Veress Jenő;

kártérítés;fogvatartottak;törvénymódosító javaslat;strasbourgi bíróság;elhelyezési körülmények;

2016-09-22 07:15:00

„Fizetésért” raboskodnak

Két rövid levél, és máris csöröghet a kassza a raboknak. Körülbelül ezt tartalmazza az a törvénymódosító javaslat, amely az elítéltekkel való embertelen bánásmód miatti kártérítést szabályozná. Az érintettek naponta legfeljebb 1600 forintot kaphatnának azért, hogy ne pereljenek Strasbourgban.

Havonta átlagosan 40 ezer forintot – naponta 1200-1600 forint közötti „előzetes kártérítést” - kaphatnak azok a fogvatartottak, akiknek elhelyezési körülményei nem felelnek meg az alapvető előírásoknak, és várható, hogy emiatt az államot jóvátételre kötelezné a strasbourgi bíróság. Az erről szóló törvényjavaslatot Trócsányi László igazságügyi miniszter nyújtotta be.

Amint arról többször beszámoltunk, tömegével, sorozatosan ítéli meg az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a kártérítéseket az embertelen hazai börtönkörülmények miatt a magyar raboknak. Az összeg eddig néhány ezer eurótól 26 ezerig terjedt. A kártérítés mértékét befolyásolja a fogvatartás időtartama, a zárkán belüli elkülönített WC hiánya, a tetű, poloska elterjedtsége, a heti 1–2 alkalomra korlátozott korlátozott fürdési lehetőségek, a zárkában elérhető meleg víz hiánya, valamint a megfelelő fűtés, szellőzés és a természetes fény hiánya is.

A leggyakoribb ok azonban az, hogy a börtönök túlzsúfoltak, nincs elegendő előírt mozgástér. Az államnak ez akár több tízmilliárd forintjába is kerülhet, hiszen becslések szerint több ezer beadvány is lehet már az EJEB asztalán.

A problémát most úgy oldaná meg a jogalkotó, hogy a panaszosnak levelet kell írnia közvetlenül az intézet parancsnokához, akinek az orvoslásról 15 napon belül kell döntenie. Ha nem javulnak a körülmények – mert mitől is javulnának? –, vagy nem sikerül a rabot áthelyezni egy komfortosabb intézetbe, egy újabb levélben kérheti a pénzt a büntetés-végrehajtási bírón keresztül. Ezzel viszont lemond minden további kártérítési igényéről.

Dr. Magyar Gábor ügyvéd – aki kétszáznál több fogvatartottat képvisel az EJEB előtt – úgy véli, méltánylandó az állam szándéka, hogy megelőzze a pereskedést. Ugyanakkor az egyszerűsített kártérítést várhatóan sokkal többen kérik majd, mint akik Strasbourgig elmennének és évekig várnának. Ez pedig jóval nagyobb összeget emészt majd föl, hiszen így sokan gyorsan juthatnak pénzhez. Valószínűleg a minisztériumban nem számoltak alaposan utána, hiszen nagyságrendekkel kerül majd többe, mint amennyit a strasbourgi döntés nyomán valaha is kifizettek volna.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a napi összeggel, aminél az EJEB általában magasabbat ítél meg, elégedett lesz-e a testület. A törvénytervezetnek az a passzusa, mely szerint a kártérítésből levonhatják a gyerektartást, illetve a sértetteknek esetleg megítélt kártérítést, jogszerűségi kérdéseket vet fel. Egyfelől nem mindenkinek van ilyen kötelezettsége, másfelől az EJEB által megítélt pénzre viszont nem lehet ilyen módon levonásokat elrendelni – még, ha ez erkölcsileg méltányolható lenne is.

Az ügyvéd arra is felhívta a figyelmet, hogy Strasbourg még „nem engedte el” a magyar börtönügyet. Az ugyanis, hogy fizetnek, még nem lehet elegendő indok a rabok embertelen körülmények között tartására.