Minél kisebb egy település, annál derűsebben szemlélik a hétköznapokat annak lakói, a nők pedig minden régióban boldogabbnak vallották magukat, mint a férfiak - egyebek mellett ez is kiderül Magyarország boldogságtérképéből. A kutatás szerint a nők magasabb boldogságszintjében szerepet játszik, hogy kifinomultabb boldogságteremtő technikával bírnak, a férfiaknál jobban szeretnek beszélni másokkal jó élményeikről. A gyermeknevelés örömei is emelnek a boldogságszinten. A felmérésből az is kiderült: hazánkban az átlagnál boldogabbak a Nyugat-Magyarországon élők, a diplomások, a párkapcsolatban élők. A legboldogabbnak a nagycsaládosok mutatkoztak: minél több gyerekük volt a kutatásban résztvevőknek, annál elégedettebbek voltak életükkel. Vagyis elmondható, hogy - nem meglepő módon - boldogabbak azok, akik családban, támogató közegben élnek, mint a magányosok.
Ellenben csak a lakosság 12,3 százaléka sorolható azok közé, akik a mentális egészségük csúcsán vannak. A legboldogtalanabbak a Nógrád, Heves, Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élő emberek. A megyeszékhelyek szerinti nézetben a legboldogabb emberek Tatabányán, Székesfehérváron és Szekszárdon élnek, a legboldogtalanabbak Debrecenben, Miskolcon és Salgótarjánban. Budapest a 13. helyet érte el, de összességében is az látható, hogy a vidéken élő emberek általában boldogabbak, mint a fővárosiak. A foglalkozások tekintetében a vállalkozók boldogságszintje bizonyult a legmagasabbnak - emögött az áll, hogy az ő munkájuk kötetlenebb, legtöbbször a keresetük is jobb. A legalacsonyabbnak pedig - ez ugyancsak nem okozhat nagy meglepetést - a munkanélkülieké.
A felmérés azért is egyedülálló, mert ahogy az említett eredményekből is látszik, különböző szociális tényezők és a boldogság eléréséhez és megtartásához szükséges képességek közötti párhuzamok segítségével mutatja meg, hogy hol és mennyire boldogok a magyarok. "A kutatás egyik célja az volt, hogy láthatóvá váljon, melyek azok a térségek, ahol boldogabbak vagy kevésbé boldogok az emberek, hogy aztán célzott kezdeményezésekkel lehessen segíteni ott, ahol erre a legnagyobb szükség van" - nyilatkozta a kutatás ismertetésekor Bagdi Bella. A Jobb Veled a Világ Alapítvány elnöke hangsúlyozta: az eredmények arra is rámutatnak, hogy az alapítványnak melyik hazai régióra kell jobban fókuszálnia Boldogságprogramjával. Mivel eddig Magyarországon még nem készült ilyen felmérés, az eredmények kiértékelése, megértése folyamatosan zajlik, azok elsősorban a további szakmai munkát segítik majd.
Oláh Attila, az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratóriumának vezetője hozzátette: ezentúl évente megismétlik majd a felmérést, hogy nyomon követhessék, miként alakul a magyarok boldogságszintje. AZ ENSZ felkérésére pedig a boldogság világnapja alkalmából minden évben közzéteszik az országok boldogságrangsorát, amelyet összetett mutatók alapján készítenek el. "Kutatásunk több mutatója megegyezik ezzel a nemzetközi kutatással, hogy nemzetközi adatokat is mérhessünk, de alapvetően a mi célunk azoknak a pszichológiai tényezőknek a vizsgálata volt a boldogságszinttel összefüggésben, amelyeknek fejlesztésére a pszichológia tudománya rendelkezik eszközökkel" - mondta.
A nemzetközi kutatási eredményekhez viszonyítva az látszik: Magyarország az egyik legboldogtalanabb ország Európában. Hazánk a 18. helyet érte el a vizsgált országok 23-as listáján, csak Bulgáriát, Szlovákiát, Oroszországot, Portugáliát és az utolsó helyen szereplő Ukrajnát előztük meg. A legboldogabb országnak Dánia bizonyult, a második helyen Svájc, a harmadikon Ausztria áll. Magyarország rossz helyezését számtalan tényező befolyásolja, ám az összehasonlításból jól kimutatható, a boldogságszint a posztszocialista országokban a legalacsonyabb.
