Előfizetés

„Fizetésért” raboskodnak

Veress Jenő
Publikálás dátuma
2016.09.22. 07:15
Népszava fotó/Tóth Gergő
Két rövid levél, és máris csöröghet a kassza a raboknak. Körülbelül ezt tartalmazza az a törvénymódosító javaslat, amely az elítéltekkel való embertelen bánásmód miatti kártérítést szabályozná. Az érintettek naponta legfeljebb 1600 forintot kaphatnának azért, hogy ne pereljenek Strasbourgban.

Havonta átlagosan 40 ezer forintot – naponta 1200-1600 forint közötti „előzetes kártérítést” - kaphatnak azok a fogvatartottak, akiknek elhelyezési körülményei nem felelnek meg az alapvető előírásoknak, és várható, hogy emiatt az államot jóvátételre kötelezné a strasbourgi bíróság. Az erről szóló törvényjavaslatot Trócsányi László igazságügyi miniszter nyújtotta be.

Amint arról többször beszámoltunk, tömegével, sorozatosan ítéli meg az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a kártérítéseket az embertelen hazai börtönkörülmények miatt a magyar raboknak. Az összeg eddig néhány ezer eurótól 26 ezerig terjedt. A kártérítés mértékét befolyásolja a fogvatartás időtartama, a zárkán belüli elkülönített WC hiánya, a tetű, poloska elterjedtsége, a heti 1–2 alkalomra korlátozott korlátozott fürdési lehetőségek, a zárkában elérhető meleg víz hiánya, valamint a megfelelő fűtés, szellőzés és a természetes fény hiánya is.

A leggyakoribb ok azonban az, hogy a börtönök túlzsúfoltak, nincs elegendő előírt mozgástér. Az államnak ez akár több tízmilliárd forintjába is kerülhet, hiszen becslések szerint több ezer beadvány is lehet már az EJEB asztalán.

A problémát most úgy oldaná meg a jogalkotó, hogy a panaszosnak levelet kell írnia közvetlenül az intézet parancsnokához, akinek az orvoslásról 15 napon belül kell döntenie. Ha nem javulnak a körülmények – mert mitől is javulnának? –, vagy nem sikerül a rabot áthelyezni egy komfortosabb intézetbe, egy újabb levélben kérheti a pénzt a büntetés-végrehajtási bírón keresztül. Ezzel viszont lemond minden további kártérítési igényéről.

Dr. Magyar Gábor ügyvéd – aki kétszáznál több fogvatartottat képvisel az EJEB előtt – úgy véli, méltánylandó az állam szándéka, hogy megelőzze a pereskedést. Ugyanakkor az egyszerűsített kártérítést várhatóan sokkal többen kérik majd, mint akik Strasbourgig elmennének és évekig várnának. Ez pedig jóval nagyobb összeget emészt majd föl, hiszen így sokan gyorsan juthatnak pénzhez. Valószínűleg a minisztériumban nem számoltak alaposan utána, hiszen nagyságrendekkel kerül majd többe, mint amennyit a strasbourgi döntés nyomán valaha is kifizettek volna.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a napi összeggel, aminél az EJEB általában magasabbat ítél meg, elégedett lesz-e a testület. A törvénytervezetnek az a passzusa, mely szerint a kártérítésből levonhatják a gyerektartást, illetve a sértetteknek esetleg megítélt kártérítést, jogszerűségi kérdéseket vet fel. Egyfelől nem mindenkinek van ilyen kötelezettsége, másfelől az EJEB által megítélt pénzre viszont nem lehet ilyen módon levonásokat elrendelni – még, ha ez erkölcsileg méltányolható lenne is.

Az ügyvéd arra is felhívta a figyelmet, hogy Strasbourg még „nem engedte el” a magyar börtönügyet. Az ugyanis, hogy fizetnek, még nem lehet elegendő indok a rabok embertelen körülmények között tartására.

Kilenc új börtön épül
A büntetés-végrehajtási intézetek mintegy 12 ezer férőhelyén átlagosan több mint 18 ezer főt tartanak fogva – köztük ötezer előzetesen letartóztatottat. 2019-ig nyolc 500 férőhelyes és egy ezer férőhelyes intézetet létesítenek. Erre a célra kormány 102 milliárd forintot különített el. A félezres börtönöket „típusterv” alapján építik, ezek egyformák lesznek.

Roaming - Időkorlátozás nélküli ingyenes szolgáltatásra tett javaslatot az EB

Andrus Ansip digitális piacért felelős uniós biztos Brüsszelben kijelentette, a 2017. június 15-től hatályos szabályozás értelmében megszűnik a roamingdíj az uniós ügyfeleknek az Európai Unió területén, a bizottság javaslata szerint időkorlát alkalmazása nélkül, minden szolgáltatónak az otthoni díjazást kell biztosítania minden felhasználó számára.

A bizottság garantálja, hogy egyetlen uniós polgárnak se kelljen többet fizetnie külföldi mobilhasználat esetén, ugyanakkor szilárd védelmet kíván biztosítani a visszaélésszerű roaming-használat megakadályozására - jelentette ki az uniós biztos. A korábban 90 napban meghatározott időkorlát helyett az új bizottsági javaslat lehetőséget kíván biztosítani a szolgáltatóknak arra, hogy kiszűrjék azokat a felhasználókat, akik huzamosan többet használják mobiltelefonjukat külföldön, mint odahaza.

Andrus Ansip elmondta, a szolgáltatóknak lehetősége lesz arra, hogy mobilhasználati minták alapján ellenőrizze, a fogyasztók biztosan nem élnek-e vissza az unió eltérő országaiban vásárolt és használt olcsóbb SIM-kártyák használatával. Ezzel azt az esetet is el szeretné kerülni a bizottság, hogy egy olcsóbb mobilszolgáltatást nyújtó országban vásárolt SIM-kártyát egy drágább tarifával dolgozó országban értékesítsenek. Ugyanakkor, ha valaki többet használja telefonját külföldön, vagy SIM-kártyája sokáig van használton kívül, a szolgáltatóknak lehetőségük lesz pótdíjakat alkalmazni - magyarázta a biztos.

A pótdíjak kivetésének lehetőségéről a szolgáltatónak értesítenie kell a felhasználót, akinek lehetősége lesz megtámadni a szolgáltató döntését. A pótdíjak mértékéről az Európai Parlament és a tagállamok vitáját követően legkésőbb a jövő év elején születik döntés. A biztos elmondta, hogy ilyen jellegű felárakat nem alkalmazhatnak az utazók, a nyaralók, a rendszeresen vagy huzamosan külföldön dolgozók, illetve a külföldi ösztöndíjas diákoknál. Az új javaslat szerinti szabályozás azt is lehetővé tenné, hogy a mobilszolgáltatók alapos vizsgálat és előzetes értesítést követően megszüntetik a kizárólag külföldön használt SIM-kártyák érvényességét.

Az Európai Bizottság azt követően tett szerdán újabb javaslatot az uniós roamingdíjak szabályozására, miután visszavonta szeptember elején tett előterjesztését az azt ért kritikák miatt. A legtöbb kritika a tervezet azon részét érte, amely szerint a szolgáltatók az időkorlátok túllépése után roamingdíjat számíthattak volna fel, és a roaming legfeljebb háromszor, egymást követő 30 napos időszakra - összesen 90 napig - lett volna ingyenes.

Az Európai Bizottság erőfeszítéseinek köszönhetően a roamingdíjak folyamatosan és jelentősen csökkentek az elmúlt években. A 2015-ben elfogadott rendelet alapján legutóbb 2016. április 30-án csökkentek a díjak, jelenleg a mobiltelefonos hívásokért percenként legfeljebb 5 eurócentet, SMA-enként 2 eurócentet, az adatforgalomért pedig megabájtonként 5 eurócentet számolhatnak fel az EU-ban a szolgáltatók. Ezek a díjak 2017. június 15-ig érvényesek, azután pedig megszűnnek.

Roaming - Időkorlátozás nélküli ingyenes szolgáltatásra tett javaslatot az EB

Andrus Ansip digitális piacért felelős uniós biztos Brüsszelben kijelentette, a 2017. június 15-től hatályos szabályozás értelmében megszűnik a roamingdíj az uniós ügyfeleknek az Európai Unió területén, a bizottság javaslata szerint időkorlát alkalmazása nélkül, minden szolgáltatónak az otthoni díjazást kell biztosítania minden felhasználó számára.

A bizottság garantálja, hogy egyetlen uniós polgárnak se kelljen többet fizetnie külföldi mobilhasználat esetén, ugyanakkor szilárd védelmet kíván biztosítani a visszaélésszerű roaming-használat megakadályozására - jelentette ki az uniós biztos. A korábban 90 napban meghatározott időkorlát helyett az új bizottsági javaslat lehetőséget kíván biztosítani a szolgáltatóknak arra, hogy kiszűrjék azokat a felhasználókat, akik huzamosan többet használják mobiltelefonjukat külföldön, mint odahaza.

Andrus Ansip elmondta, a szolgáltatóknak lehetősége lesz arra, hogy mobilhasználati minták alapján ellenőrizze, a fogyasztók biztosan nem élnek-e vissza az unió eltérő országaiban vásárolt és használt olcsóbb SIM-kártyák használatával. Ezzel azt az esetet is el szeretné kerülni a bizottság, hogy egy olcsóbb mobilszolgáltatást nyújtó országban vásárolt SIM-kártyát egy drágább tarifával dolgozó országban értékesítsenek. Ugyanakkor, ha valaki többet használja telefonját külföldön, vagy SIM-kártyája sokáig van használton kívül, a szolgáltatóknak lehetőségük lesz pótdíjakat alkalmazni - magyarázta a biztos.

A pótdíjak kivetésének lehetőségéről a szolgáltatónak értesítenie kell a felhasználót, akinek lehetősége lesz megtámadni a szolgáltató döntését. A pótdíjak mértékéről az Európai Parlament és a tagállamok vitáját követően legkésőbb a jövő év elején születik döntés. A biztos elmondta, hogy ilyen jellegű felárakat nem alkalmazhatnak az utazók, a nyaralók, a rendszeresen vagy huzamosan külföldön dolgozók, illetve a külföldi ösztöndíjas diákoknál. Az új javaslat szerinti szabályozás azt is lehetővé tenné, hogy a mobilszolgáltatók alapos vizsgálat és előzetes értesítést követően megszüntetik a kizárólag külföldön használt SIM-kártyák érvényességét.

Az Európai Bizottság azt követően tett szerdán újabb javaslatot az uniós roamingdíjak szabályozására, miután visszavonta szeptember elején tett előterjesztését az azt ért kritikák miatt. A legtöbb kritika a tervezet azon részét érte, amely szerint a szolgáltatók az időkorlátok túllépése után roamingdíjat számíthattak volna fel, és a roaming legfeljebb háromszor, egymást követő 30 napos időszakra - összesen 90 napig - lett volna ingyenes.

Az Európai Bizottság erőfeszítéseinek köszönhetően a roamingdíjak folyamatosan és jelentősen csökkentek az elmúlt években. A 2015-ben elfogadott rendelet alapján legutóbb 2016. április 30-án csökkentek a díjak, jelenleg a mobiltelefonos hívásokért percenként legfeljebb 5 eurócentet, SMA-enként 2 eurócentet, az adatforgalomért pedig megabájtonként 5 eurócentet számolhatnak fel az EU-ban a szolgáltatók. Ezek a díjak 2017. június 15-ig érvényesek, azután pedig megszűnnek.