kezdődött, mikor az egyik telefonszolgáltató üzletében két évre hűséget fogadtam, és vettem egy okos telefont. Csakhogy elromlott, a csere helyett különböző szervizekbe küldözgettek, ahol „kisokosom” továbbra is butácska maradt. Előbb megtagadták a cserét, aztán mégis ráálltak.

A harmadik cserénél a készülék az eladó kezében hibásodott meg.  „E szériában több szoftverhibás van, amire már mások is panaszkodtak” – ismerte el a szakember. A hűségnyilatkozat miatt csak egyetlen más típusból választhattam. Ekkor lépett be történetembe a BBT, ahova a keletkezett anyagi és nem vagyoni károm érvényesíttetése  miatt bejelentettem az ügyet. Aztán nem történt semmi. Időközben megegyeztünk a BBT nélkül is, abban állapodtunk meg, hogy az anyagi és nem vagyoni károm kompenzációjaként kapok közel 50 ezer forint jóváírást, mely ígéretüket be is tartották. Már-már jól végződött, amikor négy hónap után a BBT eszébe jutott az ügyem, és - hibás névvel - közölték, hogy a kérelmemet elutasítják. Gondoltam, utána járok.

A levél fejlécében megadott telefonszámot mintegy 10 napon át folyamatosan hívtam, de a munkatársak állandóan foglaltak voltak, végül a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarán keresztül tudtam őket elérni. Megtudtam, májusban küldtek nekem egy e–mailt a szükséges instrukciókkal, és mivel nem válaszoltam, ezért meg kell szüntetniük az eljárást. Találtam egy Máté névre szóló e-mailt, de mert Bálint vagyok, a levelet a  „kukába” mentettem el. Megírtam a BBT-nek, hogy a névhasználattal hadilábon állnak, de a szervezet  válaszlevelében  arra sem méltatott, hogy a téves névhasználat miatt elnézést kérjenek. Ezek után   a kedves Olvasók is eldönthetik, hogy – a  BBT honlapjáról idézetten – mely listára teszik a Budapesti Békéltető Testületet és  mikor célszerű  hozzájuk fordulni.

Hol a helye a békéltető testületnek?

A Budapesti Békéltető Testület ( BBT) honlapján a „friss hírekben” olvasom, hogy új alkalmazás segíti a fogyasztókat a jogaik érvényesítésében. Alig egy hét leforgása alatt már 14 vállalkozás kerülhetett fel arra a pozitív listára, melyet a BBT közzétesz a vállalkozások jogkövető magatartásának elősegítése és a fogyasztói tudatosság javítása érdekében. Jó hír, ugyanis a békéltető testületek dolga „rövidre zárni” a hétköznapjainkat megkeseríteni tudó  ügyeket. Nos, az én tapasztalataim - egy konkrét eset kapcsán - nem igazán ezt támasztják  alá, s magukat a békéltetőket sem tenném fel semmilyen pozitív listára. Közérdekű történetem március 31-én kezdődött, mikor az egyik telefonszolgáltató üzletében két évre hűséget fogadtam, és vettem egy okos telefont. Csakhogy elromlott, a csere helyett különböző szervizekbe küldözgettek, ahol „kisokosom” továbbra is butácska maradt. Előbb megtagadták a cserét, aztán mégis ráálltak.

A harmadik cserénél a készülék az eladó kezében hibásodott meg.  „E szériában több szoftverhibás van, amire már mások is panaszkodtak” – ismerte el a szakember. A hűségnyilatkozat miatt csak egyetlen más típusból választhattam. Ekkor lépett be történetembe a BBT, ahova a keletkezett anyagi és nem vagyoni károm érvényesíttetése  miatt bejelentettem az ügyet. Aztán nem történt semmi. Időközben megegyeztünk a BBT nélkül is, abban állapodtunk meg, hogy az anyagi és nem vagyoni károm kompenzációjaként kapok közel 50 ezer forint jóváírást, mely ígéretüket be is tartották. Már-már jól végződött, amikor négy hónap után a BBT eszébe jutott az ügyem, és - hibás névvel - közölték, hogy a kérelmemet elutasítják. Gondoltam, utána járok.

A levél fejlécében megadott telefonszámot mintegy 10 napon át folyamatosan hívtam, de a munkatársak állandóan foglaltak voltak, végül a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarán keresztül tudtam őket elérni. Megtudtam, májusban küldtek nekem egy e–mailt a szükséges instrukciókkal, és mivel nem válaszoltam, ezért meg kell szüntetniük az eljárást. Találtam egy Máté névre szóló e-mailt, de mert Bálint vagyok, a levelet a  „kukába” mentettem el. Megírtam a BBT-nek, hogy a névhasználattal hadilábon állnak, de a szervezet  válaszlevelében  arra sem méltatott, hogy a téves névhasználat miatt elnézést kérjenek. Ezek után   a kedves Olvasók is eldönthetik, hogy – a  BBT honlapjáról idézetten – mely listára teszik a Budapesti Békéltető Testületet és  mikor célszerű  hozzájuk fordulni.