Már az állampapír sem a régi

A kormány "nagy dologra készül" az állampapírpiacon - jelentette be Lázár János. A kancelláriaminiszter azonban ennél többet nem árult el szándékaikról. Mégis csaknem bizonyos, hogy a Moody's várható novemberi felminősítését követően ismét devizakötvényt bocsáthat ki Magyarország. A lakossági állampapírpiacon kismértékű hozamleépülésre lehet számítani. Nagy kérdés viszont, hogy mi lesz a botrányszagú letelepedési kötvény sorsa?

Jelentős fordulat előtt áll Magyarország államadós-osztályzata, ugyanis november 4-én nagy a valószínűsége annak, hogy a Moody's Investors Service is úgy dönt, hazánk a befektetésre ajánlott országok sorába léphet. (Ennél a hitelminősítő cégnél tavaly novemberben kaptuk meg a "Ba1" osztályzatot, amely még éppen bóvli kategóriának minősül.) Ha ez megtörténik, akkor elmondhatjuk: teljes körűvé vált Magyarország befektetési ajánlású államadós-osztályzata.

Lázár János az elmúlt héten erre is célozhatott tájékoztatóján, amikor úgy fogalmazott, hogy a kormány "nagy dobásra" készül az állampapír-piacon. Feltehetően az késztette a bejelentésre, hogy ha Moody's visszaemeli besorolásunkat a befektetésre ajánlottak sorába, akkor több százmilliárd forint új befektetési forrás nyílhat meg a magyar állampapírpiac számára.

A külföldiek kezében 2016 őszén 3700 milliárd forint értékű állampapír van - emlékeztetett ennek kapcsán a minap Ürmössy Gergely egy interjújában. Az Erste Bank vezető elemzőjének véleménye szerint ezekhez a jórészt öt éven túli futamidejű befektetésekhez az év végéig újabb 200 milliárd forint érkezhet. Köszönhetően annak, hogy az olyan globális befektetők, amelyek számára eddig kissé kockázatosak voltak a magyar államkötvények, most már kismértékben vásárolhatnak belőle.

Azonban van még hová fejlődni, hiszen adósságkockázati mutatónk a feltörekvő országok közül csak Törökországnál és az olajárgondokkal küszködő Oroszországnál kedvezőbb. (Törökországtól a Moody's éppen pénteken vonta meg a befektetésre ajánlott fokozatot és minősítette vissza Ba1 - bóvli- fokozatúvá.)

Leépülő nettó adósság

A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikája szerint június végén a magyar nemzetgazdaság nettó adósságállománya 25 milliárd euró volt, ami az utolsó négy negyedéves GDP-nek a 24 százaléka. Egy negyedév alatt 1,7, egy év alatt 8 milliárd eurós volt a leépülés. Összehasonlításképpen a 2010-es évek elején még bőven 55 százaléknál jártunk. A csökkenés egyértelműen annak tudható be, hogy a lakossági devizahitel-állomány gyakorlatilag megszűnt. (A bruttó külső (Maastricht-i) adósság félévkor az Államadósság Kezelő Központ szerint a GDP 75,51 százalékán állt.)

Egyes nagy alapkezelők óvatosak, egyesek csak a - például a Citibank által számított (WGBI) indexébe beválogatott - befektetésre ajánlott ("A3" besorolású) és legalább 50 milliárd dollárnyi piacon lévő kötvénytömegnél hajlandók befektetni. Az ilyen konzervatív befektetői magatartás a hazai lakossági államkötvény-vásárlók számára azért figyelemre méltó, mert éppen az alacsony fokozatú minősítés mellet az eladhatóság miatt az állampapírok hozama még mindig magasan, 2-3 százalék között van. A 0 százalék körüli infláció és a 0,9 százalékos jegybanki alapkamat ellenére sem csökkent jelentősen a hozam. Azonban arra lehet számítani, hogy az év végéig ez a kedvező mértékű hozam csökkenni fog, ahogy ez szeptember 22-én a Bónusz államkötvényekkel is történt, amelyeknek kamata 0,44 százalékkal mérséklődött. Az államadósság kezelőjének az a törekvése, hogy állampapírok továbbra is megőrizzék vonzerejüket - mondta a Népszavának Török Zoltán.

Jövőre az infláció is "javít" a kamatokon

Ma már a lakosság számára egyetlen kockázatmentes befektetés létezik, ez az állampapír. A csökkenő hozamok miatt ezek is közelednek ahhoz a határhoz, amikor az emberek már elkezdenek gondolkodni, érdemes-e egyáltalán rövid távra - egy éven alul - megtakarításaikat pénzintézetnél elhelyezni. (Persze lehet, hogy a mérséklődő hozamok csak átmenetiek, mert jövőre a prognózisok szerint ismét 2 százalékra kúszik fel a pénzromlás üteme, amely a Prémium és a Bónusz kötvényekbe fektetők számára kedvező lehet, a költségvetés számára már kevésbé, mert ismét drágábban finanszírozzák majd az államot.)

Államkötvényt a Magyar Államkincstárnál érdemes vásárolni, a kereskedelmi bankokkal szemben ugyanis itt nem számítanak fel számlavezetési díjat. Igaz, hogy az ideutalás éppúgy pénzbe kerül, mint a kereskedelmi bankoknál történő 150 ezer forintnál nagyobb készpénzfelvétel. A pénzintézetek emellett felszámítanak az értékpapírok után különdíjat, levonják a 15 százalékos kamatadót is. A Prémium euró kötvények után ráadásul még az egészségügyi hozzájárulást is meg kell fizetni. Az állam a befektetői kedvet azzal is ösztönzi, hogy Magyarországon az állampapíroknak nem lehet negatív kamata. A megfelelő mértékű hozam ellen hathat, hogy a kereskedelmi bankok jegybanki betéteinek felső határát korlátozni fogja az MNB. Ennek a tőkének egy jelentős hányada az állampapírpiacra áramlik majd, amely a kamat mértéke ellen fog hatni.

A Raiffeisen Bank vezető elemzője emlékeztetett arra, hogy a hazai államadósság fedezésében - a kormány szándékai szerint - egyre nagyobb szerepet szánnak a lakosságnak. Ezért a Lázár János által említett "nagy dolog" nem erre a szegmensre vonatkozik majd, hanem arra, hogy talán még idén, az év vége előtt ismét devizakötvényt bocsáthat ki a magyar állam. Ilyesmire 2016 óta, az elhanyagolható mértékű jüanpapírtól eltekintve, nem volt példa. (Ebben a tekintetben mindegy, hogy a kötvényt amerikai dollárban vagy euróban jegyzik le.) A szakember azt sem zárja ki, hogy a botrányszagú letelepedési kötvény forgalmazásában módosítások lesznek. Azt egyelőre nem tudni, hogy azért, mert drágállják az így bevont forrásokat, vagy azért, hogy más fölözhesse le a kötvényforgalmazással elérhető nem mindennapi hasznot.