halál;Csoóri Sándor;

2016-09-21 16:57:00

Búcsú Csoóri Sándortól

Szerdán 15 órakor kezdődött meg a szertartás az Óbudai temetőben, Csoóri Sándor írótól, költőtől a sírkert 16-os parcellájánál a református egyház szertartása szerint vettek végső búcsút.

Az igazmondást választotta menedékül

Csoóri Sándor a kommunista diktatúra idején nem a zsarnokság túlerejét mérlegelte és nem az elnémulást választotta menedékül, hanem az igazmondást, mert egy magyar költőnek ez a dolga - fogalmazott Kósa Ferenc filmrendező barátja, Csoóri Sándor szerdai búcsúztatásán az Óbudai temetőben. Ki kell csikarnunk a történelemtől a szabad gondolkodás és az igazmondás jogát, nincs más választásunk - idézte fel Kósa Ferenc a hatvanas évek elején, első találkozásuk során mondottakat Csoóri Sándortól. Hozzátette: aznap életre szóló barátságot kötöttek. Mint a rendező elmondta, az évtizedek során sok filmnovellát és forgatókönyvet írtak együtt, az első ilyen a Tízezer nap volt, amelyben nevén nevezték az 1956-os forradalmat és emiatt a hatalom betiltotta az alkotást. Tisztességes emberek és tisztességes magyarok akartunk maradni, erről tanúskodnak közéleti küzdelmeink is - fogalmazott a Kossuth-díjas rendező.

Ahogy azt  temetést szervező Nemzeti Örökség Intézete már előre közölte, a pályatársak és barátok közül megszólalt mások mellett Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere; Tornai József költő; Illyés Mária művészettörténész és Kósa Ferenc filmrendező. A család arra kérte a gyászolókat, hogy kegyeletüket egy szál virággal róják le.

Maga volt az élet, a gondolkodás és a modern költészet

Csoóri Sándor maga volt az élet, a gondolkodás és a modern költészet. Halála a második világháború utáni magyar irodalom és szellemi világ legnagyobb vesztesége - mondta Tornai József költő a ravatalnál.  Mint beszédében kiemelte, Csoóri Sándor ott volt az új modern magyar líra megszületésének pillanatában. Hozzátette: nemcsak politizáló, sőt lázadó költő, közéleti egyéniség volt, de a hatvanas évektől járta az országot, és nagy felháborodást kiváltó irodalmi riportkönyvet írt a paraszti gazdaságok tönkretételéről.  Politizált, de versei nem politizálódtak át, a versírást a személyiség nagy kalandjának tekintette, éppen ezért volt népszerű lírájában és társadalom bírálatában is. A rendszerváltás után nem sokkal kiábrándult a politikából, a költészetet a sorsának tekintette, a jót akarta, az igazi életet az igaztalan, hazug élettel szemben - fejtette ki Tornai József.

Csoóri Sándort hosszan tartó súlyos betegség után, életének 87. évében érte a halál szeptember 12-én kora hajnalban. 

Csoóri Sándor 1930-ban született Zámolyon. 1950-ben érettségizett a Pápai Református Kollégiumban, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Orosz Intézetében tanult. 1953-54-ben az Irodalmi Újság, ezt követően, 1956-ig az Új Hang munkatársa volt. Dolgozott a Műszaki Egyetem újságjánál, és 1968-tól húsz éven át a MAFILM dramaturgja volt.

Életét a diktatúra ellen folytatott küzdelem határozta meg, ezért a pártállam megfigyelés alá vetette - erről több ezer oldalnyi dokumentum tanúskodik -, szilenciummal sújtotta, az 1950-es évek közepétől évtizedeken át nem kaphatott elismerést, díjakat sem munkásságáért.

Első versei 1953-ban, első kötete, a Felröppen a madár 1954-ben jelent meg, ezt követően kapta meg először a József Attila-díjat. Munkásságát, szerepvállalását 1981-ben Herder-díjjal, 1984-ben Bibó István-díjjal, 1985-ben és 1995-ben és 2004-ben Az Év Könyve-díjjal, 1990-ben Kossuth-díjjal ismerték el. Számos más hazai és nemzetközi elismerés mellett 2000-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést is. 2012-ben a Kossuth-nagydíjat, 2014-ben a Nemzet Művésze címet kapta meg.

A népi-nemzeti ellenzék vezetője, a rendszerváltoztatás meghatározó egyénisége, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) alapítója, később elnökségi tagja volt. 1988-tól a Hitel folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke. 1992-ben ő kezdeményezte a Duna Televízió létrehozását.