Koszovó jobban áll, mint Ukrajna?

Ukrajna csak Koszovó és Grúzia után fog vízummentességet kapni az Európai Uniótól, nyilatkozta a Golos.ua kijevi portálnak az egyik legismertebb ukrán politológus, Ruszlan Bortnyik.

Az interjút szemléző karpatinfo.net szerint Bortnyik úgy véli, hogy az ukrán állam sok mutatóban elmarad Grúziától és Koszovótól. Grúzia az európai szociális és politikai rendszer oldaláról tekintve sokkal vonzóbb képet mutat, mint a jelenlegi Ukrajna.

„Ha Ukrajnát ismét elutasítják ebben a kérdésében, politikusaink akkor is azt fogják hangoztatni, hogy akkor is meg fogjuk szerezni a vízummentességet az EU-ba” - vélekedett az ukrán politológus.

Az uniós vízummentesség az egyik legalapvetőbb elvárás az ukrán lakosság részéről, az ország nyugati orientáltságának elismeréseképpen. Erre ígéretet is kapott Kijev Brüsszeltől. A megvalósítás azonban késik.

Szerző

Újra a parlamentben a jordániai iszlamisták

Végleges eredményeket még nem közöltek a kedden megrendezett jordániai parlamenti választásokról, de az előzetes eredmények szerint az már biztos, hogy az iszlamisták jelen lesznek az ammáni törvényhozásban. Mivel a parlamentnek nincs valós ereje Jordániában, a választást is mérsékelt érdeklődés övezte.

A 4,1 millió szavazópolgárból mintegy 1,5 millió élt szavazati jogával. Ez így is magasabb részvételt jelent, mint amit 2013-ban a második fordulóban mértek, akkor 1,2 millióan voksoltak.

Az ammáni parlamentben 130 mandátumot osztanak ki, amiért az idén 1252 jelölt versengett. A nagyobb városokban megmozgatta a szavazókat, hogy ezúttal, a 2010-es és 2013-as bojkott után újra indult a legnagyobb ellenzéki erő, a térségben több országban jelen lévő Muzulmán Testvériség jordániai szárnya, a mérsékelt iszlamista Iszlám Akciófront. Tizenöt választókerületben meghosszabbították a szavazást a nagy érdeklődés miatt, ez azonban nem volt jellemző országos szinten.

Az iszlamisták ugyan újra jelen lesznek, de radikális erőeltolódást nem hoznak a jordániai parlamentben. A mandátumok többségét ezúttal is a hasemita királysághoz hű törzsi vezetők és nagyvállalkozó szerezték meg.

Az iszlamista ellenzék korábban a kizárólagos egyéni választókerületben zajló, a törzsi vezetőknek kedvező voksolás illetve a választókerületek számukra kedvezőtlen átszabása miatt tiltakoztak. Az utóbbi ciklusban változott a választási törvény, ezért tértek vissza, ám azt a továbbiakban is kérik, hogy a kormányfőt a győztes párt soraiból nevezze ki a király. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis az uralkodót nem kötik a politikai erőviszonyok, bárkit felkérhet a kormányalakításra.

A megfigyelők több szabálytalanságot is jeleztek, többek között szavazatvásárlási próbálkozásokat, a választók befolyásolását a helyszínen, valamint a különböző pártok támogatói közötti összecsapásokat. Egy, a fővároshoz közeli körzetben megismétlik a voksolást, ahol feltörték az urnákat.

A kormány szóvivője, Mohamad Momani sajtótájékoztatón bejelentette: „Büszkék vagyunk arra, hogy Jordániában választások révén folytatunk párbeszédet, miközben a régióban sok helyen csak az ágyúdörej hallatszik”. A hivatalos eredményeket 48 órán belül ismertetik. A jordán választás fontosságát az adja, hogy a királyság a térség egyik stabilan nyugat-barát állama, ahol mindeddig a szélsőségesek nem tudtak teret nyerni.

Szerző

Trump mások pénzéből jótékonykodott

Törvényt sérthetett Donald Trump, amikor jótékonysági alapítványának kasszájából rendezte jogvitáját Florida állammal. A floridai Palm Beach-en található Mar-a-Lago klubot 120 ezer dollárra büntették 2007-ben, az összeget a Donald. J. Trump alapítvány utalta át a városnak.

Több másik számlát is találtak, amelyek hasonló, a szabályokkal valószínűleg nem összeegyeztethető kifizetésekre utalnak – számolt be róla a The Washington Post című lap. A milliárdos például 100 ezer dolláros adományt tett egy veteránokat támogató intézménynek, a csekket azonban saját jótékonysági alapítványa állította ki, azaz, más emberek adományaiból finanszírozta a veteránok támogatását. Trump kétszer is költött az alapítványi pénzből saját magát ábrázoló festményekre, egyszer 20, egy másik alkalommal 5 ezer dollárt.

A legalábbis furcsa számlákat az adóhivatal vizsgálja, ha megsértette a szabályokat, büntetést róhatnak ki rá, vagy – ezúttal saját zsebéből – vissza kell fizetnie a vitatott összegeket. New York állam főügyésze is vizsgálja a Trump-alapítvány költéseit, hogy nem sértette-e meg az államban érvényes, az alapítványokra vonatkozó törvényeket. A lap 250 jótékonysági alapítványt kérdezett végig, mikor kaptak utoljára adományt Trumptól, a válasz döntő többségében "soha" volt.

Friss kampánypénz-adatok szerint a demokrata elnökjelölt, Hillary Clinton továbbra is több támogatást kap, mint republikánus ellenfele. A volt külügyminiszter kampánykasszájába augusztusban 60 millió dollárt folyt be, de Clinton jelentős összegeket is költött. A múlt hónapban rekordot döntött: 49,6 millió dollárt fordított választási hirdetésekre. Így is legalább 68 millió dollár tartaléka maradt a kampány hátralévő idejére.

Donald Trump augusztusban 41,8 millió dollár adományt kapott, s ebből 29,9 milliót költött, 50,3 millió dollárral vághatott neki szeptember elejétől a kampány zárószakaszának. A legnagyobb republikánus adományozók, például a kaszinómágnás Sheldon Adelson, általában republikánus célokra, a kongresszusi voksolásra adományoznak, közvetlenül Trumpnak azonban nem.

Szerző